Récény

Récény (németül Ritzing, horvátul Ricinja) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Récény (Ritzing)
Az önkormányzati hivatal
Récény címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	község
Járás	Felsőpulyai járás
Alapítás éve	1229
Polgármester	Walter Roisz (ÖVP)
Irányítószám	7323
Körzethívószám	02619
Forgalmi rendszám	OP
Népesség
Teljes népesség	922 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	384 m
Terület	17,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 36′ 41″, k. h. 16° 29′ 47″47.611388888889, 16.496388888889
Récény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Récény témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Felsőpulyától 18 km-re északra, Brennbergbányától 1 km-re délnyugatra, a Soproni-hegység déli lábánál fekszik.

Népessége

A népesség alakulása 2016 és 2023 között:

Lakosok száma	888	902	922
	2016	2018	2023

Adatok: Wikidata

Nevének eredete

Neve a német Ritzo személynév -ing képzős származéka. Magyar neve a németből való.

Története

1229-ben említik először. Egykori vaslelőhely, Lánzsér várához tartozott. 1424-től a Garai család birtoka, 1425-ben "Poss. Ryczyngh" alakban szerepel egy oklevélben. Római katolikus temploma román kori eredetű, a 15. században, majd 1640 és 1647 között átépítették.

Vályi András szerint " RICZING. Német falu Sopron Várm., földes Ura Hg. Eszterházy Uraság; lakosai katolikusok, fekszik Haratsonynak szomszédságában, Sopronhoz 1 6/8 mértföldnyire; hegyes határja 2 nyomásbéli, leginkább rozsot, búzát, árpát, zabot, ’s a’ pohánkát is megtermi; szőleje, réttye tsekély, erdeje elég vagyon."^[1]

Fényes Elek szerint " Riczing, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz 1 1/2 mfd., dombon, 848 kath. paroch. templommal. Határa hegyes völgyes és sovány. Majorsági birtoka nem tudatik; a lakosság bir 791 hold szántóföldet, és 182 hold rétet. Van két patakja. Tulajdonos h. Eszterházy Pál."^[2]

1910-ben 1434, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.

Nevezetességei

• Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi román kori eredetű, a 15. században gótikus, majd 1640 és 1647 között barokk stílusban építették át. A román kori részletek maradtak fenn a hajó északi falának kváder falazatában. Gótikus a szentély és a hajó egy része. A kősisakos négyzetes barokk torony és a főoltár 17. századi. Lőréses védőfallal körülvett ősi temető övezi. A templom előtt az udvaron 1705-ben készített kereszt áll Mária és Szent János apostol mellékalakjával.
• A falu felső részén álló Szent Rozália kápolna 1732-ben épült, oromzatán Madonna-szobor áll. Berendezése barokk.
• Az iskola mellett álló Mária-oszlop a 18. században épült, tetején Immaculata-szobor áll, mellékalakjai Szent Sebestyén és Szent Rókus.
• Ilona akna (Helenenschacht) ma Récény településrésze. A 19. század közepén nyitották, barnaszenet bányásztak. 1895 és 1902 között népiskola is működött itt. A Trianoni békeszerződést követően meghúzott államhatár 1922-ben elvágta Brennbergbányától. A bányát véglegesen 1952-ben hagyták fel.^[3] Ma környéke szép és csendes erdővel borított táj távol a világ zajától. (Mióta Magyarország csatlakozott a schengeni övezethez, Brennbergbánya és Újhermes felől is elérhető kiépített műúton.)
• A récényi tófürdő egy fürdésre is alkalmas pihenőhely.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal Archiválva 2022. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Récény az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
• Magyar katolikus lexikon
• Récény temploma a magyar várak honlapján^{[halott link]}
• A récényi önkéntes tűzoltóegylet honlapja
• Geomix.at