Pókmajomfélék
emlőscsalád From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A pókmajomfélék (Atelidae) az emlősök (Mammalia) osztályának és a főemlősök (Primates) rendjének egyik újvilági családja.

Remove ads
Korábbi rendszertani besorolásuk
A régebbi rendszerbesorolások az ide tartozó fajokat a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába sorolták.
Előfordulásuk
A pókmajomfélék Közép- és Dél-Amerika erdős részein élnek. Mexikótól Észak-Argentínáig megtalálhatók.
Megjelenésük
Ezek a majmok kis- és középméretűek, azonban az újvilági majmok között, a pókmajomfélék a legnagyobbak; 34-72 centiméteres a fej-törzs hosszuk. Három csoportjuk közül a bőgőmajmok a legnagyobbak és a pókmajmok a legkisebbek, míg a gyapjasmajmok átmenetet képeznek a két előbbi csoport között. A család legfőbb jellemzője a fogófarok, az úgynevezett „harmadik kéz”, amelynek segítségével a majmok könnyebben és biztonságosabban másznak az egyik fáról a másikra. A farok belső vagy alsó részén nincs szőrzet. A majmok ujjain és lábujjain körmök találhatók. A legtöbb fajnak sötétbarna, szürke vagy fekete a bunda színe, gyakran világosabb mintázattal.[1] A fogak számozása a következő:
Életmódjuk
A pókmajomfélék fánlakó, nappali állatok. A többségük élőhelye az esőerdő, azonban néhány bőgőmajom-faj a szárazerdőkben és az erdős szavannákon is megél. Táplálékuk főleg gyümölcsök és levelek, azonban a kisebb fajok rovarokra is vadásznak. E majomfélék, fajtól függően legfeljebb 25 fős csoportokban élnek. A csoportban egyaránt találhatók nőstények és hímek is. A bőgőmajmok esetében egy hím több nőstényen „uralkodik”, míg más fajok esetében a hímek között ranglétra jön létre.[1]
Remove ads
Szaporodásuk
180-225 napos vemhesség után, a nőstények 1, ritkán 2 kismajmot ellenek. A nőstények általában 1-3 évenként ellenek; meghatározott szaporodási időszakuk nincs.[1]
Rendszerezés
A családba 2 alcsaládot sorolnak
Pókmajomformák
A pókmajomformák (Atelinae) alcsaládba 4 nem és 14 faj tartozik:
- Ateles (É. Geoffroy Saint-Hilaire, 1806) – 7 faj
- sárgáshomlokú pókmajom (Ateles belzebuth)
- feketeképű pókmajom (Ateles chamek)
- barnafejű pókmajom (Ateles fusciceps)
- Geoffroy-pókmajom vagy ékes pókmajom (Ateles geoffroyi)
- barna pókmajom (Ateles hybridus)
- fehérképű pókmajom (Ateles marginatus)
- fekete pókmajom (Ateles paniscus)
- Brachyteles (Spix, 1823) – 2 faj
- gyapjas pókmajom (Brachyteles arachnoides)
- északi gyapjasmajom (Brachyteles hypoxanthus)
- Lagothrix (É. Geoffroy Saint-Hilaire, 1812) – 4 faj
- szürke gyapjasmajom (Lagothrix lagotricha)
- barna gyapjasmajom (Lagothrix cana)
- kolumbiai gyapjasmajom (Lagothrix lugens)
- ezüstös gyapjasmajom (Lagothrix poeppingii)
- Oreonax (Thomas, 1927) – 1 faj
- sárgafarkú gyapjasmajom (Oreonax flavicauda) vagy (Lagothrix flavicauda)
Bőgőmajomformák
A bőgőmajomformák (Alouattinae) alcsaládba 1 nem és 10 faj tartozik:
- Alouatta (Lacépède, 1799)
- vöröskezű bőgőmajom (Alouatta belzebul)
- fekete bőgőmajom (Alouatta caraya)
- Coiba-bőgőmajom (Alouatta coibensis)
- barna bőgőmajom (Alouatta fusca vagy Alouatta guariba)
- mellényes bőgőmajom (Alouatta palliata)
- mexikói bőgőmajom (Alouatta pigra)
- vörös bőgőmajom (Alouatta seniculus)
- Alouatta sara
- Alouatta macconnelli
- Alouatta nigerrima
Remove ads
Képek
- Geoffroy-pókmajom (Ateles geoffroyi)
- Szürke gyapjasmajom (Lagothrix lagotricha)
- Fekete bőgőmajom (Alouatta caraya) hím
- Fekete bőgőmajom (Alouatta caraya) nőstény
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads