Rézsikló

A rézsikló (Coronella austriaca) egy elterjedt európai kígyófaj. Tudományos nevének jelentése: „osztrák koronácska” onnan ered, hogy leírója, Joseph Laurenti a tarkóján látható mintázatot az osztrák címer kétfejű sasához hasonlította.

Rézsikló
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Kígyók (Serpentes) Család: Siklófélék Colubridae Nem: Coronella Faj: C. austriaca
Tudományos név
Coronella austriaca Laurenti, 1768
Elterjedés
A rézsikló elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Rézsikló témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Rézsikló témájú médiaállományokat és Rézsikló témájú kategóriát.

Rézsikló, fején a jellegzetes mintával

Rézsikló

Előfordulása

A faj az Atlanti-óceántól a Kaszpi-tengerig Európa nagy részén előfordul, de Skandinávia, Nagy-Britannia valamint Oroszország északi részeiről hiányzik.^[1] Kis-Ázsia fekete-tengeri partvidékén és a Kaukázusban is jelen van. Élőhelyét tekintve nem válogatós, a sík-, domb- és hegyvidéki nedves réteket, száraz mezőket, erdőszéleket, nyiladékokat egyaránt benépesíti, és nemritkán az emberi települések közelségét is elviseli.

Alfajai

• C. austriaca acutirostris
• C. austriaca austriaca
• C. austriaca fitzingeri - ezt az alfajt mára sok szerző nem tekinti validnak^[1]

Megjelenése

Átlagosan 50–70 centiméter (kivételesen 90 cm) hosszúra nő meg, teste szürkés, barna, sárgás vagy bronzvörös; hasa téglavörös, vörösessárga vagy kékesszürke. A rövid, háromszög alakú fejen az orrnyílástól a szemen át kétoldalt egy-egy sötét csík húzódik az állkapocs végén is túl. A fejtető sötétebb mintázata a Habsburg címerben lévő kétfejű sasra (Laurentit címersas) hasonlít. Ebből indul ki a háton végighúzódó kettős, sötétbarna foltsor, ami gyakran csíkokká olvad össze. Első pillantásra összetéveszthető a keresztes viperával (Vipera berus), de a rézsikló karcsúbb, pupillája pedig kerek (és nem vágott, mint a viperáé).^[2] Egyes szerzők szerint a rézsikló mintázata Batesi mimikri eredménye^[3]

Életmódja

A rézsikló változó testhőmérsékletű állat, ezért októbertől március-áprilisig száraz, viszonylag meleg helyeken telel. Előbújva főleg gyíkokkal táplálkozik, de alkalomadtán más kígyófajokat (akár viperákat is) és rágcsálókat is elfog, a fiatal egyedek pedig az ízeltlábúakat pusztítják.^[4] A kisebb termetű áldozatot élve, a nagyobbat gyűrűivel megfojtva nyeli le egészben. A vadászatot hosszabb emésztés követi.

Szaporodása

A telelőhelyekről előbújó rézsiklók április végén, május elején párzanak; eközben a hím és a nőstény órákig összetekeredve hever. A faj elevenszülő, a teljesen kifejlett, de csak 12–21 cm hosszú 2-19 (általában 5-8) kis rézsikló augusztusban, szeptemberben jön a világra.^[5] A kis rézsiklók 6–9 napos korukban bekövetkező első vedlésükig nem táplálkoznak, és a külvilágtól is elrejtőznek, majd apró gyíkokkal vagy rovarokkal táplálkoznak. Színük kb. egyéves korukig szürke, hasuk pedig téglavörös.

Védettsége

Az emberek viperának nézve félelmükben gyakran végeznek vele, és élőhelyének pusztulása is csökkenti állományát. Természetes ellenségei a különféle menyétfélék, a vaddisznó, a sün, a vörös róka és különféle ragadozó- és gázlómadarak; mindennek ellenére még meglehetősen gyakori. Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a rézsikló is védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.