Sánta Ferenc (író)

Sánta Ferenc (Brassó, 1927. szeptember 4. – Budapest, 2008. június 6.) Kossuth-díjas magyar író. Munkái legalább 23 nyelven jelentek meg.

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Sánta Ferenc (egyértelműsítő lap).

Sánta Ferenc
Csigó László felvétele
Élete
Született	1927. szeptember 4. Brassó
Elhunyt	2008. június 6. (80 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Nemzetiség	magyar
Gyermekei	Sántha Ferenc
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	novella, regény
Fontosabb művei	Sokan voltunk Az ötödik pecsét Húsz óra
Kitüntetései	Kossuth-díj (1973) József Attila-díj (1956) Hazám-díj (2004) József Attila-díj (1964) a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje
Irodalmi díjai	József Attila-díj Kossuth-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Sánta Ferenc témájú médiaállományokat.

Életpályája

Gyermekkorát Sepsibükszádon, Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron töltötte. Tanulmányait a Farkas utcai Katolikus Elemi Iskolában, az Unitárius Kollégium Gimnáziumában (1940-1945 között) és a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában (1945-1946 között) folytatta.

Már harmadik hónapja éheztünk, s két hete csak egyszer ettünk egy nap. Anyám már marékkal mérte a puliszkát. Egy marék, két falás, másnapig semmi.

– Sánta Ferenc: Sokan voltunk

1947-1950 között a Dorogi Szénbányászati Tröszt Pilisszentiváni Bányaüzemben dolgozott. 1953-1956 között a Kispesti Vörös Csillag Traktorgyár munkása volt. 1954-től publikált. 1956-ban a Petőfi Kör vezetőségi tagja volt. 1957-ben a Ganz Daru- és Hajógyár alkalmazottja volt. 1958. szeptember 1-jétől a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt. 1989-től a Magyar Szellemi Védegylet intézőbizottsági tagja volt. 1990-ben a Magyar Henry George Társaság alapító tagja volt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

Fia, Mózsi Ferenc író.

Munkássága

Pályakezdését az irodalomtörténészek Móricz Zsigmondéhoz hasonlítják hasonló szemléletük miatt. Egy családi mitológia körvonalait kibontakoztató első elbeszélései az emberi értékeket, a helytállást, a munka becsületét továbbörökítő szegénység világába vezetnek. Mesei hangulatok, lírai pátoszok Tamási Áronra emlékeztetnek (Kicsi madár). Második kötetében (Farkasok a küszöbön, 1961) az érzelmes közvetlenséget drámaiság, diszharmonikus világérzés váltja fel. Tudatosan értelmezi a kisember és a hatalom viszonyát, az egyéni és társadalmi felelősség-vállalást (Nácik, Olasz történet, A veder). Az élet újrateremtését világnézetek fölött állónak fogta fel (A Müller család halála). A kegyetlen világban, a megalázottságban őrzött tisztesség példázata is egyetemes igazságok kimondását célozza (Szegény leány, szegény legény; Kicsik és nagyok). A jelképelemeknek a konkrét életanyagba való emelésével kísérletezik (Isten a szekéren). Az ötödik pecsét (1963) című regénye az etikus és történelmi cselekvés ellentétét fogalmazza meg. Társadalmi problémákkal foglalkozik Húsz óra (1964) című regénye, melyben egy újságíró előtt egy 1956-os gyilkosság után érdeklődve feltárul egy falu élete. Az áruló (1966) című vitaregénye egy író éjszakai meditációja négy lehetséges emberi magatartásról a huszita háború korának fiktív alakjait állítva középpontba.

A Húsz óra és Az ötödik pecsét című regényeiből film készült (lásd Húsz óra (film) és Az ötödik pecsét (film)).

Sánta Ferenc emléktáblája Budapest XIII. kerületében (2009)

Művei

• Sokan voltunk (1954), elbeszélés (az Irodalmi Újság hasábjain)
• Téli virágzás; Magvető, Bp., 1956
• Farkasok a küszöbön. Elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1961
• Az ötödik pecsét. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1963
• Húsz óra. Krónika; Magvető, Bp., 1964
• Az áruló; Magvető, Bp., 1966
• Éjszaka. Az áruló. Dráma; Magvető, Bp., 1968
• Isten a szekéren. Válogatott novellák; Szépirodalmi, Bp., 1970
• Föld. Válogatott elbeszélések; vál., utószó Vajda Zsuzsanna; Tankönyvkiadó Intézet, Újvidék, 1981 (Házi olvasmány 2. oszt.)
• Kicsik és nagyok. Novellák; Népszava, Bp., 1982 (Népszava könyvtár)
• A szabadság küszöbén; FSP Literátor DTP Ny., Bp., 1993 (esszék, cikkek, interjúk)
• Halálnak halála. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix–Patent, Bp.–Ungvár, 1994 (Örökségünk)
• Sánta Ferenc művei 1-2.; szerk., utószó Vasy Géza; Masszi, Bp., 2002
• Sánta Ferenc; vál., szerk., bev. Vasy Géza; Alexandra, Pécs, 2004 (Kossuth-díjas írók)
• Farkasok a küszöbön. Válogatott elbeszélések; vál., szerk. Veress István; Arión, Bp., 2008
• Nemzet, hatalom, erkölcs; Stúdium, Kolozsvár, 2009
• Sánta Ferenc; vál. Mózsi Ferenc, Vasy Géza; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút–PIM, Bp., 2014 + CD (Hang-kép-írás)
• Válogatott novellák; Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2016
• Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét. Sánta Ferenc azonos című műve alapján; összeáll., szerk. Márkus István; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2017 (Könyvtármozi füzetek)
• Három hely

Filmfeldolgozások

• Húsz óra (filmdráma, 1965)^[1]
• Halálnak halála (tévéfilm, 1969)
• A Müller család halála (tévéfilm, 1972)
• Az ötödik pecsét (filmdráma, 1976)
• Éjszaka (tévéfilm, 1989) – Az azonos című drámájának tévéfilmváltozata (Az áruló című kisregénye alapján)
• Mécsek (tévéfilm, 1992)

Díjai, elismerései

Sánta Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 5/4-1-38.

• József Attila-díj (1956, 1964)
• Arany Nimfa-díj (Monte Carló-i Televíziós Fesztivál, 1970) – A legjobb forgatókönyv (Halálnak halála)^[2]
• Kossuth-díj (1973)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1991)
• Angyalföld díszpolgára (1998)
• Hazám-díj (2004)
• Magyar Művészetért díj (2004)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje /polgári tagozat/ (2007) – irodalmi életműve elismeréseként.