Passaui egyházmegye

A Passaui egyházmegye (latinul: Dioecesis Passaviensis, németül: Bistum Passau) egy németországi római katolikus egyházmegye. Alapítása a 8. századra tehető.

Passaui egyházmegye Bistum Passau (Dioecesis Passaviensis)
A Szent István-székesegyház
Elhelyezkedés
Ország	Németország
Területi fennhatóság	Bajorország keleti része
Főegyházmegye	München-Freisingi
Esperesi körzetek	10
é. sz. 48° 34′ 27″, k. h. 13° 27′ 55″48.5741, 13.4654
Statisztikai adatok
Terület	5 442 km²
Lakosság
Teljes	610 000
Egyházmegyéhez tartozók	462,788 (75,9%)
Plébániák	305
További jellemzők
Egyház	római katolikus
Rítus	római rítus
Alapítás ideje	737
Alapító	Szent Bonifác
Székesegyház	Szent István-székesegyház
Védőszent	Raetiai Szent Bálint Szent Maximilián Szent Konrád
Vezetése
Pápa	Ferenc
Püspök	Stefan Oster, SDB
Metropolita	Reinhard Marx
Nyugalmazott püspök	Wilhelm Schraml
Térkép
Passaui egyházmegye
Honlap
Passaui egyházmegye weboldala Passaui egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Passaui egyházmegye témájú médiaállományokat.

Az egyházmegye a München-Freisingi főegyházmegye szuffragán egyházmegyéje, székesegyháza az passaui Szent István-székesegyház. Jelenlegi püspöke Stefan Oster.

Története

Alapítása

Passau környékén már a 4. században elterjedt a kereszténység. Az ezt követő századokban több püspök és szerzetes végzett missziós szolgálatot a vidéken. Közülük is kiemelkedik Szent Bálint és Szent Szeverin. Állandó egyházszervezet azonban ekkor még nem alakult ki. Erre csak Szent Bonifác munkája nyomán került sor: 737-ben alapította meg az egyházmegyét, a regensburgi, a freisingi és a salzburgi előtt. Első püspökét, Vivilót III. Gergely pápa szentelte fel Rómában.

798-tól a salzburgi érsek alá tartozott, de hatalmas területe és a bajor hercegek bőkezű adományai folytán Passau gazdagságban és hatalomban versenyzett vele. A püspökség területe ekkor a mainál jóval nagyobb, közel 42 000 km² volt: nyugaton az Isar folyó, délen az Alpok határolta. Északon és keleten a mai Csehország és Magyarország nagy részét is lefedte. A következő évszázadokban a passaui püspökök többször is megkísérelték magukat kivonni a salzburgi metropolita alól és önálló egyháztartományt alapítani. Ennek érdekében igyekeztek a magyarok megtérítése által egyházmegyéjük nyugati határait kiterjeszteni. A térítés Piligrim idejére (971-991) sikeresen befejeződött, a püspök azonban nem tudta tervét keresztül vinni, II. Szilveszter pápa Magyarországon új érsekséget hozott létre Esztergom központtal.

A Német-római Birodalomban

999-ben III. Ottó császár vásártartási, pénzverési, ítélkezési és vámjogot adományozott Krisztián püspöknek. Ettől kezdve tehát a passaui püspök világi hatalommal is rendelkezett, noha birodalmi fejedelmi rangot formálisan csak 1217-ben kapott. Az invesztitúraharc idején Altmann püspök (1065-1091) VII. Gergely pápa oldalára állt, amiért a császár megfosztotta előjogaitól. 1099-ben visszaállították e jogokat. A következő évszázadokban a püspökök egyházi és világi hatalma egyaránt növekedett. Az egyházmegyében számtalan kolostort alapítottak ebben az időszakban. (pl. Göttweig, Melk, Zwettl)

A Szent István-székesegyház

1469-ben a Habsburg-házi III. Frigyes császár nyomására II. Pál pápa In supramae dignitatis specula kezdetű bullájával létrehozta a Bécsi egyházmegyét, ezzel Passau jelentős területeket vesztett. A reformáció csak a püspökség ausztriai részeit érintette, de az I. Wolfgang (1540-1555) és Orbán (1561-1598) püspökök vezette ellenreformáció itt is sikeres volt, a püspökség egységesen katolikus maradt. 1662-ben a székesegyház leégett, ezután kezdték el építeni a ma is álló barokk székesegyházat, melyet 1688-ban szenteltek fel.

1722-ben Passaut az évszázados rivalizálás után végre kivonták a salzburgi érsek fennhatósága alól, ám további területeket vesztett az érseki rangra emelt Bécs javára. 1785. január 18-án II. József egyházreformja nyomán területe kétharmadát csatolták el két új osztrák egyházmegyét (Sankt Pölkten, Linz) létrehozva. Ezzel minden ausztriai területét elveszítette Passau.

Szekularizáció és újjászervezés

A német szekularizációs hullám Passaut 1803-ban érte el, ekkor a püspök minden birtoka a Bajor Választófejedelemségre szállt, és a kolostorok többségét is megszüntették. Az egyházmegye azonban fennmaradt, 1813-ban és 1822-ben is több plébániát kapott Salzburgtól. 1826-ban megszűnt az egyházmegye exempt státusza: ekkor rendelték a München-Freisingi főegyházmegye alá.

XVI. Benedek pápa 2006 szeptemberében meglátogatta az egyházmegyét, melynek különlegességét az adta, hogy a pápa egyházmegyében található Marktlban született.

Egyházszervezet

Az egyházmegye 5 442 km²-en terül el, Bajorország keleti részén. Közel félmillió hívő él itt. Az egyházmegyét a 2010-es évektől bevezetett reform nyomán 10 esperesi kerületre osztották, ezeken összesen 100 plébániaközösségben (Pfarrverbände) 305 plébánia működik.

Az egyházmegyében a szekularizáció előtt 24 kolostor működött. Ma négy férfi (két bencés, két kapucinus) és két női (egy ciszterci és egy teuton) kolostor működik.

Az egyházmegye templomai közül kiemelkedik az Altöttingi Mária-kegytemplom, mely különösen a 17. században volt népszerű búcsújáróhely, de ma is évi egymillió zarándokot vonz. Az altöttingi Szent Anna-bazilika, a niederalteichi és az osterhofeni apátásgi templom is basilica minor ranggal rendelkezik.

Az altöttingi kegytemplom, háttérben a barokk Szent Magdolna-templommal

Az egyházmegye püspökei

Passau püspökei

• Raetiai Szent Bálint (?-475)
• Vivilo (739-?)
• Beatus (?-753/754)
• Sidonius (753-756)
• Anthelm (?-?)
• Wisurich (770-777)
• Waldrich (777-804/805)
• Urolf (804/805-806)
• Hatto (806-817)
• Reginhar (818-838)
• Vacancy (838-840)
• Hartwig (840-866)
• Ermanrich (866-874)
• Engelmar (875-897)
• Wiching (898-899)
• Richard (899-902)
• Burkhard (903-915)
• Gumpold (915-932)
• Gerhard (932-946)
• Adalbert (946-970/971)
• Piligrim (971-991)
• Krisztián (991-1013)
• Berengar (1013-1045)
• Egilbert (1045-1065)
• Altmann (1065-1091)
• Hermann, von Eppenstein (1085-1087)
• Ulrik (1092-1121)
• Reginmar (1121-1138)
• Reginbert, von Hagenau (1138-1147/1148)
• I. Konrád, v. Babenberg (1148/1149-1164)
• I. Rupert (1164-1165)
• Albo (1165-1169)
• I. Henrik, v Berg (1169-1172)
• Diepold, v. Berg (1172-1190)
• Wolfger, v. Erla (1191-1204)
• Poppo (1204-1206)
• Manegold, v. Berg (1206-1215)

Passau hercegpüspökei

• II. Ulrik (1215-1221)
• I. Gebhard, v. Plain (1222-1232)
• Rüdiger, v. Bergheim (1233-1249)
• II. Konrád, sziléziai herceg (1249)^[1]
• Berthold, v. Pietengau (1250-1254)
• Ottó, v. Lonsdorf (1254-1265)
• Wladislaw, sziléziai herceg (1265-1265)^[2]
• Péter (1265-1280)
• Wichard, v. Pohlheim (1280-1282)
• Gottfried (1282-1285)
• Bernhard, v. Prambach (1285-1313)
• II. Albert, osztrák herceg (1313)^[3]
• II. Gebhard (1313-1315)^[4]
• Henri de la Tour-du-Pin (1317-1319)^[5]
• II. Albert, százs-wittenbergi herceg (1320-1342)
• Gottfried, v. Weißeneck (1342-1362)
• III. Albert, v. Winkel (1363-1380)
• János, v. Scharffenberg (1381-1387)
• Hermann Digni (1387-1388)
• Rupert, v. Berg (1388-1390)
• György, v. Hohenlohe (1390-1423)(wd)
• Leonhard, v. Laiming (1423/1424-1451)
• Ulrik, v. Nußdorf (1451-1479)
• Gergely, Hessler (1480-1482)
• I. Frigyes, Mauerkircher (1482-1485)
• II. Frigyes, v. Öttingen (1485-1490)
• Kristóf, v. Schachner (1490-1500)
• Wiguleus Fröschl, v. Marzoll (1500-1517)
• Ernő, bajor herceg (1517-1541)^[6]
• I. Wolfgang, v. Salm (1541-1555)
• II. Wolfgang, v. Closen (1555-1561)
• Orbán, v. Trennbach (1561-1598)
• Lipót, osztrák főherceg (1598-1625)
• Lipót Vilmos, osztrák főherceg, Magdeburgi és Brémai érsek (1625-1662)^[7]
• Károly József, osztrák főheceg (1662-1664)^[8]
• Wenzeslaus, v. Thun (1664-1673)
• Sebastian, v. Pötting-Persing (1673-1689)
• János Fülöp, gróf, v. Lamberg (1689-1712)
• Rajmund Ferdinánd, gróf, v. Rabatta (1713-1722)
• József Dominik, gróf, v. Lamberg (1723-1761)
• József Mária, gróf, v. Thun (1761-1763)
• Lipót Ernő, v. Firmian (1763-1783)
• József Ferenc Antal, v. Auersperg (1783-1795)
• Tamás János Gáspár, gróf, v. Thun-Hohenstein (1795-1796)
• Lipót Leonard, birodalmi gróf, v. Thun und Hohenstein (1796-1826)

Stefan Oster

Passau püspökei

• Karl Joseph von Riccabona, báró (1826. december 25.-1839. május 25.)
• Heinrich von Hofstätter (1839. július 6.-1875. május 12.)
• Joseph Francis von Weckert (1875. október 4.-1889. március 13.)
• Antonius von Thoma (1889. március 24.-1889. október 23.)
• Michael von Rampf (1889. december 8.-1901. március 29.)
• Anton von Henle (1901. április 3.-1906. október 18.)
• Sigismund Felix von Ow-Felldorf, báró (1906. október 18.-1936. május 11.)
• Simon Konrad Landersdorfer, OSB (1936. szeptember 11.-1968. október 27.)
• Antonius Hofmann (1968. október 27.-1984. október 15.)
• Franz Xaver Eder (1984. október 15.-2001. január 8.)
• Wilhelm Schraml (2001. december 13.-2012. október 1.)
• Stefan Oster, SDB (2014. május 24.- )

Szomszédos egyházmegyék

• München-Freisingi főegyházmegye (délnyugat)
• Regensburgi egyházmegye (északnyugat)
• Plzeňi egyházmegye (észak)
• České Budějovice-i egyházmegye (északkelet)
• Linzi egyházmegye (délkelet)

Források

• Walter Brandmüller (szerk.): Handbuch der bayerischen Kirchengeschichte. St. Ottilien 1998, 1. kötet
• Katolikus Lexikon