Riskó Ignác

Riskó Ignác (Csenger, 1813. július 31. – Budapest, 1890, október 22.) költő, Szatmár megye aljegyzője, később főjegyzője, 1848-49-ben országgyűlési képviselő.

Riskó Ignác
Arcképe Muhi Sándor grafikája
Született	1813. július 31. Csenger
Elhunyt	1890. október 22. (77 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	költő, megyei főjegyző, országgyűlési képviselő
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 21. – 1849. január 9.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Riskó Ignác témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életútja

Versei az 1840-es években az Atheneaum című rangos irodalmi folyóiratban és más divatos reformkori újságokban jelentek meg. Bajza József nagy jövőt jósolt neki. Szoros barátság fűzte Petőfi Sándorhoz, Szendrey Júliának ő mutatta be a költőt. 1848-ban Nagykároly országgyűlési képviselője lett. A Radikális Párt tagja. Ő vezette a híres áprilisi trónfosztó országgyűlésnek a jegyzőkönyvét. Neve az oratóriumban, a szószék melletti padon réztáblába vésve látható. Kormánybiztosi feladatokat is betöltött.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték, ez a körülmény véglegesen derékba törte irodalmi pályáját, soha nem foglalkozott többé irodalommal. Az 1867-es kiegyezés után pénzügyminiszteri tisztviselő, 1885-ben mint pénzügyminisztériumi osztályfőtanácsos ment nyugdíjba.

Források

• Új magyar irodalmi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994. 1730. p. ISBN 963 05 6807 1