Halászat

A halászat a halak elfogásával foglalkozó tevékenység. Általában vadon fogják a halakat. Ez történhet kézzel, szigonnyal, horoggal, hálóval vagy csapdával. A halászat több tízezer éves emberi tevékenység, nagy szerepet játszott a vadászattal együtt az emberiség kifejlődésében és meghatározza több népcsoport jelenlegi életét is.

Ókori görög halász a zsákmányával

Vietnámi halász halcsapdákkal

A halászat kifejezést használják más tengeri élőlények elfogására is, mint rákok, puhatestűek, fejlábúak, tüskésbőrűek.
A tengeri emlősök (bálnák, delfinek) halászatára inkább a bálnavadászat szót használják. Élelemszerzés mellett a halászat a szabadidő eltöltésének is egyik módja.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet statisztikái szerint a halászok és halfarmerek száma a Földön eléri a 38 millió főt. A halászat és az akvakultúrák közvetve és közvetlenül 500 millió ember megélhetését fedezi.^[1]

A halászat és az akvakultúrában történő termelés állítja elő a Föld népessége által elfogyasztott fehérje mennyiségének negyedét.^[2] A világ legnagyobb zsákmányát Kína, Japán és Oroszország halássza ki, a világon kifogott mennyiségnek több mint egyharmadát. 2005-ben az egy főre eső vadon történő halfogás 14,4 kg-ot tett ki, míg a haltenyésztés további 7,4 kg-ot.^[3]

A tengeri halászat

Modern spanyol tonhal halászhajó a Seychelle-szigeteknél

Horgászat

Napjainkban az édesvízi és a tengeri halászat aránya egyre inkább eltolódik a tengeri halászat felé. A folyók, tavak halállományát általában gondosan újratelepítik, más a helyzet a tengerek, óceánok esetében, ezeknek egyelőre csak a hasznosítása a jellemző. A halászati tilalom jelenleg csak a veszélyeztetett fajokra terjed ki, azonban több ország ezt a tilalmat nem tartja be. A kifogott halmennyiség drasztikusan növekszik. A 20. század elején kb. 5 millió tonna volt a kihalászott mennyiség, az 1990-es években már meghaladta a 100 millió tonnát. A csúcs 1996-ban volt, azóta a kifogott mennyiség (valószínűleg a túlhalászás miatt) csökken.^[4]

Az óceánok halban leggazdagabb területeit halpadoknak nevezik. Ezeken a területeken a halaknak és táplálékuknak egyaránt kedvezőek az életfeltételek.

Ilyen:

• A szárazföld közvetlen környezete, ide a folyók sok hordalékot szállítanak.
• Sarkvidéki területek: a víz oxigénben gazdag, sok apró élőlény például plankton él a vízben, melyek a halaknak táplálékul szolgálnak.
• Hideg és meleg tengeráramlások találkozási helyei.

A tíz legnagyobb tengeri halász nemzet: Kína, Peru, Japán, Amerikai Egyesült Államok, Chile, Indonézia, Oroszország, India, Thaiföld és Norvégia.

A Föld tengeri halászati körzeteinek termelése 2000-ben (FAO, 2002)[5]
Körzet neve	Termelés (tonna)	Legfontosabb kifogott fajok
ÉK-Atlanti	10 919 570	hering, szardínia, lazac, tőkehal, tonhal
ÉNy-Atlanti	2 063 313	tonhal, makréla, homár, shrimp, garnélarák
Nyugat-Közép-Atlanti	1 830 600	tonhal
Kelet-Közép-Atlanti	3 800 000	szardínia, polip, tintahal, makréla, tonhal
Földközi- és Fekete-tenger	1 485 000	szardínia, szardella
DNy-Atlanti	2 313 900	hekk, tonhal, shrimp
DK-Atlanti	1 340 000	makréla, hekk, szardella, szardínia
Ny-Indiai-óceán	3 900 000	lazac, tonhal, makréla, lábasfejűek, hering
K-Indiai-óceán	4 707 800	tonhal, makréla, hering
ÉNy-Csendes-óceán	23 140 000	tőkehal, tengeri pér, szardella
ÉK-Csendes-óceán	2 520 000	tőkehal, hekk, lazac
Ny-Közép-Csendes-óceán	9 900 000	szardínia, szardella, tonhal, makréla
K-Közép-Csendes-óceán	1 700 000	szardella, tonhal
DNy-Csendes-óceán	750 000	makréla
DK-Csendes-óceán	15 800 000	hekk, szardella, szardínia

Az édesvízi halászat

Vejsze a Diás szigeten

Az édesvizekből kifogott halzsákmány 64%-a Ázsiából, 25%-a Afrikából származik, ezzel együtt ezeken a területeken igen fontos szerepet is játszik az élelmiszer-termelésben.

A tíz legnagyobb édesvízi halász nemzet: Kína, India, Banglades, Uganda, Indonézia, Oroszország, Tanzánia, Egyiptom, Kambodzsa és Kenya.

Az édesvizekből kifogott halzsákmány mennyisége és összetétele kontinensenként (FAO, 2002)[6]
Kontinens	Kifogott hal (tonna)	Legfontosabb kifogott fajok
Európa	434 200	ponty, csuka, lazac
Ázsia	5 620 718	ponty, tilápia, harcsa
Dél-Amerika	346 000	harcsa, characidae
Észak-Amerika	190 900	tilápia, harcsa, ponty, folyami rák
Afrika	2 186 170	tilápia, characidae

A halászat fenntarthatósága

Bővebben: Fenntartható halászat

A halászat hosszútávú fenntarthatósága

Olyan kérdések merülnek fel, mint:

• túlhalászás
• járulékos fogás (olyan állatok fogása, melyek nem a célzott halfajtából kerülnek hálóba)
• tengerszennyezés (tengeri szennyezés visszahatása a halászatra)
• halászat környezetre gyakorolt hatása
• éghajlatváltozás
• haltenyésztés
• orvhalászat (jogosulatlanul, vagy tiltott eszközzel, módszerrel)

Olyan ellentétek feszülnek, mint a világ haligénye és a kifogható halak száma, valamint a halászatból élők megélhetése és a halak populációjának vészes fogyása. Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha fenntartható halállományt akarunk, vissza kell fognunk a fogás növelését.

Magyarországon 2016-tól törvény tiltja a szabadvízi kereskedelmi halászatot.^[7]

Invazív halak halászata

A magyarországi természetes vizek horgászkezelésbe adása óta egy speciális feladat jut a halászoknak: a nemkívánatos invazív halak túlszaporodásának megakadályozása lehalászással. Elsősorban a Tiszán folyik gyérítő lehalászás (busa, törpeharcsa, Invazív Halak Horgászatának Napja), továbbá a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége vizein (törpeharcsa), de bizonyos mennyiségben a Balatonon is. Termálvizekben is előfordul invazív halak jelenléte, emiatt lehalászásukra is sor kerül. A Hévízi-tóban KEHOP projekt keretében, húzóhálós módszerrel szűrik a halállományt.