Pašman (sziget)

Pašman (olaszul Pasman vagy Pasmano) sziget az Adriai-tengeren, Horvátországban. 60,11 km²-es területével^[2] a Zárai-szigetvilág második legnagyobb szigete. A szárazföldtől a Pašmani-csatorna választja el. A partvonal teljes hossza 65,3 km. A sziget legmagasabb csúcsa a Bokolj (272 méter).

Pašman
Tkon falu
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Zára
Község	Pašman, Tkon
Legnagyobb település	Pašman (település)
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Népsűrűség	33,34 fő/km²
Pašman (település) népessége	392 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Fekvése	Adriai-tenger
Terület	60,11 km²
Hosszúság	21,4 km
Legmagasabb pont	Bokolj (272 m)
Időzóna	CET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Pašman Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 57′, k. h. 15° 23′43.95, 15.383333333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Pašman témájú médiaállományokat.

Geográfia

1883-ban közte és Ugljan között kiásták a 4 méter mély Zdrelac tengeri átjárót, amely fölé 1973-ban egy 210 méteres hidat emeltek. Ettől kezdve a két sziget gyakorlatilag megint eggyé vált. Azt is mondhatnánk tehát, hogy Pašman Ugljan szigetének délkeleti folytatása. A sziget nyugati oldala krétakori mészkőből épül fel, míg keleti fele dolomitból, egy kisebb területtel, amelyet habkőlerakódások borítanak. A nyugati part meredek, tagolt és nincsenek mellette települések, viszont nagyon sok öböl fekszik itt. A lankásabb és kevésbé tagolt keleti part hosszában halad el a szigetet átszelő egyetlen autóút, és itt található az összes település is.

Növényzet

A mészkőterületeket mediterrán bozótos, ún. macchia fedi, míg a habkő- és dolomitrészeket kertek és szőlőültetvények fedik. A pašmaniak elsősorban földműveléssel foglalkoznak, illetve állattartással és halászattal.^[3]

Történelme

Az archeológiai leletek megerősítik, hogy a szigeten már az őskorban is laktak. Találhatók itt illír sírhelyek és sírkövek, valamint római kori emlékek. A Szent Antal-öböl (Sveti Ante) mellett, a Sit és Scitna szigetek felé néző, délnyugati oldalon található egy azonos nevű preromán, egyhajós templom. 1050-től a sziget a biogradi püspökség birtoka volt, míg 76 évvel később átkerült a zárai érsekség tulajdonába. A török betörések idején, de az után is, hogy 1125-ben a velenceiek elfoglalták Biogradot, a szigetre menekültek települtek be a szárazföldről.

A Cokovac-hegy a sziget déli részén

Macchia növényzet a szigeten

Települések

A szigeten két község (járás) fekszik, Pašman és Tkon. A sziget települései a következők.

Tkon község (járás) 2 falva:

• Tkon
• Ugrinić

Pašman község (járás) 7 falva:

• Banj
• Dobropoljana
• Kraj
• falucska
• Mrljane
• Neviđane
• Pašman
• Ždrelac

Barotul és Mali Pašman házcsoportok is itt találhatók.