Robert Morris (művész)

Robert Morris (Kansas City, Missouri, 1931. február 9. – Kingston, New York, 2018. november 28.) amerikai szobrász, konceptualista művész, író. Művészete átmenetet képez a minimal art és a process art között. Érdekes, hogy Morris írta az egyik legjobb cikksorozatot 1966 és 1969 között Jegyzetek a szobrászatról címmel, amivel hidat képez a minimalizmus, a posztminimalizmus és process-art között.

Ez a szócikk a művészről szól. Hasonló címmel lásd még: Robert Morris (egyértelműsítő lap).

Robert Morris
Született	1931. február 9.[1][2][3][4][5] Kansas City[6][7]
Elhunyt	2018. november 28. (87 évesen)[8][4][9][10][11] Kingston[8][6]
Állampolgársága	amerikai[12][1][13][7]
Házastársa	Simone Forti[14]
Foglalkozása	szobrász festőművész író művész illusztrátor videóművész installációs művész performanszművész koncepcionális művész video installation artist képzőművész
Iskolái	Kansasi Egyetem Reed Főiskola Hunter College Kansas City Art Institute
Kitüntetései	Guggenheim-ösztöndíj[15] Migel Medal (1995)[16] honorary doctorate at École Normale Supérieure de Lyon (2008. november 20.)[17]
Halál oka	betegség
Sírhelye	Saint Mary's Cemetery[18]
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Morris témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Filc-szobrok

Erotikus módon jelennek meg (női nemi szerv), – de ugyanakkor a filc hajlékonysága, súlya az, ami a szobrot létrehozza. A szobrok az aktuális időhöz kötődnek; a forma a mulandóság és változékonyság feltételeiből születik meg, ezért tekinthetők process art műveknek.

• Antiform: A filc-szobrok után a mű készítésére és készítőjére utaló munkákat csinál.
• Doboz, saját hangjával: (1961) Kb. másfél órán keresztül lehet hallani azokat a hangokat, melyek a doboz készítése folytán hallatszottak. Tulajdonképpen process-mű, tárgyi jellegű; de ugyanakkor koncept-mű is, mert magán az elkészítés folyamatán túl a műalkotásból semmi más nincs.
• „I"-doboz („én"-doboz): (1961-1964) Az „I" felirat a pasas testére, ill. péniszére rímel, de egybecseng az „eye” (szem) szóval is, mely így a kukucskálásra is utal. Ez a humor sokkal inkább a posztminimalizmushoz tartozik (játékosság). Egyszerű levélszekrényszerű doboz. A műalkotás mint az én hordozója viccesen jelenik meg ebben a műben. Egy kis ajtó mögött a művész meztelen fotója látható. A mű szó szerint veszi a készítő énjét és ő maga lesz a mű alapanyaga. A mű nem egy belső leli tartalom a megjelenítője, hanem önmaga bemutatása.