Rákócziújfalu

Rákócziújfalu község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában.

Rákócziújfalu
Református templom
Rákócziújfalu címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Szolnoki
Jogállás	község
Polgármester	Varga József (független)[1]
Irányítószám	5084
Körzethívószám	56
Népesség
Teljes népesség	1793 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	99,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	19,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 03′ 35″, k. h. 20° 15′ 41″47.059805555556, 20.261361111111
Rákócziújfalu Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Rákócziújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákócziújfalu témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A vármegye délnyugati részén, a Tisza bal partján fekszik, Szolnoktól 12 kilométerre délre. A községtől délnyugatra folyik a Tisza, medre itt írja le a Közép-Tisza-vidék hatalmas kanyarulatát (vezseny-martfűi kanyar). A legközelebbi szomszédos települések észak felől Rákóczifalva, dél felől pedig Martfű, de közigazgatási területe határos még Vezsennyel és Kengyellel is.

Megközelítése

Közúton a Szolnok – Martfű – Kunszentmárton vonalon haladó 442-es főúton érhető el. A község délkeleti külterületein áthalad még a 4629-es út is, de az lakott területeket ott nemigen érint.

Az autóbuszos közúti közösségi közlekedést a Volánbusz szolgáltatja.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás körülbelül 5 kilométerre, Martfűn, a MÁV 130-as számú, Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalán található (Martfű vasútállomás; másik kézenfekvő lehetőség vasúton érkezők számára a mintegy 12 kilométerre lévő Szolnok vasútállomás.

Történelem

A település a középkori (Tisza)Varsány (amely 1691-ben egy tatárdúlás, illetve a Rákóczi-szabadságharc idején egy rác betörés miatt elpusztult) Alsóvarsány-pusztai részén alakult ki.

A terület csak a 20. század elején kezdett újra benépesülni. Rákócziújfalu 1950. január 6-án vált önálló településsé Rákóczifalva határrészéből.

Rákócziújfalu egyike volt annak az öt magyarországi településnek (Bátyával, Püspökszilággyal, Ruzsával és Tiszatarjánnal együtt), amelyekben 2020-ban mintaprojekteket indítottak, arra keresve hazánkban alkalmazható módszereket, hogy miként válhatnak ellenállóbbá a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre több gondot okozó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben.^[3]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kiss János (független)^[4]
• 1994–1998: Kecskés János (független)^[5]
• 1998–2002: Kecskés János (független)^[6]
• 2002–2006: Kecskés János (független)^[7]
• 2006–2007: Kecskés János (független)^[8]
• 2008–2009: Papp János József (SZDSZ)^[9]
• 2009–2010: Papp János József (független)^[10]
• 2010–2014: Papp János József (független)^[11]
• 2014–2017: Papp János József (független)^[12]
• 2018–2019: Varga József (független)^[13]
• 2019–2024: Varga József (független)^[14]
• 2024– : Varga József (független)^[1]

A településen a 2006–2010 közti önkormányzati ciklusban két időközi polgármester-választást is tartottak, előbb 2008. március 30-án,^[9] majd 2009. augusztus 16-án,^[10] mindkét esetben az addigi polgármester lemondása miatt.^[15][16] A 2009-es választás érdekessége volt, hogy mindkét előzőleg lemondott faluvezető elindult rajta, de a pozíciót kettejük közül a hivatalban lévő jelölt nyerte el, ez évben már függetlenként.

2018. február 4-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a településen,^[13] az előző polgármester lemondása miatt.^[17]

Rákócziújfalu Község Önkormányzatának címe: 5084 Rákócziújfalu, Rákóczi út 26., telefonszáma: (56) 444-054, faxszáma: (56) 444-065, e-mail címe: [e-mail]. A település hivatalos honlapja: www.rakocziujfalu.hu, helyi újságja az Újfalusi Híradó. (Az előbbi adatok egy része elavult lehet, szükség esetén ellenőrzésre, pontosításra szorulhat.)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	1988	1953	1911	1808	1812	1816	1793
	2013	2014	2017	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,6%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (18,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% németnek és görögnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 31,5%-a római katolikus, kb. 9%-a református, kb. 0,5%-0,5%-a evangélikus, illetve görögkatolikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 0,5% tartozik. Nem tartozik semmilyen egyházhoz, illetve nem válaszolt kb. 58%.^[19]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,2%, református 4,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 46,3% (26% nem nyilatkozott).^[20]

2022-ben vallása szerint 14,1% volt római katolikus, 4,6% református, 0,6% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 37,3% felekezeten kívüli (41,2% nem válaszolt).^[21]

Római katolikus egyház

A Váci egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületében lévő Rákóczifalvai Plébániához tartozik, mint filia.

Református egyház

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tiszaföldvári Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Görögkatolikus egyház

A Szórvány Helynökség Budapesti Főesperességének Pesti Esperesi Kerületében lévő Szolnoki Parochiához tartozik, mint filia.

Természeti értékek

• A Tisza és ártere 1978 óta a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része.

Nevezetességei

• Ökumenikus templom: 1998-ban épült.
• Millecentenáriumi emlékoszlop: 1996-ban készült Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, mely a turulmadarat ábrázolja.
• A község névadójának, II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek a portrészobra: alkotója Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászművész.
• Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc domborműve: készítette E.Lakatos Aranka szobrászművész.
• Az államalapító Szent István bronzportréja: 2001-ben készült. Alkotója Simon Ferenc szobrászművész.
• A művelődési házban látható Szűcs M. Csilla Varsányi táncospár című alkotása.
• A mai község – Rákócziújfalu – területén található a Törvényhalom, melyhez történelmi mondák és események fűződnek. E mondák szerint itt hirdettek törvényt Tiszavarsány bírái, itt ítélkezett Dózsa György is.

Gazdaság

A lakosság nagy része a környező városokban (Szolnok, Martfű) dolgozik.

Ipar

Többféle kis- és középvállalkozás is működik a településen, például lombtrágya-üzem, cipőfelsőrész-készítő, gumiipari termékeket előállító üzem, rehabilitációs foglalkoztatást végző vállalkozás, stb.

Mezőgazdaság

Főleg a zöldségtermesztés és az állattenyésztés dominál.

Sport

A település sportegylete a Rákócziújfalui Sport Egyesület. A Rákócziújfalui SE honlapja

Labdarúgás

A szakosztály a Jász-Nagykun-Szolnok megyei III. osztály Kunság-csoportjában szerepel (2009/2010).