Ráth György

(1828–1905) magyar művészettörténész, jogász From Wikipedia, the free encyclopedia

Ráth György
Remove ads

Ráth György (Szeged, 1828.[1] május 6.Budapest, 1905. július 7.) jogi és művészettörténeti író, könyv- és régiséggyűjtő, táblai tanácselnök, jogász, főrendiházi tag.

Gyors adatok
Remove ads

Élete és munkássága

A bátyjával, Ráth Mórral, mindketten részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. Jogot tanult, szép karriert futott be a jogi pályán. 1860-ban Apponyi György országbíró titkára lett, majd a pesti királyi ítélőtábla bírája, később tanácselnöke. Több jogtudományi kézikönyvet írt, de mellette gyűjtötte a muzeális értékű könyveket és iparművészeti tárgyakat, tanulmányokat írt a magyar reformáció történetéről, a régi magyar könyvművészetről. Szilágyi Sándorral közösen szerkesztette 1850-ben A honvéd és huszárélet anekdotákban c. könyvet. Három kötetben adta ki 1902, 1905, 1912-ben Az iparművészet könyve c. művét. 1881-ben megszervezte az Iparművészeti Múzeumot, amelyenek 1896-ig igazgatója volt. A képzőművészeti és az iparművészeti társaságban sokat tett a hazai képzőművészet és iparművészet támogatása érdekében, az állam és a tehetősebb polgárok anyagi támogatását igyekezett megnyerni. É Értékes könyvtárát az MTA-ra hagyta, 1000 darabos, felbecsülhetetlen értékű műgyűjteményét még halálának évében özvegye az államra hagyományozta. Ráth műgyűjteményét az 1950-es évek elejéig együtt kezelték a Ráth György-villában.

Remove ads

Művei

Thumb
Ráth György sírja Budapesten. Kerepesi temető: 10/1-1-1. Maróti Géza alkotása

Társasági tagság

Irodalom

Források

  • Magyarország múzeumai. Budapest : Vince Kiadó, 1998. ISBN 963906999X
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1697–1698. o. ISBN 963-05-6807-1
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.

Jegyzetek

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads