2008 - Wikiwand

Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század

Ez a szócikk a 2008. évről szól. A 2008-as számról szóló cikket lásd itt: 2008 (szám).

Gyors adatok

Évtizedek: 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek

Évek: 2003 – 2004 – 2005 – 2006 – 2007 – 2008 – 2009 – 2010 – 2011 – 2012 – 2013

Remove ads

Események

Január

január 1.
- Az Európai Unióval összefüggő események:
  - Ciprus és Málta saját valutaként bevezeti az eurót, amit így már a közösség 15 tagállamában használnak.
  - Szlovénia adja az Európai Unió elnökét elsőként az új tagállamok közül.
- Megszűnik a Magyar Köztársaság Határőrsége, mert integrálódik a Magyar Köztársaság Rendőrsége kötelékébe.
- Közigazgatási reform Oroszországban: 85 helyett 84 közigazgatási egység, miután Uszty-Ordinszkiji Burját AK Irkutszk része lesz.
- Az ENSZ átveszi az Afrikai Unió – AMIS keretei között – szolgálatot teljesítő egységeitől az irányítást, és létrejön az ENSZ–AU „Hybrid Force”.
január 2. – a rendőrséget és a katonaságot is be kellett vetni Nápolyban a felhalmozódott 200 ezer tonnánál is több hulladék eltakarítására, a szeméttárolókat elbarikádozó tüntetők szétzavarására.
január 3.
- Előválasztások az Amerikai Egyesült Államokban: Iowa államban a demokratáknál Barack Obama, a republikánusoknál Mike Huckabee győz.
- A Srí Lanka-i kormány felmondja a tamil tigrisekkel 2002-ben kötött tűzszünetet.
január 4.
- A mauritániai franciák elleni támadás miatt a szervezők úgy döntöttek, hogy törlik a 2008-as Lisszabon–Dakar-ralit. 1979 óta először fordul elő ilyen.
- Anyang Nyongo, a Narancssárga Demokratikus Mozgalom főtitkára bejelenti, hogy a kenyai ellenzék új elnökválasztást követel.
január 5. – Grúziában Miheil Szaakasvili nyeri az elnökválasztást.
január 6.
- Nagy erejű földrengés rázza meg Görögországot. A rengés epicentruma Athéntól 150 kilométerre délnyugatra, a Peloponnészosz-félszigeten fekvő Leonídi városánál volt.
január 7. – Kocsis L. Mihály főszerkesztő-helyettes látja el a Magyar Hírlap főszerkesztői teendőit, miután Gazsó L. Ferenc 4-én kérte felmentését.
január 8.
- Pokolgépes merényletet követnek el D. M. Dasszanajake Srí Lanka-i nemzetépítési miniszter ellen, aki a kórházba szállítás után nem sokkal életét veszti.
- Késsel támadt a Maldív-szigetek államfőjére egy fiatalember, de Maumun Abdul Gajum köztársasági elnök sértetlenül élte túl az esetet.
- Előválasztások Amerikában: New Hampshire államban a demokratáknál Hillary Clinton, a republikánusoknál John McCain győz.
- Bilával Bhutto Zardári az ENSZ által felügyelt vizsgálatot kér anyja, Benazír Bhutto halála ügyében.
  George W. Bush és Halífa bin Zajed al-Nahaján sejk Abu-Dzabiban (január 13.)
- A Gyurcsány-kormány gazdasági okokra hivatkozva leállítja a 2007 tavaszán elhatározott kormányzati negyed-beruházást.
január 9–16. – George W. Bush nyolcnapos közel-keleti körútja: első állomása Jeruzsálem volt, ahol Simón Peresz államfővel és Ehúd Olmert miniszterelnökkel tárgyalt az izraeli–palesztin béke lehetőségéről, majd január 10-én a ciszjordániai Rámalláhba látogatott, ahol Mahmúd Abbász palesztin elnök fogadta. Ezt követően Kuvaitban felkereste az amerikai hadsereg Camp Arifjan bázisát, majd Bahreinbe (12-én), az Egyesült Arab Emírségekbe (13–14-én), Szaúd-Arábiába (15-én) és Egyiptomba (16-án) látogatott.
január 10.
- Kenyában – az egymással szemben álló – pártok megállapodnak abban, hogy egy olyan afrikai bizottság segítségével igyekszenek úrrá lenni a belpolitikai válságon, amelyet Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár vezet.
- Megváltoztatja a Postabank-perben hozott elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla: a korábban felmentett Princz Gábort és társait másodfokon bűnösnek mondja ki.
január 12.
- Parlamenti választások Tajvanon.
- A horvát parlament beiktatja hivatalába az Ivo Sanader vezette új jobbközép koalíciós kormányt.
január 13.
- Több mint 50 ezer ellenzéki tüntet a grúziai Tbiliszi központjában az elnökválasztás végeredménye miatt.
- Nalcsikban – a Kabard- és Balkárföld fővárosában – ismeretlenek az utcán lelövik a szervezett bűnözés elleni csoport és a különleges kommandós alakulat főnökeit.
január 14.
A MESSENGER a Merkúrnál (fantáziarajz)
- A NASA MESSENGER nevű műholdja a Merkúrhoz az első utazását teszi meg a három közül, majd 2011-ben bolygó körüli pályára fog állni.
január 15.
- Az Ice Prince görög teherszállító hajó – 20 fős legénységgel és több mint ötezer tonna fűrészáruval a fedélzetén – elsüllyed Nagy-Britannia délnyugati partjainál, Devon közelében.
január 16.
- Lemond az olasz igazságügy-miniszter (Clemente Mastella), arra hivatkozva, hogy korrupció vádjával eljárást indítanak felesége ellen.
- A kenyai kormány bejelenti, miszerint szívesen látja az afrikai közvetítőket az ország belpolitikai válságának megoldása érdekében.
- A palesztinokkal való tárgyalások miatt kilép az izraeli kormányból Avigdor Liberman, a stratégiai ügyek minisztere.
- Leteszi hivatali esküjét a hét évre újraválasztott üzbég elnök, Islom Karimov.
- Sólyom László a Sándor-palotában, a parlamenti pártok frakcióvezetői előtt ismerteti új ombudsmanjelöltjeit: Fülöp Sándor a jövő nemzedékek ombudsmanja, míg Zombor Ferenc adatvédelmi biztos lenne.
január 17. – Csalással, hivatali visszaéléssel és megvesztegetéssel vádolja meg Traian Băsescu román államfő Adrian Năstase egykori kormányfőt, valamint nyolc volt és hivatalban levő minisztert.
január 18. – Rakétát lő ki egy izraeli repülőgép a Gázai övezetben lévő palesztin belügyminisztérium épületére. A támadás során egy ember meghal, több mint harmincan megsebesülnek.
január 19. – Irakban, az ország északnyugati részén – az egyik legnagyobb síita vallási ünnepségről (asúra) hazatartó zarándokok közül – heten veszítik életüket egy rakétatámadás során. A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren először száll le az AN-225-ös, a világ legnagyobb repülőgépe.
január 20.
- Nemzetgyűlési választások Kubában.
- Tbilisziben, a parlament előtti téren – amerikai mintára megrendezett szabad ég alatti ceremónián, a meghívott külföldi és hazai vendégek előtt – beiktatják hivatalába Miheil Szaakasvili elnököt.
- Nabih Berri libanoni házelnök bejelenti, hogy a január 21-ére tervezett elnökválasztást február 11-én tartják.
- Elnökválasztás Szerbiában.
január 21.
- Clemente Mastella igazságügy-miniszter távozásával felbomlik az olasz kormánykoalíció.
- A Kongói Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke, Vital Kalmer sajtóértekezleten bejelenti, hogy egyezség jött létre a kormány és a lázadó szervezetek képviselői között az ország keleti felében dúló harcok befejezéséről.
január 22.
- Záhonynál az Európai Unió területére érkezik az első közvetlen Kína–Európa konténerszállító vonat.
- Maszkos fegyveresek a gázai oldalról számos ponton felrobbantják a – két részre szakadt Rafah határvárost átszelő – mintegy 14 km-es betonfalat, majd az ezt követő hajnalon több száz palesztin hatol be egyiptomi területre.

január 23.
- Kosztasz Karamanlisz személyében 49 év óta először látogat görög kormányfő Törökországba.
január 24.
- A bizalmi szavazás elvesztése után benyújtja lemondását az olasz miniszterelnök, Romano Prodi.
- New York közelében három hajó – köztük egy olajszállító – ütközött össze.
- Lemond Peter Hain, brit munka- és nyugdíjügyi miniszter, miután rendőrségi vizsgálat indult kampánypénzekkel kapcsolatos szabálytalanságok miatt.
- Miheil Szaakasvili grúz elnök üdvözölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozatát, miszerint Koszovó függetlenségének kikiáltása orosz részről nem vonja maga után a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia elismerését.
- Vallomást tett Jérome Kerviel bróker, akinek ügyletein majdnem 5 milliárd eurót bukott a francia Société Générale bank.
január 25.
- Benyújtja lemondását František Kašický szlovák védelmi miniszter.
- Boris Tadić szerb köztársasági elnök és Vojislav Koštunica kormányfő találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában.
- Az olasz államfő, Giorgio Napolitano tárgyalásokat kezd Franco Marini szenátusi és Fausto Bertinotti képviselőházi elnökkel a Romano Prodi miniszterelnök lemondása nyomán kialakult belpolitikai válság rendezéséről.
január 27.
- Tartományi parlamenti választások Hessenben és Alsó-Szászországban. Mindkét parlamentbe bekerül a Die Linke, ahogy egy hónappal később a hamburgiba is.
január 30. – cunamiriadót rendelnek el Indonéziában, miután a Richter-skála szerinti 6,6 erősségű földrengést észlelnek a Fűszer-szigetek (Maluku-szigetek) térségében.
január 31.
- Szabadlábra helyezik Franciaországban a 9. óta fogva tartott volt grúz védelmi minisztert, Irakli Okruasvilit, akinek letartóztatását a grúz kormány kérte.

Február

február 2. – Heves harcok törnek ki a csádi kormányerők és lázadó fegyveresek között N’Djamena közelében, majd a lázadó fegyveresek betörnek a fővárosba és körülzárják az elnöki palotát. Az Afrikai Unió elnöke bejelenti, hogy a szervezet mindaddig kizárja Csádot tagjai sorából, míg a demokratikus rend helyre nem áll.
február 2–3. – Több erős földrengés rázza meg a kelet-afrikai Nagy-tavak vidékét; Ruandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban 43-an halnak meg, több százan megsérülnek.
február 3.
- Boris Tadić, a Demokrata Párt elnöke – addigi szerb államfő – a szavazatok 50,6%-ával megnyeri a szerbiai elnökválasztás második fordulóját.
- Hervé Morin francia védelmi miniszter az Europe 1 rádióban bejelenti, hogy a lázadókkal vívott harcokban életét vesztette Daoud Soumain csádi vezérkari főnök 1-jén.
február 5.
- Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök feloszlatja a parlamentet.
- Sólyom László köztársasági elnök a bolgár államfő, Georgi Parvanov meghívására Szófiába látogat.
február 6.
- Az Adriai-tengeren, Isztambulból Triesztbe tartó török teherhajó 200 tehergépkocsival, olajszármazékokkal és kilenctonnányi veszélyes anyaggal a fedélzetén kigyullad és elsüllyed Rovinj horvát kikötővárostól 13 tengeri mérföldre.
- Alessandro Bianchi szállítási miniszter bejelenti, hogy az előrehozott olaszországi parlamenti választások dátuma: április 13–14.
- Ecuadorban kitör a Tungurahua tűzhányó.
február 7. – Benyújtotta lemondását Edward Lowassa tanzániai kormányfő és két minisztere, mert a nevüket kapcsolatba hozták egy korrupciós üggyel.
február 9.
- A japán védelmi minisztérium közlése szerint egy orosz harci repülőgép rövid időre behatolt Japán légtérbe, a csendes-óceáni Idzu-szigetek déli része felett, Tokiótól 650 km-re délre, helyi idő szerint reggel fél nyolckor (közép-európai idő szerint 8-án éjjel fél tizenkettőkor).
- Kudarcba fullad a cseh államfőválasztás, miután a harmadik fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a győzelemhez szükséges szavazatszámot. A pártelnökök megegyeznek, hogy 15-én megismétlik a választást.
- A libanoni parlament – 14. alkalommal – ismételten elhalasztja az államfő megválasztását.
- A Richter-skála szerint 5,4-es erősségű földmozgás rázza meg Mexikó északnyugati részét, melynek epicentruma az egymillió lakosú Mexicali város közelében volt.
- Az ankarai parlament, az alkotmányt is módosítva kimondta, hogy szabad a muszlim fejkendő viselete a törökországi egyetemeken.
február 10.
- A mianmari katonai kormányzat bejelenti, hogy májusban népszavazást rendeznek az új alkotmányról, 2010-ben pedig általános választásokat tartanak.
- Ukrajna hajlandó kifizetni a Gazprom orosz gázipari céggel szemben felhalmozott tartozását, ha az ukrán Naftohaz közvetlenül a Gazpromtól, közvetítő cég beiktatása nélkül vásárolhatja meg a földgázt – jelenti ki Olekszandr Turcsinov, a miniszterelnök első helyettese.
február 11.
- Sikertelen katonai hatalomátvétel Kelet-Timorban; a zendülők megtámadják Xanana Gusmão miniszterelnököt, José Ramos-Horta államfőt pedig otthona előtt hasba lövik. A Nobel-békedíjas elnököt egy ausztráliai kórházba szállítják.^[1]
- Porig ég a dél-koreai főváros, Szöul egyik fő nevezetessége, a 14. századi városfalból fennmaradt déli kapu kétszintes, pagodatetős építménye.^[2]
- Több ezer diák tüntet Belgrádban, követelve Szerbia Európai Unióhoz való közeledésének folytatását, amely körül egyelőre bizonytalan kimenetelű politikai válság alakult ki.
február 12. – A Richter-skála szerinti 6,6-os erősségű földrengés rázza meg Mexikó déli, Oaxaca térségét.
február 13.
- Az ausztrál kormány előterjeszti a parlamentben azt a történelmi jelentőségű indítványt, amelyben ünnepélyesen bocsánatot kérnek az őslakosoktól azokért az igazságtalanságokért, amelyeket 1910–1970 között követtek el ellenük az egymást követő kormányok.
- A moszkvai látogatáson tartózkodó ukrán elnök kijelenti, hogy a NATO-tagságra pályázó Ukrajna hajlandó egy külön törvényben megtiltani a NATO-nak, hogy támaszpontot létesítsen az ország területén.
- Abdullah A. Badawi maláj miniszterelnök feloszlatja a parlamentet, és bejelenti, hogy előrehozott választásokat tartanak; Mizan Zainal Abidin király jóváhagyja a tervet.
- Kevin McCabe skót üzletember nyeri a Fradi-tendert, ezzel megszerezi a jogot, hogy megvásárolhassa a Ferencvárost a hozzá tartozó ingatlanokkal együtt.
február 14.
- Nyílt háborút hirdet Izrael ellen a Hezbollah egyik vezetője, miután 12-én robbantásos merényletben megölték Emád Mugnijét, a szervezet egyik vezetőjét Damaszkuszban. Az izraeli kormány figyelmezteti nagykövetségeit és készenlétbe helyezi hadseregét.
- A szerb kormány határozatban nyilvánítja semmisnek Koszovó még ezután kikiáltandó függetlenségét.
- 6,7-es erősségű földrengés rázza meg Görögország déli részét, melynek epicentruma – a peloponnészoszi Kalamáta várostól délre – a tengerben volt.
- Az al-Káida terrorhálózathoz kötődő iszlám szélsőségesek merényletet terveznek Gloria Arroyo Fülöp-szigeteki elnök ellen, azonban az akciót meghiúsítják a hatóságok.
február 15. – Viszonylag erős – a Richter-skálán 5-ös – földrengés rázza meg Dél-Libanont.
február 17.
- A pristinai parlament rendkívüli ülésén közfelkiáltással kinyilvánítja Koszovó függetlenségét Szerbiától. Fatmir Sejdiu elnök, Hashim Thaçi miniszterelnök és Jakup Krasniqi házelnök aláírja a „független és demokratikus állam” megalakulásáról szóló nyilatkozatot.
- Zavargások kezdődnek Szerbiában a koszovói függetlenség ellen, kövekkel és fáklyákkal dobálják meg az Egyesült Államok nagykövetségét és az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Szlovénia diplomáciai képviseletét.
  Koszovó címere
február 18.
- Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Törökország, Albánia, Costa Rica és Afganisztán elismeri Koszovó függetlenségét.
- Szigorú biztonsági intézkedések mellett parlamenti választásokat tartanak Pakisztánban.
- Gyurcsány Ferenc bejelenti az Új Tulajdonosi Program megkezdését
február 19. – Fidel Castro lemond a kubai államtanács elnöki (államfői) tisztségéről.
február 20. – A Richter-skála szerint 6,6-os erősségű földrengés rázza meg az indonéziai Szumátra szigetét.
február 21.
- Olaszország elismeri Koszovót, aminek hatására Belgrád azonnali hatállyal visszahívja római diplomatáját. Független államnak ismeri el továbbá Koszovót Észtország, Dánia és Luxemburg is.
- Belgrádban, a volt jugoszláv parlament előtti téren több mint háromszázezer ember gyűlik össze a Koszovó függetlensége ellen szervezett tömegtüntetésen. Támadás éri a horvát nagykövetséget, továbbá néhány száz tüntető betör az Egyesült Államok belgrádi külképviseletére, és felgyújtják az épületet.
  Raúl Castro kubai államfő
február 22. – Peru hivatalosan is elismeri Koszovót.
február 24.
- A kubai nemzetgyűlés elnöke bejelenti, hogy öt évre Raúl Castro Ruzt választották meg az államtanács elnökévé.
- A hamburgi tartományi parlamenti választáson a kereszténydemokraták győznek, azonban 43%-os eredményük nem elegendő az abszolút többséghez.
- Belgium elismeri Koszovó önállóságát.
február 25. – A német alsó-szászországi tartományban konzervatív-szabaddemokrata kormány alakul.
február 26.
- Lengyelország elismeri a független Koszovót.
- A Magyar Nemzeti Bank eltörli a forint 30%-os árfolyamsávját
február 27. – Svájc elismeri Koszovót.
február 28.
- Ausztria elismeri Koszovó függetlenségét.
- Amerikai–bolgár kétoldalú katonai megállapodás aláírása Szófiában, amely lehetővé teszi az amerikai katonák számára, hogy bolgár támaszpontokat használjanak.^[3]
- Bezár a Kultiplex
február 29.
- Milo Djukanovics Montenegró új miniszterelnöke.
- Irakban fegyveresek elhurcolják Paulos Faraj Rahhót, a káld katolikus egyház moszuli érsekét.
- Dermot Ahern ír külügyminiszter közzéteszi, hogy a dublini kormány elismeri Koszovót.
- Az iraki elnöki tanács jóváhagyja a volt belügyminiszter, Ali Haszán Madzsid – közismert nevén „Vegyi Ali” – kivégzését az iraki kurdok ellen végrehajtott 1980-as népirtás kitervelése miatt.

Március

március 1.
- Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2007. (X.1.) MNB rendelete értelmében kivonják a forgalomból az 1 és 2 forintos címletű érméket, mivel azok már kevésbé voltak használatosak.
- Robert Kocsarján államfő szükségállapotot hirdet ki Örményországban.
március 2. – Oroszország új köztársasági elnököt választ. (Dmitrij Medvegyevet elnökké választották, aki kinevezi elődjét, Putyint kormányfővé.)^[4]
március 4. – Svédország és Hollandia is elismeri a független Koszovót.
március 5.
- Elismeri Koszovó függetlenségét Szlovénia és Írország.
- Venezuela mozgósítja egész hadsereget a szomszédos Kolumbiával kirobbant vita miatt.
- Dél-Oszétia felkéri Oroszországot, az ENSZ-t, az Európai Uniót és a Független Államok Közösségének minden tagállamát, hogy ismerje el függetlenségét.
március 6.
- Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter elutasította Dél-Oszétia függetlenségét.
- A nicaraguai elnök, Daniel Ortega bejelenti, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Kolumbiával, így a dél-amerikai konfliktusban Venezuela és Ecuador mellé áll.
március 7.
- A Grúziából kiszakadt Abházia hivatalosan is az ENSZ-hez, az Európai Unióhoz és az EBESZ-hez fordul és kéri függetlensége elismerését.
- Tarja Halonen finn köztársasági elnök bejelenti, hogy országa elismeri Koszovó függetlenségét.
- Csehországban leteszi hivatali esküjét Václav Klaus, akit február közepén választottak meg újra államfővé.
március 8.
- Parlamenti választásokat tartanak Máltán és Malajziában.
- Lemond Vojislav Koštunica szerb miniszterelnök, kormányát pedig feloszlatja.
március 9.
- Parlamentet választanak Spanyolországban.
- A tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazás Magyarországon („szociális népszavazás”).^[5]
március 11.
William J. Fallon admirális
- Lemond tisztségéről az Egyesült Államok közel-keleti főparancsnokságának vezetője, William J. Fallon admirális, aki egyben az iraki és az afganisztáni háborúkban harcoló amerikai csapatok főparancsnoka.
- Gyurcsány Ferenc bejelenti, hogy meneszti a Magyar Villamos Művek vezérigazgatóját, a poszton Mártha Imre követi.
március 12.
- A Budapesti Katonai Ügyészség vádat emel hatrendbeli szolgálati visszaélés vétsége miatt Gergényi Péter nyugállományú rendőr vezérőrnagy ellen.
- Lemond Eliot Spitzer, New York állam demokrata párti kormányzója, miután a republikánus ellenzék alkotmányos vádeljárással fenyegeti meg.
- A Fővárosi Bíróságon dulakodás támad a Magyar Gárda több tagja az Országos Cigány Önkormányzat képviselői között, a Gárda feloszlatására kezdeményezett per első tárgyalása előtt.
- Minszk követelésére elhagyja Fehéroroszországot az Egyesült Államok nagykövete, miután Washington szankciókat vezetett be az ország olajvállalata ellen.
- Az ingusföldi elnök, Murat Zyazikov meneszti a kormányt, s azt ideiglenesen – az új kormány hivatalba lépéséig – Hova Jevlojeva első miniszterelnök-helyettes vezeti.
március 13. – Az orosz alsóháznak, a volt Szovjetunió területén lévő, elszakadásra törekvő vidékek „helyzetének rendezéséről” szóló meghallgatásán Dél-Oszétia képviselői országuk függetlenségének mihamarabbi elismerésére szólítanak fel. A képviselőház illetékes bizottsága orosz képviseletek megnyitását javasolja a kormánynak a szakadár köztársaságokban.
március 14.
- A 2008-as tibeti zavargásokkor a tibeti szeparatisták erőszakos cselekmények sorát indították el, melynek során megtámadták a kormány épületeit és a han kínaiak boltjait.
- II. Erzsébet brit királynő megnyitja a londoni Heathrow repülőtér ötödik terminálját.
- A Richter-skála szerinti 5,2-es erősségű földrengés rázza meg a görög Peloponnészosz-félsziget déli partvidékét.
- Parlamenti választások Iránban.
március 15.
- A tibeti emigráns kormány közzéteszi, miszerint 80 halálos áldozata és több mint hetven sebesültje van a lhászai függetlenségi tüntetésnek, azonban a kínai – hivatalos hírügynökség – szerint tízen haltak meg.
- A kínai parlament újabb öt évre választja meg államfőnek Hu Juntaót, kormányfőnek Wen Jiabaót.
március 17.
- Washingtonban aláírják az amerikai–magyar vízummentességi szerződés alapját jelentő egyetértési nyilatkozatot. Hasonló dokumentumot ír alá Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter Szlovákia és Litvánia képviselőjével is.
- Koszovszka Mitrovicában az ENSZ–rendőrség – hajnalban – visszafoglalja a Koszovó függetlensége ellen tiltakozó szerb alkalmazottaktól a városi bíróság épületét, s több tucat embert őrizetbe vesz.
- Még a délelőtt folyamán – Kosovska Mitrovica északi részének feldühödött – szerb lakói kövekkel és Molotov-koktélokkal támadják az ENSZ–közigazgatás rendfenntartóit (UNMIK). A tömegből automata fegyverekkel és kézigránátokkal is támadják az UNMIK egységeket. A zavargásokban 63 ENSZ–rendőr és közel 70 koszovói szerb sebesül meg, 32 embert vesznek őrizetbe.
- A kuvaiti kormány minden tagja benyújtotta lemondását a miniszterelnöknek, Nászer asz-Szabáhnak.
március 18.
- Yves Leterme, a flamand kereszténydemokrata vezető ötpárti szövetségi kormányt alakít Belgiumban, 280 napi alkudozás és két sikertelen nekifutás után.
- Japán és Kanada elismeri a független Koszovót.
március 19.
- Magyarország, Horvátország és Monaco elismeri Koszovó önállóságát.
- Washingtonban tárgyal Miheil Szaakasvili grúz államfő, akit George W. Bush arról biztosít, hogy az észak-atlanti szövetség bukaresti csúcsértekezletén nyomást fog gyakorolni annak érdekében, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Grúziával.
- Lemond a Vasile Tarlev vezette moldovai kormány.
  Hamid Karzai és Dick Cheney Kabulban
március 20.
- Bulgária elismeri Koszovó függetlenségét.
- Belgrád visszahívja budapesti, zágrábi és szófiai nagykövetét, mivel a szomszédos országok kormányai elismerik Koszovó függetlenségét.
- Athénban tüntetők tömege megpróbál behatolni a parlament épületébe, ahol a képviselők a nyugdíjreformról szavaztak, azonban a 300 radikális tiltakozót a rendőrök könnygázzal és gumibottal fékezik meg. A tiltakozások ellenére az athéni törvényhozás megszavazza a nyugdíjrendszer átalakítását.
- A Biztonsági Tanács egy évvel meghosszabbítja az afganisztáni ENSZ-misszió mandátumát.
- Leteszi a hivatali esküt II. Albert belga király előtt az Yves Leterme flamand kereszténydemokrata politikus vezette – ötpárti új – kormány.
március 21.
- Sólyom László köztársasági elnök – a külügyminiszter javaslatára – elhatározza a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok felvételét a Koszovói Köztársasággal.^[6]
március 22. – Elnök–, illetve – egyidejűleg – népszavazást is tartanak Tajvanon arról, hogy az ország törekedjen-e az ENSZ–tagság elérésére, és ha igen, milyen néven.
március 23. – Húsvétvasárnap. A húsvét 1913 óta nem esett erre a napra.
március 24. – Irakban 4000 fölé emelkedik a harcokban elesett, illetve erőszakos cselekményekben meghalt amerikai katonák száma.
március 25.
- Minszkben rohamrendőrök oszlatnak fel egy – nem engedélyezett – ellenzéki tüntetést; a felvonulók a népköztársaság kikiáltásának 90. évfordulóját akarták megünnepelni és egyben Aljakszandr Rihoravics Lukasenka elnök lemondását követelték.
- Leteszi a hivatali esküt Pakisztán új miniszterelnöke, Júszaf Raza Gíláni.
március 27.
- Az iraki hatóságok háromnapos kijárási tilalmat rendelnek el Bagdadban, megakadályozandó a Mahdi hadserege síita milícia és az iraki biztonsági erők közötti összecsapásokat.
- Baszra közelében – a kormányerők és síita fegyveresek között dúló harcok közepette – felrobbantják Irak két fő olajvezetékének egyikét.
- Donald Tusk lengyel miniszterelnök – egy újságinterjúban – kijelenti, hogy a Tibetben kialakult helyzet miatt nem vesz részt a pekingi olimpia megnyitóján.
- Átadják Tiszalökön a ppp konstrukcióban készült, európai színvonalú börtönt.
március 30.
- Az országgyűlés Majtényi Lászlót választotta az ORTT elnökévé
március 31.
- Kormányválság Magyarországon. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felmenti Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Az SZDSZ-frakció azt javasolja az ügyvivői testületnek, hogy az SZDSZ április 30-ától hívja vissza minisztereit és államtitkárait.

Április

április 2–4. – Bukaresti NATO-csúcstalálkozó, ahol Magyarország bejelenti, hogy növeli jelenlétét Afganisztánban, és továbbra is részt vesz a koszovói, illetve a többi NATO-misszióban. A szövetség ülésén döntés születik Horvátország és Albánia NATO-ba való meghívásáról.^[7] Macedóniát viszont, Görögországgal való névvitája miatt nem vették fel a szövetségbe.
április 2.
- A korrupcióval vádolt Bertie Ahern ír kormányfő egy dublini sajtótájékoztatón bejelenti, hogy május 6-án benyújtja lemondását.^[8]
- Nicosia óvárosában, a tűzszüneti vonal által kettévágott Ledra utcában – 45 év után újra – megnyitják a gyalogosforgalmat a görög és a török városrész között.
április 3. – A Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszék bizonyíték hiányában felmenti Ramush Haradinaj volt koszovói kormányfőt, akit a koszovói függetlenségi harcok során (1998-ban) elkövetett bűncselekményekért 2005-ben fogtak perbe.
április 4.
április 4–6. – A Kelet-Európába tervezett amerikai rakétapajzsról, a NATO keleti bővítéséről és aktuális nemzetközi kérdésekről tanácskozik Szocsiban George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
április 7. – A BKV dolgozóinak mintegy 80%-a vesz részt a többlettámogatásért folytatott sztrájkban, ami számottevő fennakadásokat okoz. Elérték, hogy a férőhelykilométer-teljesítményt a tervezettnél kisebb, 10 helyett csak 2,7%-kal kellett csökkenteni.
április 7–11. – A budapesti Hollán Ernő utcában egymást követő két tüntetéssorozat zajlik le a Broadway jegyiroda előtt. Az eseményen számos politikus, köztük Gerhard Schröder egykori német kancellár és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is részt vesz.
április 8. – A MÁV Általános Biztosítóegyesület (MÁV ÁBE) kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának terjesztését felfüggeszti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az egyesület elnökét letartoztatják. Az egyesület engedélyét augusztus 15-én vonja vissza a PSZÁF.
április 10. – A Nepáli Kommunista Párt nyeri a nepáli parlamenti választást, az új alkotmányos nemzetgyűlés eltörli a hindu királyságot, kikiáltja a köztársaságot, Dnyánendra királyt trónfosztják.
április 11.
- Az ENSZ főtitkár szóvivője sajtótájékoztatón bejelenti, hogy Pan Gimun nem megy el Pekingbe, az olimpia megnyitó ünnepségére; hivatalos indoklás szerint programtorlódás miatt.
- Lemond Adrian Cioroianu román külügyminiszter, miután egy lengyelországi börtönben – éhségsztrájkját követően – meghal egy 33 éves román férfi (9-én).
április 12. – I. János Károly király és Zsófia királyné jelenlétében a madridi Zarzuela palotában leteszi a hivatali esküjét José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök.
április 13.
- A szervezett bűnözés elleni harc elégtelensége miatt lemond tisztségéről a bolgár belügyminiszter, Rumen Petkov.^[9]
- A Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendeli a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) négy munkatársának előzetes letartóztatását, másik kettőnek pedig a házi őrizetét.^[10]
április 14.
- A magasabb fizetésért tüntető vasüzemi dolgozók összetűzésbe kerülnek a rendőrökkel a romániai Galaţi városában.
- Silvio Berlusconi és pártja magas fölénnyel nyer az olasz előrehozott parlamenti választásokon.
április 15.
- Meghal Antal Imre, a Magyar Televízió örökös tagja.

április 15–20. – Hatnapos látogatásra az Egyesült Államokba érkezik XVI. Benedek pápa.
április 17.
- Az elnöki palota kertjében teszi le a hivatali esküt Kenyában a hatalom megosztásán alapuló új, Raila Odinga vezette nagykoalíciós kormány.
- Hazatér José Ramos-Horta kelet-timori elnök két hónappal azután, hogy egy államcsínykísérlet során súlyosan megsebesült, és egy ausztráliai kórházba ápolták.
április 18.
- A NATO és az Európai Unió támogatásáról biztosíja Grúziát azzal kapcsolatban, hogy Oroszország szorosabbra akarja fonni kapcsolatait a szakadár grúziai köztársaságokkal.
- Az afganisztáni Uruzgán tartományban egy pokolgépes merényletben életét veszti a holland hadsereg parancsnoka, Peter van Uhm tábornok fia, Dennis van Uhm főhadnagy és társa, míg két másik katona megsebesül.^[11]
április 20.
- A nepáli hatóságok katonákat és rendőröket vezényelnek a Mount Everestre, hogy megakadályozzák az esetleges Tibet melletti tüntetéseket, miközben Kína a világ legmagasabb csúcsára viszi fel az Olimpiai Lángot.
- A „szegények püspöke”, Fernando Lugo nyeri a elnökválasztásokat Paraguayban.
április 21.
- Díszpolgári címet adományoz Párizs a dalai lámának és Hu Csia bebörtönzött kínai ellenzékinek.
- Dnyánendra nepáli király bejelenti, hogy – annak ellenére, hogy a Nepáli Kommunista Párt győzött a választásokon – nem vonul külföldi száműzetésbe.
április 23. – A portugál parlament megerősíti a lisszaboni szerződést.
április 25. – Kína bejelenti, hogy a közeljövőben tárgyalni fog a dalai láma megbízottjával. A döntést az Európai Unió és Washington is üdvözölte.^[12]
április 27.
- Letartóztatják Josef Fritzlt, az amstetteni vérfertőzőt.
április 28. – Gyurcsány Ferenc kormányfő – a parlamentben – bemutatja új minisztereit.
április 29. – Oroszország megnöveli békefenntartó kontingensének létszámát Dél-Oszétiában, mivel a régió konfliktuszónájában kiéleződött a helyzet.
április 30.
- Az ellenzék jelöltje, Morgan Tsvangirai 47, Robert Mugabe jelenlegi elnök 43 százalékot szerzett a zimbabwei elnökválasztáson, ami következtében második fordulót kell tartani.
- Túlélte a bizalmi szavazást a Mirek Topolánek vezette cseh jobbközép koalíciós kormány.
- Távozik a Gyurcsány-kormány három minisztere, Horváth Ágnes egészségügyi, Fodor Gábor környezetvédelmi és Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter.
- Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelenti, hogy Oroszország nem szándékozik háborúzni, de ha Grúzia erőszakos forgatókönyvet akar megvalósítani, Moszkva kénytelen lesz állampolgárai védelme érdekében válaszlépéseket tenni.

Május

május 1.
- Korszakos vereséget szenved a brit munkáspárt a helyhatósági választáson.
- Bevezetik Magyarország közúti közlekedésében a zéró tolerancia (a gépkocsivezető alkoholfogyasztásával kapcsolatban) és az objektív felelősség (ha a vezető kiléte nem bizonyítható, bizonyos esetekben a gépjármű üzemben tartóját vonhatják felelősségre) elvét.
május 4. – Távozik a Szociális és Munkaügyi Minisztérium éléről Lamperth Mónika.^[13]
május 5.
Az új orosz államfő, Dmitrij Medvegyev
- Leteszik hivatali esküjüket a kisebbségi kormány tagjai, Székely Tamás egészségügyi miniszter, Szabó Pál gazdasági és közlekedési miniszter, Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, illetve Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter.^[14]
- XVI. Benedek pápa nagybecskereki megyés püspöknek Német László verbita szerzetest nevezi ki.
május 6.
- Pálinkás Józsefet választják meg a Magyar Tudományos Akadémia új elnökének. Pálinkás azonnali hatállyal lemond fideszes párttagságáról és parlamenti képviselői mandátumáról.
- Benyújtja lemondását az ír miniszterelnök, Bertie Ahern.
- Tíz év után – Hu Csin-tao személyében – először tárgyal kínai államfő Japánban.
május 7.
- A moszkvai Kreml Nagy Palotájának András-termében a Putyin által támogatott Dmitrij Medvegyev új orosz elnök leteszi hivatali esküjét.
- Írországban Brian Cowen – eddigi pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes – alakít kormányt.
- Az orosz Állami Duma rendkívüli ülésén – nyílt szavazással –, 392 szavazattal 56 ellenében jóváhagyja Vlagyimir Putyin kinevezését kormányfővé.
- Leteszi hivatali esküjét az új, Silvio Berlusconi vezette olasz kormány.
- Izrael a zsidó állam kikiáltásának 60. évfordulóját ünnepli.
május 11.
- Pünkösdvasárnap.
- Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szerbiában.
- Szudán megszakította diplomáciai kapcsolatait Csáddal, mivel egy darfuri lázadó csoport – a szomszédos ország támogatásával, előzőleg – megpróbálta elfoglalni a szudáni főváros, Kartúm egyik elővárosát.
  Földrengés Szecsuanban (május 12.).
május 12. – Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földrengés rázza meg Kína Szecsuan tartományát.
május 13. – Az Országgyűlés 200 igen és 143 nem szavazattal elfogadja a kormány szerkezetének átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A módosítás szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium helyén három új tárca jön létre, úgy mint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és az Önkormányzati Minisztérium; a törvény emellett lehetővé teszi, hogy egyes minisztériumokban két államtitkár működhessen.^[15]
május 15. – Az amerikai képviselőház elutasítja az iraki és afganisztáni háború finanszírozását szolgáló újabb javaslatot, és 2009 végét szabja meg az iraki kivonulás lezárására.
május 17.
- Kiszabadul Pakisztán kabuli nagykövete, akit még februárban ejtettek túszul tálib emberrablók testőrével és sofőrjével együtt a két ország határvidékén.
- Parlamenti választások Kuvaitban.
- Szélütés tünetével kórházba szállítják Edward Kennedy massachusettsi szenátort.
május 19.
- A Parlamentben leteszi miniszteri esküjét Gyenesei István új önkormányzati miniszter.
május 20. – Baden-Badenben fölényes győzelmet arat Overdose, a „magyar csodamén”.
május 21.
- Libanonban a bejrúti kormány és a Hezbollah vezette ellenzék a dohai tárgyaláson nemzeti egységkormány létrehozásáról állapodik meg.
- Előrehozott parlamenti választások Grúziában.
május 22.
- Dél-Afrikában a hadsereget is bevetik a – 11 nappal ezelőtt kezdődött – bevándorlók elleni támadások megfékezésére, miután már közel negyven embert öltek meg az országban.
- Párizsban Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök aláírja a két ország kapcsolatát évekre meghatározó stratégiai partnerségi egyezményt.
május 22–23. – Pan Gimun ENSZ-főtitkár tárgyal a mianmari katonai vezetőkkel. Tárgyalásainak végén bejelenti, hogy a katonai junta ígéretet tett rá, hogy beengedi az országba a külföldi segélyeket és segélymunkásokat.
május 23.
- Ahmed Tidiane Souaré váltja Lansana Kouyaté guineai kormányfőt.
- Pekingben tárgyal az új orosz államfő, Dmitrij Medvegyev.
- Korrupció gyanújával hallgatja ki a Fejér Megyei Főügyészség Benedek Fülöpöt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettesét, volt földművelésügyi és vidékfejlesztési szakállamtitkárt.^[16]
május 25.

- Tartományi választások második fordulója a Vajdaságban, amelyen a magyar kisebbség 9 képviselői helyet mondhat magáénak.^[17]
- A bejrúti parlament Michel Szulejmánt választja meg Libanon új államfőjének, aki hivatali esküjét a szavazás után le is teszi.
- Az Albán Fegyveres Erők vezérkari főnöke, Luan Hoxha altábornagy meghívására hivatalos látogatásra Tiranába utazik Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke.^[18]
- Cannes-ból FIPRESCI-díjjal távozik Mundruczó Kornél Delta című nagyjátékfilmje.
május 26.
- A Phoenix űrszonda landol a Marson, magyar idő szerint hajnali 1 óra 54-kor.^[19]
- Az Országgyűlés elfogadja – a köztársasági elnök jelöltjeként – Fülöp Sándort a jövő nemzedékek ombudsmanjának, ugyanakkor nem választják újra Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost és Baka András sem kapja meg a szükséges kétharmados többséget a Legfelsőbb Bíróság elnökének posztjára.^[20]
- Távollétében halálra ítélik Mengisztu Hailé Mariam ezredest, Etiópia volt diktátorát.^[21]
május 28.
- Kína és Tajvan 1949-es különválása óta első alkalommal találkozik egymással a két ország vezető pártjának feje, Hu Csin-tao pártfőtitkár és Vu Po-hsziung, a Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang) elnöke.
- A 601 fős nepáli nemzetgyűlés megszavazza a 240 éves monarchia eltörlését,^[22] és kikiáltják a köztársaságot.^[23]
- A libanoni parlament Fuad Siniora kormányfőt javasolja az új nemzeti egységkormány élére.
május 29.
- A nepáli kormány közleményben felszólítja Dnyánendrát – az ország volt uralkodóját –, hogy két hét leforgása alatt hagyja el fővárosi palotáját.
- A hivatalosan Grúziához tartozó Dél-Oszétia fővárosában – a senki által el nem ismert függetlenség kikiáltásának 16. évfordulóján – ismeretlenek felrobbantják a rendőrség egyik kocsiját.
május 30.
- Háborús bűnökért 7 év börtönre ítéli a zágrábi bíróság Mirko Norac volt horvát tábornokot.
május 31.
- Ian Paisley átadja a Demokratikus Unionista Párt (DUP) elnöki tisztét Peter Robinsonnak.
- Fellövik a STS–124 jelű Discovery űrrepülőgépet.

Június

június 1. – Macedóniában erőszakba fulladnak az országgyűlési választások.^[24]
június 2.
- Dánia iszlámábádi nagykövetsége előtt autóba rejtett pokolgépet hoz működésbe az al-Káida, ami teljesen letépi a külképviselet épületének elülső homlokzatát. A merényletben 8-an meghalnak, 25-en megsérülnek.
- Dmitrij Medvegyev orosz államfő meneszti vezérkari főnökét, Jurij Balujevszkij tábornokot; utódja Nyikolaj Makarov vezérezredes.^[25]
június 3. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy dönt, hogy külföldi hadihajók behatolhatnak Szomália felségvizeire, ahol kalózhajók garázdálkodnak.
június 3–5. – Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) római élelmiszer-csúcstalálkozója, melyet Ban Ki Mun ENSZ–főtitkár vezet.
június 4. – Bródi Gábort, a Magyar Köztársaság állandó ENSZ–nagykövetét választják a világszervezet V. bizottságának (költségvetési bizottság) elnökévé, mely tisztséget szeptembertől fog betölteni egy éven át.^[26]
június 5.
- Guantánamón megkezdődik a 2001. szeptemberi 11-i merénylet vádlottjainak a pere.^[27]
- Törökország és Irán összehangolt támadást indít kurd lázadók ellen Észak–Irakban.
- Peter Robinson veszi át az északír kormány vezetését.

június 6. – A Richter-skálán mért 5,5-ös erősségű földrengés rázza meg a nyugat-algériai Orán környékét.^[28]
június 7.
- Egy rádióinterjúban Bogdan Klich lengyel védelmi miniszter kijelenti, hogy Lengyelország október közepéig kivonja Irakban állomásozó csapatait.
- Fodor Gábort választják a Szabad Demokraták Szövetsége elnökévé Budaörsön a párt rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésén.
június 7–29.: 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság zajlik Ausztria és Svájc rendezésében. A tornát Spanyolország nyeri.
június 8. – A Richter-skála szerint 6,5-es fokozatú földrengés rázza meg a dél-görögországi Peloponnészoszi-félszigetet.
június 9.
- EU–USA csúcstalálkozó a szlovén fővárosban, Ljubljanában.^[29]
- Székesfehérvárott, a Fejér Megyei Bíróságon kezdetét veszi a móri bankrablás bírósági tárgyalása.
jnúius 10.
- Dzsibuti–eritreai határháború
június 11.
- Belgrád közelében szerb rendőrök elfogják a hágai Nemzetközi Bíróság által körözött volt boszniai szerb rendőri vezetőt, Stojan Župljanint.
- A finn és az észt parlament ratifikálja a lisszaboni szerződést.
- Elindul a GLAST űrteleszkóp.^[30]
június 12.
- Peking és Tajpej képviselői megállapodást írnak alá, miszerint júliustól rendszeres és közvetlen repülőjárat indul Kína és Tajvan között.
- Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő hivatalos szarajevói látogatása során kijelenti, hogy Magyarország támogatja Bosznia-Hercegovina NATO- és európai uniós csatlakozását.^[31]
- Az írek leszavazzák a lisszaboni szerződést.^[32]
- A NATO–országok védelmi miniszterei Brüsszelben megállapodnak abban, hogy segítséget nyújtanak a csupán könnyűfegyverekkel ellátott, 2500 fős Koszovói Biztonsági Erő létrehozásához, és részt vesznek annak kiképzésében.^[33]
június 14. – A Richter-skálán 7,2 erősségű földmozgás rázza meg Japán északi részét, melynek során kilencen meghalnak és 231-en megsebesülnek.
június 15.
- Romániában megtartják a helyhatósági választások második fordulóját, amin a magyar pártok (RMDSZ, MPP) 190 polgármesteri tisztséget szereznek.
- Életbe lép Koszovóban az ország alkotmánya, s Pristina átveszi az ENSZ–missziótól az állam működtetéséhez szükséges vezetést.
június 15–16. – George W. Bush amerikai elnököt Windsorban fogadja II. Erzsébet brit királynő, majd Londonban Gordon Brown kormányfővel tárgyal a közel-keleti, iraki és iráni problémával, valamint a globális üzemanyag- és élelmiszerválsággal kapcsolatosan.
június 16.
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa követeli a kartúmi kormánytól, hogy Szudán adja ki a darfúri vérengzést elkövető bűnösöket a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
- Az Európai Unió külügyminiszterei Luxemburgban aláírják a társulási megállapodást Bosznia-Hercegovinával.
- Bamir Topi albán államfő leváltja tisztségéből Luan Hoxha vezérkari főnököt a márciusi, 26 halálos áldozatot követelő lőszerrobbanás miatt.^[34]
június 16–26. – Az MH EUFOR Kontingens harmadik váltásának három csoportban történő váltása a szarajevói Butmir táborban.^[35]
június 17. – A litván nemzeti védelmi tanács döntése értelmében 2014-ig – a balti állam hadseregében – eltörlik a sorkatonai szolgálatot. (2015-ben – a megnövekedett orosz katonai fenyegetettségre hivatkozva – ideiglenes jelleggel visszaállították a sorkötelezettséget. A megállapított ötéves időintervallumot 2016-ban a parlament 2022-ig tolta ki.)^[36]
június 18.
- Az EU versenyképességi tanácsa dönt a Európai Unió kutatás-fejlesztési központjának helyéről, a május 29-ei halasztás után a választott helyszín Budapest.^[37]
- Antonio Tajani tölti be az Európai Bizottság közlekedési biztosi posztját.
június 19.
- Hashim Thaçi tiranai látogatása során kijelenti, hogy kizárt Albánia és Koszovó egyesülése.
- Féléves tűzszünetet köt Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász.
június 20. – A Fővárosi Bíróság első fokon adócsalásért egy év – három év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 2,4 millió forint pénzbüntetésre ítéli a Miniszterelnöki Hivatal egykori humánpolitikai helyettes államtitkárát, Kodela Lászlót.^[38]
június 21. – Magyarországon ötödik alkalommal kerül megrendezésre a nagy sikerű Múzeumok Éjszakája nevezetű rendezvény, több mint másfélszáz helyszínen, több mint 1300 programmal országszerte. A programok június 21-én 18.00-tól a következő nap hajnalig látogathatók.
június 26.
- Átadják az M7 autópálya Balatonkeresztúr és Zalakomár közötti szakaszát.
- Az MH EUFOR Kontingens parancsnoki feladatait Bakos Sándor alezredes átveszi Varga Sándor századostól, s ezzel megkezdi feladatát a harmadik magyar békefenntartói misszió.^[35]
június 27. – Maria Fekter váltja Günther Plattert az osztrák belügyminiszteri székben, mivel az Tirolban lesz tartományi elöljáró.
június 28.
- Lánggyújtással nyitja meg a Szent Pál-évet XVI. Benedek pápa a római Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka és Rowan Williams canterburyi érsek jelenlétében.
- Az afgán hatóságok megtalálják azt a két tömegsírt, amelybe Mohammed Daud egykori elnök, valamint családtagjai és munkatársai holttestét hantolták el, miután megölték őket a három évtizede szovjet támogatással végrehajtott katonai puccsban.^[39]
június 29. – A Tartományi Újjáépítési Csoport parancsnok-helyettese, Sándor Tamás alezredes egy 12 tantermes általános iskolát ad át a Baghlani Jadid járásban lévő Kock Chinarban.^[40]
június 30.
- A Szocialista Internacionálé athéni kongresszusán alelnökké választják Gyurcsány Ferencet.
- A megkötik az ún. sukorói telekcseréről szóló szerződést.

Július

július 1.
- Rendőrökkel csapnak össze a mongol parlamenti választások eredménye ellen tüntető ellenzékiek Ulánbátorban; a tüntetők megtámadják a választásokon győztes kormánypárt (Mongol Népi Forradalmi Párt) székházát és felgyújtják.
- Átadják a világ leghosszabb (32,5 km) kábelhídját, mely a Jangce fölött köti össze Sanghajt Nantong városával.
- Hollandiában tilos dohányozni az éttermekben és vendéglőkben.
- Franciaország veszi át fél évre az Európai Unió elnökségét.^[41]
- Városi rangra emelkedik Hajós, Rudabánya, Bodajk, Pusztaszabolcs, Fertőszentmiklós, Halásztelek, Isaszeg és Zamárdi nagyközségek.^[42]
július 2.
- Nambarín Enhbajar mongol elnök kihirdeti a – négynapos – rendkívüli állapotot az ulánbátori zavargások miatt.^[43]
- Kitör Chilében a Llaima vulkán.
július 3.
- Az orosz elnök (Medvegyev) elfogadja Roman Abramovics, a Csukcs Autonóm Körzet kormányzójának lemondását.
- Mongóliában kihirdetik a parlamenti választások eredményét, mely szerint a Mongol Népi Forradalmi Párt a nyertes, és aki így 47 képviselőt küldhet a Nagy Hurálba.^[44]
- Nagy erejű robbanások sorozata rázza meg Szófia egyik keleti kerületét, mikor – a megsemmisítésre váró lőszereket és trotilt tárolt – katonai raktárak felrobbannak.
- Jóváhagyja a lisszaboni szerződést a ciprusi parlament.
- Túszmentő akciójával kimentik a kolumbiai baloldali gerillák – a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) – fogságából Íngrid Betancourt, volt kolumbiai elnökjelöltet, továbbá 14 katonát akik közülük hárman amerikai állampolgár.^[45]
július 3–4. – A grúz tüzérség tűz alá veszi a dél-oszét fővárost, Chinvalit, a támadásnak három halottja és tizenegy sebesültje van.
július 5.
- Kiss Péter „kancelláriaminiszter” a Pilisszántón megrendezett „Magyarországi Szlovákok Napja” elnevezésű rendezvényen Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettessel tárgyal.
- Felszentelik a délvidéki Nagybecskerek új magyar püspökét, Német Lászlót.
- A Melegbüszkeség napja alkalmából végigvonult a budapesti Andrássy úton a Meleg Méltóság Menete miközben radikális ellentüntetők támadtak a felvonulókra és a rendezvényt biztosító rendőrökre.^[46]^[47] 57 előállított, 12 sebesült rendőr, 12 megtámadott rendőrségi jármű^[48] és 7 kórházba szállított civil sérült.^[49]
július 6.
- XVI. Benedek pápa imádságában felszólítja a G8-as országok vezetőit, hogy hozzák meg azokat a döntéseket, amelyekkel legyőzhetik a világ számos részét sújtó szegénységet, az éhínséget, betegségeket és az írástudatlanságot.^[50]
  A G8-ak Tokióban
július 7.
- Szerbiában megalakul a Mirko Cvetković vezette új kormány.^[51]
július 7–9.
- A G8-ak, vagyis a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország vezetői Tokióban megállapodnak abban, hogy 2050-ig legalább 50 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.^[52]
- Paczolay Péter elfoglalja helyét az Alkotmánybíróság elnöki posztján.
július 8. – Prágában Karel Schwarzenberg cseh és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter aláírják az amerikai radarállomás csehországi elhelyezéséről szóló keretszerződést.^[53]
július 9.
- Légi incidens Grúzia légterében, mikor orosz harci gépek megsértik az ország légterét, emiatt Tbiliszi jegyzékben is tiltakozik.
- Albánia és Horvátország Brüsszelben aláírja a NATO–csatlakozási jegyzőkönyvet.
- Az ENSZ sajtótájékoztató keretében teszi közzé, miszerint Dárfúrban szudáni milicisták megölték az ENSZ és az afrikai országok közös békefenntartó erejének (UNAMID) hét tagját; az elesettek között öt ruandai katona, valamint egy ghánai és egy ugandai rendőr van.^[54]
július 10.
- A hágai Nemzetközi Bíróság felmenti Ljube Boskovszki volt macedón belügyminisztert, míg társát, Johan Tarculovszkit – aki a macedón rendőrség kommandósainak parancsnoka volt – 12 év börtönre ítéli. Mindkettőjüket egy albán többségű macedóniai falu ellen 2001-ben végrehajtott rajtaütésért, hét albán lakos megöléséért és házak lerombolásáért fogtak perbe.
- Dragan Šutanovac szerb védelmi miniszter – a „Vecernje Novosti” belgrádi lapnak adott interjúsában – kijelenti, az új kormány terve az, hogy 2010-re már csak hivatásosokból álljon az ország hadserege.
július 11.
- Nemzeti egységkormány alakul Libanonban Fuad Siniora régi-új miniszterelnök vezetésével.^[55]
- Grúzia az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul az Abháziában és Dél-Oszétiában kialakult helyzet miatt.
- Az amerikai könnyűolaj hordónkéni ára 147,27 dollárral rekordot dönt, nem csak névértéken, hanem inflációval korrigálva is ez minden idők legmagasabb olajára.
július 12.
- Megvétózza a Zimbabwe elleni szankciókról szóló határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország és Kína.
július 13.
- Párizsban 43 ország állam- és kormányfőinek részvételével megkezdődik az uniós és a Földközi-tenger menti országok csúcstalálkozója.^[56]
- India a pakisztáni titkosszolgálatot teszi felelősség a július 7-ei kabuli nagykövetsége ellen elkövetett öngyilkos merényletért.^[57]
július 14.
- A hágai Nemzetközi Bíróság vádat emel a szudáni államfő, Omar al-Bashir ellen a dárfúri mészárlás miatt.^[58]
- Francia vadászgépekkel közösen nyolc európai ország repülőgépe nyitja meg Párizsban a francia nemzeti ünnepen tartott díszszemlét, köztük a Magyar Légierő egyik Gripenje. Nicolas Sarkozy elnök meghívására Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is jelen van a Concorde téren elhelyezett dísztribünön, a katonai parádé díszvendége Ban Ki-mun ENSZ–főtitkár és Bassár el-Aszad szíriai elnök.^[59]
- A Fekete-tenger térségében amerikai–ukrán hadgyakorlat veszi kezdetét 15 másik állam, közöttük NATO–tagállamok katonái részvételével.
- A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) negyedik alkalommal hirdet vasutassztrájkot.^[60]
július 15.
- Székely Tamás egészségügyi miniszter egy sajtótájékoztatón bejelenti, hogy tervezik az elektronikus TAJ-kártya bevezetését Magyarországon.
- Yves Leterme belga kormányfő benyújtja lemondását II. Albert királynak.^[61]
július 16.
- A libanoni Hezbollah átadja a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) a 2006-ban elrabolt két izraeli tartalékos határőr földi maradványait az Izraellel kötött fogolycsere–megállapodás keretében.^[62]
- A MH Őr- és Biztosító Zászlóalj utolsó (18.) váltása befejezi missziós szolgálatát Pristinában.^[63]
- Az afganisztáni NATO–erők és az afgán hadsereg egységei feladják azt az ország keleti részén lévő előretolt bázist, amelyet július 13-án megrohantak a tálibok, és kilenc amerikai katonát megöltek.^[64]
  XVI. Benedek pápa Sydney-ben
- Fernando Araújo Perdomo kolumbiai külügyminiszter benyújtja lemondását, helyét Jaime Bermúdez veszi át (július 17-ével).^[65]
- Egeresi Sándort, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnökét választják meg a vajdasági parlament elnökének.^[66]
- A koalíciós erők átadják a közép-iraki Diváníja tartomány ellenőrzését az iraki hadseregnek.^[67]
július 17–20. – XVI. Benedek pápa Ausztráliában részt vesz az Ifjúsági Világtalálkozón.^[68]
július 17.
- Szabó Pál közlekedési miniszter és az M6 Tolna Konzorcium képviselői aláírják Szekszárdon az M6-os autópálya Dunaújváros–Szekszárd közötti 65,1 km.-es szakaszának projektindító memorandumát.^[69]
- II. Albert belga király nem fogadja el Yves Leterme kormányfő lemondását.^[70]
július 18. – Raúl Castro kubai államfő aláírja azt a rendeletet, amely az állami mezőgazdasági területek egy részét parasztcsaládoknak és szövetkezeteknek adja át használatra.^[71]
július 21.
- A szerbiai nemzetbiztonsági tanács közleményt ad ki, melyben bejelenti, hogy a titkosszolgálat (BIA) elfogta Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt.^[72]
- Benyújtja lemondását Gyenesei István önkormányzati miniszternek Elbert Gábor sportszakállamtitkár.^[73]
július 23.
- Az ENSZ BT rendkívüli összehívását kéri Kambodzsa a Thaifölddel kirobbant területi vitája miatt.^[74]
július 24.
- Meg nem támadási szerződést köt Észak-Korea a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével.
- A szerb külügyminiszter sajtótájékoztatón bejelenti, miszerint a belgrádi kormány visszaküldi – a korában Koszovót elismerése miatt visszahívott – nagyköveteit az uniós országokba.
- Az olasz szenátus ellenszavazat nélkül ratifikálja a lisszaboni szerződést.
július 25.
- Núri el-Máliki iraki kormányfő, az Irakban élő keresztények helyzetéről tájékoztatja XVI. Benedek pápát Castel Gandolfó-i nyári rezidenciáján.^[75]
július 26. – A macedón parlament gyorsított eljárással új nyelvtörvényt fogad el, amely lehetővé teszi az albán nyelv szélesebb körű hivatalos használatát.^[76]
július 26.–augusztus 2. – Szombathelyen sor került az ifjúsági eszperantó világkongresszusra (IJK).
július 27.
- Parlamenti választás Kambodzsában.
július 29. – A boszniai szerb elnök letartóztatása ellen tüntetők összecsapnak a rendőrökkel Belgrád központjában, ahol a rohamosztagok könnygázt is bevetnek a demonstrálók feloszlatására.^[77]

Augusztus

augusztus 1.
- Teljes napfogyatkozás, mely az Észak-Kanada–Észak-Oroszország–Nyugat-Mongólia–Kína sávban (az éjféli nap zónájában) látható.
- Fukuda Jaszuo japán kormányfő átalakítja kabinetjét, amelynek 17 miniszteréből csak 4 volt tagja az előző kormánynak.
- Meghosszabbítja egy évvel a békefenntartók küldetését a szudáni Dárfúrban az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
- Ünnepi keretek közt – külföldi vendégek jelenlétében – megkoronázzák V. György Tupout, Tonga új királyát.^[78]
augusztus 2.
- Leteszi hivatali esküjét a Fukuda Jaszuo vezette új japán kormány.
- Ötezer tiltakozó gyűlik össze Örményország fővárosának, Jereván központjában a Szabadság téren Szerzs Szargszján elnök ellen tiltakozva, valamint megismételt parlamenti és elnökválasztást követelve.
augusztus 3.
- A Richter-skála szerint 5,3 fokozatú földrengés rázza meg Görögország Égei-tenger menti partvidékét.
augusztus 4.
- Mexikóvárosban megnyílik a 17. AIDS világkonferencia.
- Irán újabb intézkedésekre – köztük szankciókra – számíthat, ha nem ad pozitív választ az öt állandó BT-tag nagyhatalom és Németország együttműködési javaslatára nukleáris vitájukban.
augusztus 5.
- A Richter-skála szerint 5,8/6-os erősségű földrengés rázza meg Kína Szecsuan tartományát, amelyet hatalmas erejű, pusztító földrengés sújtott májusban.
- A varsói kormány bejelenti, miszerint 2008 végére megszüntetik a sorkötelezettséget Lengyelországban.
augusztus 6. – Államcsíny Mauritániában, őrizetbe veszik Sidi Ould Cheikh Abdallahi államfőt.
augusztus 6–7. – A grúz erők részben nehéz fegyverzettel lövik Dél-Oszétia területét, a támadás során 18 ember megsérül, továbbá két grúz békefenntartó, amikor táborukra tüzet zúdítanak a dél-oszétiai erők.
augusztus 7.
- Heves harcok törnek ki éjszaka a dél-oszét és a grúz erők között Chinvali környékén.^[79]
- A Richter-skála szerint 5,7-es, más jelentés szerint 6,6-os erősségű földrengés rázta meg Indonézia keleti részét.
augusztus 8.
- A grúz alakulatok ellenőrzésük alá vonják a szakadár dél-oszét terület központi városát, Chinvalit. Dél-oszét vezetők ezzel egyidejűleg közzéteszik, hogy a csapataik tartják állásaikat, és Chinvali továbbra is dél-oszét ellenőrzés alatt áll. Időközben orosz páncélozott járművek elérik a dél-oszét főváros északi peremkerületeit.
- Több mint 80 ország állam- vagy kormányfője vesz részt a 29. nyári olimpiai játékok pekingi ünnepélyes megnyitóján, köztük George W. Bush amerikai és Nicolas Sarkozy francia elnök, valamint Vlagyimir Putyin orosz kormányfő.^[80]
augusztus 8–24. – 2008. évi nyári olimpiai játékok Pekingben.
George W. Bush pekingi sajtótájékoztatóján
augusztus 9.
- Az orosz légierő Grúzia fővárosát, Tbiliszit bombázza. Az orosz hadsereg csapást mért a Fekete-tenger partján lévő Poti grúz kikötőre és a közeli Szenakiban lévő katonai támaszpontra is, melynek hatására két hétig tartó hadiállapotot hirdetnek Grúziában.
- George W. Bush amerikai elnök pekingi sajtótájékoztatón kijelenti, hogy „az Egyesült Államok kiáll Grúzia területi integritása mellett”, és azonnali tűzszünetre szólít fel.^[81]
- A grúz belügyminisztérium bejelenti a grúz csapatok Dél-Oszétiából való kivonását.
augusztus 11. – Letartóztatási parancsot adnak ki a volt thaiföldi miniszterelnök, Thakszin Csinavat és felesége ellen, mivel az idézés ellenére nem jelentek meg a korrupciós ügyeiket tárgyaló bíróság előtt.^[82]

augusztus 12.
- Hivatalosan is vádat emelnek a vörös khmerek hírhedt börtönparancsnoka, Kaing Guek Eav – más néven Duch – ellen a kambodzsai népirtással foglalkozó phnompeni törvényszéken.^[83]
augusztus 14.
- Nigéria átadja az olajban gazdag Bakassi-félszigetet Kamerunnak.^[84]
- Dél-Oszétia és Abházia is aláírja a kaukázusi konfliktusban közvetítő francia államfő, Nicolas Sarkozy 6 pontos béketervét.^[85]
- Az orosz csapatok kivonulnak a grúziai Goriból és a fekete-tengeri Poti városából.^[86]
augusztus 15.
- Nepálban a volt szélsőbaloldali lázadók vezérét, Pushpa Kamal Dahalt választják meg az ország kormányfőjévé.^[87]
- Paraguayban leteszi a hivatali esküt az ország új elnöke, a szegények püspökének is nevezett Fernando Lugo.^[88]
- – A MÁV Általános Biztosítóegyesület engedélyét visszavonta a PSZÁF (előzmény: április 8-án).
augusztus 16.
- Orosz csapatok lerombolnak egy fontos vasúti hidat a grúz főváros, Tbiliszi közelében, melynek következtében megbénul Grúzia vasúti forgalma.^[89]
- Dmitrij Medvegyev orosz elnök aláírja a grúziai fegyvernyugvásról szóló megállapodást.
augusztus 17.
- A francia elnök „súlyos következményeket” helyez kilátásba az EU–orosz viszonyban, amennyiben Moszkva nem hajtja végre – gyorsan és átfogóan – a grúz–orosz tűzszüneti egyezményben foglaltakat.
augusztus 18.
- Pervez Musarraf pakisztáni elnök – aki ellen a parlament vádeljárást indított – televíziós beszédében bejelenti lemondását.^[90]
- Kikerül a Magyar Rádió fiataloknak szóló adójának szignáljából a korábbi Petőfi név, melyet a közmédium elnöke az átpozicionálással magyarázz.^[91]
- Az orosz vezérkari főnök helyettese bejelenti, miszerint Oroszország megkezdi csapatainak kivonását Grúziából.^[92]
- Rendkívüli állapotot hirdet ki Dél-Oszétiában Eduard Kokojti, a szakadár grúz tartomány elnöke, aki egyben meneszti a kormányt.^[93]
augusztus 19.
- Rendkívüli NATO–külügyminiszteri csúcsot tartanak Brüsszelben a kaukázusi válság miatt.
- Rossz egészségi állapotára hivatkozva kegyelemben részesül a korrupció miatt elítélt Necmettin Erbakan volt török miniszterelnök.^[94]
augusztus 20.
- Varsóban a két ország külügyminisztere – Radosław Sikorski és Condoleezza Rice – aláírja az amerikai rakétatelepítésről szóló szerződést.^[95]
- A honvédelmi miniszter döntésének értelmében az idei tisztavatáson már nem a korona másolata előtt teszik le esküjüket azok a honvéd- és rendőrtisztek, akiket ünnepélyes keretek között avatnak fel a budapesti Hősök terén; Szekeres Imre honvédelmi miniszter ünnepi beszédében hangsúlyozza, hogy a megújulás és a felemelkedés jellemzi a Magyar Honvédséget.^[96]
augusztus 21. – Sólyom László köztársasági elnök,^[97] valamint – a magyar kormány nevében – Hiller István kulturális miniszter bocsánatot kér Csehországtól és Szlovákiától az 1968-as katonai agresszióért, melyben Magyarország is részt vett.^[98]
augusztus 22.
- A Fortress ITX adatközpont – a beérkezett panaszok alapján – eltávolíttatja szerveréről a kuruc.info honlapot.^[99]
- A Pakisztáni Néppárt Ászif Ali Zardárit – a meggyilkolt pártelnök és korábbi miniszterelnök, Benazír Bhutto férjét – jelöli államfőnek.^[100]
- Budai Bernadett kormányszóvivő bejelenti, hogy fél éven belül magyar nagykövetség nyílik az azeri Bakuban.
augusztus 23.
- Joseph Biden delaware-i szenátort választja alelnökjelöltjének Barack Obama.^[101]
- Anatolij Nagovicin orosz tábornok, vezérkari főnök-helyettes sajtótájékoztatón bejelenti, hogy az orosz „csapatkivonás megkezdődött, mégpedig olyan tempóban, hogy katonáink még ma este visszatérnek az orosz békefenntartó erők felelősségi övezetébe”.^[102]
augusztus 24.
- Befut a grúziai Batumi kikötőjébe az első segélyszállító amerikai torpedóromboló, ami tábori ágyakat és élelmiszert szállít a harcok miatt otthontalanná vált embereknek.
augusztus 25.
- Az orosz parlament mindkét háza támogatja a két szakadár grúziai tartomány – Dél-Oszétia és Abházia – függetlenségének elismerését,^[103] és ezt kéri a döntésre egyedül jogosult orosz elnöktől, Medvegyevtől is.^[104]
- Szabolcs megyei almatermesztők blokád alá helyezték több almalé-sűrítményt gyártó cég telephelyét az alacsony felvásárlási árak ellen. Gráf József agrárminiszternek sikerült némi felvásárlásiár-emelést elérnie, így a gazdák tiltakozása abbamaradt.
augusztus 26.
- Dmitrij Medvegyev elnök televíziós beszédében bejelenti, hogy Oroszország elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.
- Bangkokban tüntetés kezdődik a parlament épülete körül Szamak Szuntharavet miniszterelnök ellen, akit a korrupcióval vádolt Thakszin Csinavat bábjának tartanak. A rendőrök kerülni kívánják a vérontást. A tömeg a kormány lemondásáig nem hajlandó távozni, és a tüntetéshez a vasúti dolgozók is csatlakoztak sztrájkjukkal; az ellenzéki párt két déli repülőteret lezáratott. A támogatók pénzzel, ruhával és élelemmel látták el a tüntetőket.^[105]
augusztus 27.
- A görög állami iskolákban eltörlik a kötelező vallásoktatást.
augusztus 28. – Kulcsár Attila, a K&H Bank-botrány fővádlottja első fokon 8 év börtönt kapott (később 5 évre enyhítették).
augusztus 30. – Silvio Berlusconi olasz kormányfő a líbiai Bengáziban bejelenti, miszerint Olaszország 25 év alatt ötmilliárd dolláros befektetéssel nyújt kárpótlást Líbiának az 1911 és 1943 közötti gyarmati megszállásáért.^[106]

Szeptember

szeptember 1.
- Gyurcsány Ferenc Brüsszelben – az EU–csúcs előtt – tárgyal Robert Fico szlovák kormányfővel.^[107]
- Benyújtja lemondását a japán kormányfő, Fukuda Jaszuo.
szeptember 2.
- Szamak Szuntharavet miniszterelnök rendkívüli állapotot rendel el Bangkokban.^[108]
- Figyelmeztető lövésekkel sikerül szétzavarni az ingusföldi Nazranyban azt a tüntetést, amelynek résztvevői Magomed Jevlojev ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt tiltakozott.^[109]
szeptember 6.
- Abdullah Gül személyében először látogat török vezető Örményországba, amikor Jerevánban örmény kollégájával (Szerzs Szargszján) együtt nézi meg a két ország futball-világbajnoki selejtező mérkőzését.^[110]
- A parlament két házának és a négy tartományi törvényhozásának a tagjai egyszerű többséggel Pakisztán elnökévé választják Aszif Ali Zardarit, a februári választásokon győztes Pakisztáni Néppárt vezetőjét.^[111]
szeptember 8. – A Szerb Radikális Párt Dragan Todorovićot választják frakcióvezetővé.^[112]
szeptember 9.
- A thai miniszterelnök egy bírósági döntés nyomán lemondásra kényszerül, mivel pénzt fogadott el egy főzőshow-ban való fellépésért. Helyettesének pártjának egy másik tagját, Szomcsaj Vongszavatot nevezik. ki.^[113]
- A szerb parlament ratifikálja az EU–s egyezményt, és jóváhagyja az orosz Gazprommal kötött energiaszerződést is.^[112]
szeptember 9. – A magyar állam 2 millió tonna szén-dioxid kibocsátási kvótáját adta el Belgiumnak, kb. 5 milliárd forintért.
szeptember 10.
- A svájci Genf városában kísérletet indítanak el a Nagy Hadronütköztetővel annak érdekében, hogy megtudják az univerzum keletkezésének történéseit.^[114]
- Evo Morales bolíviai elnök kiutasítja országából az Egyesült Államok nagykövetét.
szeptember 12.
- Kezdetét veszi a varsói városi bíróságon Wojciech Jaruzelski és hét társának a pere.^[115]
- Hugo Chávez venezuelai elnök 72 órát ad az Egyesült Államok nagykövetének, hogy elhagyja az országot, ugyanakkor visszarendeli saját követét Washingtonból.
szeptember 13. – Az indiai főváros központi bevásárló- és éttermi negyedében, illetve több zsúfolt piacán rövid időn belül öt pokolgép robban; húsz ember életét veszíti, kilencvenen megsebesülnek. A rendőrség négy fel nem robbant szerkezetet hatástalanít.^[115]
szeptember 15.
- Az eddigi helyettes miniszterelnököt, Szomcsaj Vongszavatot jelölik kormányfőnek Thaiföldön.^[116]
- Hollandia és Belgium vétója miatt az EU–államok külügyminiszterei Brüsszelben nem léptetik életbe Szerbiával az ideiglenes kereskedelmi egyezményt.^[117]
- Közel kéthavi alkudozás után Zimbabwében megszületik a hatalommegosztásról szóló egyezmény, amelynek értelmében Robert Mugabe marad az államfő, a miniszterelnöki posztot pedig Morgan Tsvangirai ellenzéki vezető kapja.
- A világ negyedik legnagyobb bankja, a Lehman Brothers csődvédelmet kért a manhattani csődbíróságon.
- A Parlament 171 igen, 204 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elutasítja az Országgyűlés feloszlásáról szóló MDF-es határozati javaslatot.^[118]
szeptember 15–18. – Parlamenti választások Ruandában.
szeptember 16.
- Elkészül az M0-s autóút 4-es út és M3-as autópálya közötti szakasza.^[119]
- Miguel D’Escoto Brockmann tölti be az elnöki tisztet az ENSZ-közgyűlés 23. ülésszakán.^[120]
szeptember 17. – Cipi Livni külügyminisztert választják az izraeli kormányzó párt, a Kadima élére, aki azonban nem tud kormányt alakítani, 2009 elején előrehozott választások lesznek.
szeptember 19. – Amerikai légitámadásban meghal nyolc iraki polgári személy a Bagdadtól északra fekvő Tikrit város közelében.^[121]

szeptember 21. – Parlamenti választások Szlovéniában.^[122]
szeptember 22.
- A japán Liberális Demokrata Párt küldöttgyűlése – elsöprő többséggel a volt külügyminisztert – Aszó Tarót választja elnöknek.^[123]
- Chilei látogatásának második napján Sólyom Lászlót katonai tiszteletadással fogadják Santiagóban.^[124]
szeptember 23.
- Átadják az M6-os autópálya Nagytétény–Érdi tető közötti szakaszát.^[125]
- A mianmari junta bejelenti, hogy 9 002 foglyot szabadon bocsátanak, s visszanyeri szabadságát 19 év után az egyik legismertebb mianmari ellenzéki, a 79 éves újságíró, Vin Tin, akit 1989-ben börtönöztek be.^[126]
- Megérkezik Tbiliszibe az Európai Unió megfigyelő missziójának első kontingense.
- Lemond pártvezetői tisztségéről Alexander Zach, az osztrák Liberális Fórum elnöke.
- Traian Băsescu román államfő felfüggeszti tisztségéből Paul Păcuraru munkaügyi minisztert a liberális tárcavezető ellen felmerült korrupciós vádak miatt.
- Matti Juhani Saari, másodéves finn szakácstanuló kilenc diáktársával és egyik tanárával végez egy finnországi szakiskolában, majd fejbe lövi magát.^[127]
szeptember 24. – Aszó Taró váltja Fukuda Jaszuót a japán kormányfői poszton.^[128]
szeptember 25. – Megnyílik a Gustave Flaubert híd.
szeptember 27. – A Magyar Demokrata Fórum XXII. Országos Gyűlése. Újraválasztják Dávid Ibolya MDF-es pártelnököt tisztségére, miután a másik jelölt, Almássy Kornél visszalépett.

szeptember 28.
- A Keresztényszociális Unió (CSU) nyeri a bajorországi tartományi választásokat.^[129]
- Előrehozott parlamenti választást tartanak Ausztriában.^[130]
- Parlamenti választásokat tartanak Fehéroroszországban.^[131]
szeptember 29. – A Szegedi Tudományegyetem huszonegy esztendős német orvostanhallgatója hantavírus-fertőzésben hal meg, az egyetem két nappal később belső vizsgálatot rendel el,^[132] melynek eredményét két héttel később nyilvánosságra hozzák: a vizsgálat nem támasztotta alá, hogy hantavírusban halt volna meg a diák Szegeden.^[133]
szeptember 30. – Átadják a Megyeri hidat a forgalomnak.^[134]

Október

október 2. – Tizenhat halottja és közel hatvan sebesültje van annak a kettős öngyilkos merényletnek, amelyet Bagdadban követnek el két síita mecset ellen.
október 3.
- Az amerikai kongresszus 263:171 arányban jóváhagyja a pénzügyi szektor megsegítését célzó 700 milliárd dolláros amerikai pénzügyi mentőcsomagot.
- Dél-Oszétia fővárosában, egy gépkocsiba rejtett pokolgép robbanása hét orosz „békefenntartót” öl meg, többeket megsebesít.
október 4.
- Tarka Magyar! – pártfüggetlen demonstrációt tartanak Budapesten az erőszak és a kirekesztés ellen, több mint száz civilszervezet támogatásával.^[135]
- Megkezdik a szakadár területeken kívül, Grúziában létesített ellenőrzőpontjaik leszerelését az orosz csapatok.
október 5–26. – Püspöki szinódus a Vatikánban, amelyen első alkalommal egy főrabbi, Sír Jasúv Kohen haifai főrabbi személyében is felszólal (6-án).

október 6.
- Monorierdőnél a Budapest felé közlekedő InterCity vonatba belerohan a szerelvényt követő személyvonat. A baleset következtében négy ember meghal, 27 megsérül.^[136]
- Luxembourgban, az EU–államok pénzügyminisztereinek találkozója, ahol döntés születik az európai bankmentés alapvető szabályairól.^[137]
október 6 –7. – Kétnapos moszkvai látogatása során Ehúd Olmert izraeli miniszterelnök Szergej Lavrov külügyminiszterrel és Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel tárgyal.^[138]
október 8. – Megkezdődik Zuschlag János volt MSZP-s országgyűlési képviselő büntetőpere a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
október 9. – A BUX zuhanása miatt leállítják a kereskedést, a forint és az OTP árfolyama összeomlik. Leállnak a határidős piacok.^[139]
október 9–10. – Budapesten rendezik meg a NATO védelmi miniszterek informális találkozóját.^[140]
október 11. – Jörg Haider, az osztrák belpolitika meghatározó alakja autóbalesetet szenved és meghal.
október 14. – Előre hozott parlamenti választásokat tartanak Kanadában.^[141]
október 21. – A Pécsi székesegyházban ünnepélyes külsőségek között újratemetik Janus Pannonius 17 évvel korábban megtalált földi maradványait.
október 23.
- Hu Csia (Hu Jia) kínai emberi jogi aktivistát tüntette ki az Európai Parlament a gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjjal.
- Ivo Pukanovic horvát újságírót Zágráb belvárosában bérgyilkosok ölik meg.
október 25.
- A dalai láma bejelenti, hogy feladja a tárgyalásokat Kínával Tibet autonómiájáért.^[142]
- Harc kezdődik a Kongói Demokratikus Köztársaság Észak-Kivu tartományában a Laurent Nkunda vezette kongói tuszi lázadók és a kongói hadsereg között.
október 26. – Prágában őrizetbe veszik az évek óta álnéven élő Jozef Rohacot, az Aranykéz utcai robbantásos merénylet feltételezett elkövetőjét.
október 31. – A HospInvest átveszi az egri Markhot Ferenc Kórház üzemeltetését.

November

november 1. – Nick Szabo – Satoshi Nakamotoként – közzétette tanulmányát – Bitcoin: A peer-to-peer Electronic Cash System (Bitcoin: Egy peer-to-peer fizetési rendszer) címmel.
november 4. – A 2008-as amerikai elnökválasztást Barack Obama nyerte nagy fölénnyel.
november 8. – A tűzoltórendszer meghibásodása miatt 20 ember életét veszíti a Csendes-óceánon, az orosz haditengerészet Cápa osztályához tartozó nukleáris meghajtású tengeralattjárója, a Nyerpa próbaútján.^[143]
november 8–9. – A G20-ak pénzügyminisztereinek és a központi bankok elnökeinek 2008. évi kétnapos értekezlete a brazíliai Sao Paulóban.^[144]
november 11. – Elsöprő többséggel fogadja el az algériai parlament azt az alkotmánymódosítást, amely törli az államfő megbízásának korlátozását.
november 12. – Feloszlatja a szélsőséges Szlovák Testvéri Közösség (SP) nevű civil szervezetet a szlovák belügyminisztérium.^[145]
november 13. – A magyar–szlovák feszültség enyhítéséről tárgyal a Sándor-palotában Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.^[146]
november 14.
- Új Guinness-rekord születik a Dominónapon: 4 345 027 ledöntött dominó.
- Bomba robban az Európai Unió koszovói megbízottjának, Pieter Feith hivatala mellett.
- Európai–orosz csúcs Nizzában.^[147]

november 14–15. – A G20-as országok washingtoni csúcsértekezlete, ahol a G20-ak vezetői akciótervet fogadnak el a pénzügyi piacok nemzetközi szabályozásának felülvizsgálatáról, illetve arról, hogy együttműködnek a globális válságok megelőzése érdekében.^[148]^[149]
november 15.
- Kalózok kézre kerítik a „Sirius Star” nevű szaúdi olajszállítót az Arab-tengeren.^[150]
- Bányaszerencsétlenség a romániai Zsil völgyében, ahol a két – egymást követő robbanásban – 12-en meghalnak, 14-en megsebesülnek.^[151]
november 16.
- Egy piramisjáték összeomlását követő zavargások miatt a bogotái kormány szükségállapotot hirdet Kolumbiában.
- Rendőrök és szélsőjobboldali tüntetők csapnak össze az észak-csehországi Litvínovban, amikor a rendőrök megakadályozták, hogy a szélsőségesek behatoljanak a romák lakta városnegyedbe.
- Pozsonyban több száz szélsőséges tüntet a szlovák kormány intézkedése ellen, amellyel betiltotta a Szlovák Testvéri Közösség nevű szervezetet.
- Hosjar Zebari iraki külügyminiszter és Ryan Crocker amerikai nagykövet Bagdadban aláírja azt a megállapodást, amelynek alapján az amerikai csapatok 2011 végéig elhagyják az országot.^[152]
november 17.
- Franciaországban elfogják az ETA baszk terrorszervezet legfőbb vezetőjét, Mikel de Garikoitz Aspiazu Rubinát.^[153]
- Megszűnik a vízumkényszer a három hónapnál rövidebb időre az USA-ba utazó magyar turisták számára.
november 18. – Kalózokkal csap össze egy indiai hadihajó az Ádeni-öbölben.^[154]
november 19.
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat rendel el azon magánszemélyek és cégek ellen, akik és amelyek megsértik a szomáliai fegyverszállításokra 1992-ben elrendelt ENSZ–embargót, vagy akadályozzák a humanitárius segélyek célba juttatását.
- Feloszlatja magát a hesseni parlament, mivel január óta nem sikerül megalakítani a tartományi kormányt.^[155]
november 20.
- A svéd parlament nagy többséggel jóváhagyja az Európai Unió lisszaboni szerződését.
- Az orosz parlament alsóháza is jóváhagyja az ország alkotmánymódosítását, s ezzel az elnöki és a képviselői mandátumok négyről hat, illetve öt évre emelkednek; továbbá a moszkvai kormány évente egyszer köteles lesz beszámolni munkájáról a törvényhozóknak.^[156]
november 21.
- Afganisztánban – járőrözés közben – egy francia katona meghal, társa súlyosan megsebesül, amikor akna robban mellettük.
- Hivatalba lép a Borut Pahor vezette új szlovén kormány.
november 22–23. – Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) limai csúcsértekezlete.^[157]
november 23. – A dél-oszétiai biztonsági erők lövéseket adnak le a levegőbe, amikor Miheil Szaakasvili grúz és Lech Kaczyński lengyel államfő gépkocsioszlopa megközelíti a Grúziához tartozó szakadár terület határát.^[158]
november 24. – Egy jemeni zászló alatt hajózó teherhajót rabolnak el szomáliai kalózok az Ádeni-öbölben.
november 25.
- Az Országgyűlés elfogadja a 2009. évi költségvetés sarokszámait, megszavazzák a 13. havi nyugdíjról már korábban bejelentett változtatásokat, továbbá a képviselők és polgármesterek eddig adómentes költségátalányára 15%-os jövedelemadót vezetnek be.^[159]
- Bangkokban bezárják a repülőteret, mert a kormányellenes tüntetők elfoglalták a fő terminált.
- Moszkvában Anna Sztavickaja, a Katynban 1940-ben meggyilkolt lengyel tisztek hozzátartozóinak ügyvédje sajtótájékoztatón bejelenti, miszerint a moszkvai városi bíróság ismét elutasítja az áldozatok rehabilitálását.^[160]
november 26.
- A mumbai terrortámadás.^[161]
- Szekeres Imre honvédelmi miniszter Tömböl László mk. altábornagyot jelöli a vezérkari főnöki posztra a távozó Havril András helyére.^[162]
- A thaiföldi hatóságok felfüggesztetik a második bangkoki repülőtér működését is, mivel a kormányellenes tüntetők azt is blokád alá veszik, ezzel megszűnik a légi összeköttetés a thai fővárossal.^[163]
november 27.
- Nigéria Jos nevű városában húsz ember meghal, amikor rivális vallási és etnikai csoportok összecsapnak egymással.
- Szomcsaj Vongszavat thai kormányfő tárgyalásokba kezd a repülőtérfoglaló tüntetőkkel.^[164]
november 28. – Szomáliai kalózok elfoglalják a libériai zászló alatt hajózó „Biscaglia” nevű, vegyi anyagot szállító teherhajót az Ádeni-öbölben.^[165]
november 29.
- Budapesten tüntetnek a katonák, büntetés-végrehajtási dolgozók, rendőrök és tűzoltók.^[166]
- Mumbaiban véget ér a többnapos túszdráma, melyben 195 ember életét veszti – köztük 22 külföldi –, a sebesültek száma meghaladja a háromszázat.^[167]
november 30. – Parlamenti választások Romániában.

December

december 1.
- Megalakul a parlamenti vizsgálóbizottság az őszi kémbotrány (Szilvásy György titkosszolgálati miniszter bejelentése szerint árnyék-titkosszolgálatként működő magánvállalkozást lepleztek le) ügyében. A Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentése alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódik.
- Elfogadja az Országgyűlés a 2009-re javasolt adóváltoztatásokat; az adócsomag kevés érdemi változást hoz.
- A hivatalából távozó Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert^[168] Molnár Csaba váltja fel.^[169]
december 2. – Ausztriában megalakul a Werner Faymann vezette szocialista kormány.^[170]
december 4. – A dalai láma – a kultúrák közötti párbeszéd éve alkalmából – felszólal az Európai Parlament ünnepélyes brüsszeli plenáris ülésén.^[171]
december 5.
- Harmincmilliárd eurós életszínvonal-emelő, gazdaságélénkítő programot fogadnak el a német parlamentben.^[172]
- Grúziában – kormányátalakítás keretében – leváltják a védelmi, a kulturális, az oktatási és a külügyminisztert.^[173]
december 6.
- Az orosz ortodox egyház 12 tagú szinódusa átmeneti vezetőt választ – az előző nap elhunyt – II. Alekszij pátriárka helyére Kirill szmolenszki metropolita személyében.^[174]
- Ivan Gašparovič szlovák és Sólyom László magyar államfő Érsekújvárott a magyar–szlovák konfliktus gyökeréről tárgyal.^[175]
- Nicolas Sarkozy francia államfő és Tibet spirituális vezetője Gdańskban – a Lech Wałęsa korábbi államfő Nobel-békedíja 25. évfordulójára rendezett ünnepségek során – megbeszélést folytatnak.^[176]
- Újra Mirek Topolánek kormányfőt választják a csehországi Polgári Demokrata Párt (ODS) elnökének.
december 7.
Tüntetés Athénben
- A pekingi kormányzat bekéreti a francia nagykövetet, amiért a francia államfő találkozott a dalai lámával.^[177]
- Zavargások törnek ki Görögországban, amiért előző nap rendőrök lelőttek egy 15 éves fiút azok közül, akik autójukra támadtak Athénben.^[178]
- Kasmír tartomány pakisztáni ellenőrzés alatt álló részén elfogják a mumbai támadások feltételezett kitervelőjét.^[179]
december 8.
- Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Juliusz Janusz apostoli nuncius, címzetes érsek a tábori lelkipásztori szolgálat további jövőjét szabályzó memorandumot ír alá.^[180]
- Sikertelen a parlamenti szavazás Havasiné Orbán Mária legfelsőbb bírói posztjáról.
- Kormányellenes tüntetők egy csoportja felgyújtja Athén karácsonyfáját és egy áruházat, továbbá a tüntető fiatalok a görög fővárosban bankokat, üzletházakat, valamint kormányhivatali épületeket rongálnak meg.^[181]
december 9.
- Koszovóban megkezdi működését az Európai Unió rendészeti–igazságügyi missziója, az EULEX.^[182]
- Negyvenéves az egér.^[183]
december 10.
- Traian Băsescu román államfő bejelenti, hogy Theodor Stolojant, a Demokrata Liberális Párt alelnökét bízza meg kormányalakítási tárgyalásokkal.^[184]
- XVI. Károly Gusztáv svéd király a stockholmi hangversenypalota nagytermében átadja a 2008. évi Nobel-díjakat.^[185]
december 11.
- Tizenkét bányász meghal, négy pedig megsebesül egy murmanszki apatitbányában történt robbanásban.
- A Somogy Megyei Bíróság nem jogerősen 14 év börtönbüntetésre ítéli azt a két kaposvári gimnazistát, akik még májusban megölték osztálytársukat.^[186]
december 11–12. – Uniós klímacsúcs Brüsszelben.^[187]
december 12.
- Svájc csatlakozik a schengeni egyezményhez, annak 25. aláírójaként.
- Kenőpénz elfogadása, pénzmosás, hűtlen kezelés és okirat-hamisítás címen vádat emelnek Tajvanon Csen Suj-pien volt elnök ellen.^[188]
december 13.
- Gordon Brown brit kormányfő indiai látogatása során Manmohan Szingh kormányfővel tárgyal.
- Raúl Castro kubai elnök Venezuelában tárgyal Hugo Chávez-szel.^[189]
  George W. Bush és Núri el-Máliki
- Váratlanul Irakba érkezik az amerikai védelmi miniszter; Robert Gates a Bagdadtól 70 km-re északra fekvő baladi légitámaszponton az arab országban állomásozó amerikai erők parancsnokával, Raymond Odierno tábornokkal tárgyal.^[190]
december 14.
- Egy iraki újságíró „kutyá”-nak nevezi és cipőjével megdobja George W. Bush amerikai elnököt bagdadi sajtóértekezletén, amelyet Núri el-Máliki iraki kormányfővel folytatott megbeszélése után tartott.^[191]
- Gordon Brown brit kormányfő Pakisztánba látogat.
december 15.
- Milo Đukanović montenegrói kormányfő hivatalosan átadja az EU soros elnöki tisztét betöltő Nicolas Sarkozy francia elnöknek országa tagfelvételi kérelmét az Európai Unióba.^[192]
- Szlovák–magyar külügyminiszteri találkozó Budapesten.^[193]
- Az Egyesült Államok elektori kollégiuma az ország 44. amerikai elnökké választja Barack Obamát.^[194]
- Emil Bocnak, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) elnökének ad kormányalakítási megbízást Traian Băsescu román államfő rögtön azután, hogy Theodor Stolojan visszalépett ugyanettől a feladattól.^[195]
- Az Országgyűlés Szlovákia politikájával kapcsolatos – 12 pontos – nyilatkozatot fogad el.^[196]
- Az Alkotmánybíróság 8:1 arányban hatályon kívül helyezi a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV törvényt.^[197]
december 16.
- A szarajevói védelmi minisztérium bejelenti, miszerint Bosznia-Hercegovina az összes (44 fő) katonáját kivonta Irakból.^[198]
- Görögországban diákok egy csoportja elfoglalja az állami televízió hírstúdióját, és megszakítja az adást.^[199]
- Tűzszerészek öt robbanószerkezetet találnak a párizsi Printemps-Haussmann nagyáruházban, melyet az Afgán Forradalmi Front nevű szervezet két tagja helyezett el, követelve a francia csapatok Afganisztánból való kivonását még 2009 februárja előtt.^[200]
- A Fővárosi Bíróság első fokon kimondja a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását.^[201]
december 17.
- Borut Pahor szlovén kormányfő bejelenti, hogy – elsősorban a két ország területi vitájával magyarázva – megvétózza Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásainak folytatását.^[202]
- Az Európai Parlament elutasítja a 48 óránál hosszabb heti munkaidőt.^[203]
- Gordon Brown brit kormányfő Bagdadban tárgyal iraki kollégájával, Núri el-Málikival.^[204]
december 19.
- Malmőben muzulmán fiatalok csapnak össze a rendőrökkel, miután a karhatalom erőszakkal kiköltöztette őket egy imateremnek is használt helyiségből.^[205]
- Görög fiatalok megtámadják az athéni Francia Intézetet.
- A Hamász palesztin iszlamista szervezet katonai szárnya bejelenti az Izraellel kötött tűzszünet végét.
december 22.
- Új alkotmány lép életbe Oroszországban.^[206]
- Romániában Emil Boc alakít kormányt.^[207]
- II. Albert király elfogadja az Yves Leterme vezette belga kormány lemondását.^[208]
december 23. – Moussa Dadis Camara százados vezetésével Guineában a hadsereg átveszi a hatalmat, hatályon kívül helyezve az alkotmányt.^[209]
december 25.
- A francia hatóságok egy pokolgépet hatástalanítanak, egy másik viszont felrobban a francia Baszkföldön.
- Guineában Ahmed Tidiane Souaré miniszterelnök és kabinetjének tagjai megadja magát a puccsistáknak.^[210]
- A német haditengerészet egyik fregattja megfutamítja a szomáliai kalózokat, mikor azok egy egyiptomi zászló alatt hajózó teherszállítót akartak elfoglalni.^[211]
december 26.
- A Lansana Conté elnök halála után puccsal hatalomra jutott guineai junta támogatására szólítja fel a külvilágot Abdoulaye Wade szenegáli elnök.^[212]
- A kínai haditengerészet három hajóját indítja útba az Ádeni-öbölbe, bekapcsolódva a szomáliai kalózok elleni küzdelembe.
december 27. – Líbiában 36 év után újra elfoglalja helyét az Egyesült Államok nagykövete, Gene Cretz személyében. (Az USA Moammer Kadhafi 1969-es hatalomra kerülése után hívta vissza nagykövetét, majd 1978-ban bezárta tripoli képviseletét. )
december 28.
- Belgiumban Herman Van Rompuy képviselőházi elnököt bízta meg az új kormány megalakításával II. Albert belga király, miután a flamand kereszténydemokrata Yves Leterme és kormánya lemondott.
- Egy iskola mellett robbant pokolgépet egy öngyilkos merénylő Afganisztánban; támadás eredeti célpontja egy közigazgatási épület, azonban a támadásban 14 gyerek hal meg.^[213]
- A pakisztáni Buner városában 22 ember meghal, amikor pokolgép robban fel egy szavazóhelyiségnél.
december 29.
- Dagesztánban ismeretlenek tűzet nyitnak az orosz belügyi csapatok parancsnok-helyettesét, Valerij Lipinszkij vezérőrnagyot szállító autóra, aki a kórházba szállítása után meghalt.^[214]
- Parlamenti választások Bangladesben, melyet nagy fölénnyel a középbal irányzatú Avami Liga nyeri meg.^[215]
- Spanyolországban életbe lép az ún. történelmi emlékezet törvény, amelynek értelmében két éven át spanyol állampolgárságért folyamodhatnak azok az emberek, akiknek a felmenői elmenekültek Spanyolországból a polgárháború és Francisco Franco tábornok azt követő fasiszta diktatúrája elől.^[216]
- Az izraeli légierő sorozatos légicsapást mér a Gázai-övezetre.^[217]
- Megalakul a flamand kereszténydemokrata Herman Van Rompuy kormánya Belgiumban.^[218]
december 30.
- A Somogy megyei Őrtilos határában ismeretlenek rálőnek két járőröző rendőrre, s egyiküket (a könyökén) eltalálták.
- Guineában Kabiné Komara alakít kormányt.^[219]
- Thaiföldön a külügyminisztérium épületében ismerteti kormányprogramját az új miniszterelnök, a parlamentet ugyanis – az előző, tüntetésekkel menesztett miniszterelnök hívei – körbe zárják.^[220]
december 31.
- Egyiptomban lemondják a hivatalos újévi ünnepségeket a Gázai-övezetet sújtó izraeli légitámadások miatt.^[221]
- Kínában kezdetét veszi a melamin-botrányban érintett cég négy vezetőjének büntetőpere; az ellenük felhozott vád, hogy hamisított, illetve gyenge minőségű termékeket gyártottak és hoztak forgalomba.^[222]

Remove ads

Az év témái

Kiemelt témák és évfordulós emlékévek 2008-ban

Kiemelt témák

Az ENSZ 2008-at a burgonya és a higiénia évének, valamint a nyelvek nemzetközi évének választotta. Ez az év továbbá a békák éve és a korallok nemzetközi éve is.

Az Európai Unió a kultúrák közötti párbeszéd évének nyilvánította 2008-at.

2007 márciusától 2009 márciusáig tart a nemzetközi sarki év.

A Föld nemzetközi éve 2007-től 2009-ig.

Görögországban 2008 a feta éve, Nagy-Britanniában a kerteké, Ausztráliában pedig a cserkészeké.

Évfordulós emlékévek

2008 Magyarországon a Biblia éve és a reneszánsz éve (az utóbbi Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából, a magyar kultúra napjától, január 22-étől 2009. január 21-éig).

2008. október 27-én, Kazinczy Ferenc születésnapján vette kezdetét születésének 250. évfordulója alkalmából a 2009-es Kazinczy-emlékév.

2008 Esztergomban Babits-emlékév volt a költő születésének 125. évfordulója alkalmából. Az egész éves programsorozat mellett felújították Babits esztergomi villáját, felállították újraöntött mellszobrát, aminek elődjét 2007-ben fémtolvajok lopták el.^[223]

100 éves a Nyugat (bár az első szám valójában nem januárban, hanem még 1907 karácsonyán megjelent).

Választások 2008-ban

Államok vezetőinek listája 2008-ban

2008 a tudományban

2008 a filmművészetben

2008 a táncművészetben

2008 a színházművészetben

2008 a számítógépes játékokban

Megjelenések (csak a nagyobb nevek):

Need for Speed: Undercover
STCC: The Game
Penumbra: Black Plauge
MotoGP 08
Overspeed: High Performance Street Racing
F1RFT 08 V3
NBA 2K8
Far Cry 2
Pro Evolution Soccer 2009
NHL 09
Battlefield: Bad Company
Grand Theft Auto IV
Spore
FIFA 09
Command And Conquer: Red Alert 3
Tomb Raider: Underworld
Crysis Warhead
World of Warcraft: Wrath of the Lich King
Sonic Unleashed

2008 a légi közlekedésben

2008 a vasúti közlekedésben

2008 az irodalomban

február 9. – Megjelent a Harry Potter-sorozat utolsó kötetének magyar fordítása.
az év folyamán – Megjelenik magyar fordításban Joseph Delaney ifjúsági regénysorozatának, a Wardstone krónikák első kötete, A Szellem inasa.

2008 a zenében

AC/DC: Black Ice
Alex Gaudino: My Destination
Alannah Myles: Black Velvet
Akon: Freedom
Ágnes Vanilla: A gömb
Adele: 19
Anastacia: Heavy Rotation
Beck: Modern Guilt
Blackmore’s Night: Secret Voyage
Bloom 06: Chrash Test 02
Benny Benassi: Rock 'n' Rave
Beyoncé: I Am… Sasha Fierce
Bon-Bon: Swing
Keane: Perfect Symmetry
Brandy: Human
Britney Spears: Circus
Bryan Adams: 11
Captain Jack: Captain Jack Is Back
Cyndi Lauper: Bring Ya to the Brink
Coldplay: Viva la Vida or Death and All His Friends
Craig David: Greatest Hits
Counting Crows: Saturday Nights & Sunday Mornings
Grace Jones: Hurricane
DJ BoBo: Olé Olé – The Party
Nana: 12 Y.O.
Desperado: Érezd a zenét
Depresszió: Egyensúly
Dido: Safe Trip Home
Donna Summer: Crayons
Dolhai Attila: Egy szerelem története
Enya: And Winter Came…
Éder Krisztián: Standard
Flo Rida: Mail on Sunday
Gigi D’Agostino: Suono Libero
Girls Aloud: Out of Control
Guns N’ Roses: Chinese Democracy
Groovehouse: Hosszú az út
Hooligans: Privát mennyország
A Társulat: István, a király – rockopera (25 éves jubileumi kiadás)
Jade Valerie: Bittersweet Symphony
Janet Jackson: Discipline
Jay Chou: Mo csie co (Capricorn)
Jonas Brothers: A Little Bit Longer
Jem: Down to Earth
Kalapács: Mítosz
Kanye West: 808s & Heartbreak
Kate Ryan: Free
Kárpátia: Idők szava
Katy Perry: One of the Boys
Keresztes Ildikó: Minden, ami szép volt
Kovács Ákos: Kaland a régi királlyal
Kowalsky meg a Vega: Szemenszedett igazság
Koós János: Arany nótái
Lenny Kravitz: It Is Time for a Love Revolution
Madonna: Hard Candy
Martin Solveig: C'est la Vie
Motörhead: Motörizer
New Kids on the Block: The Block
Ne-Yo: Year of the Gentleman
Nelly: Brass Knuckles
Mike Oldfield: Music of the Spheres
Lady Gaga: The Fame
Lenny Kravitz: It Is Time for a Love Revolution
Lordi: Deadache
Lola: Lola 3
Mariah Carey: E=MC²
Metallica: Death Magnetic
Michael Jackson: Thriller – 25th Anniversary Edition
Miller Zoltán: Fehér és fekete
Natasha Bedingfield: Pocketful of Sunshine
Nickelback: Dark Horse
Nine Inch Nails: Ghosts I-IV
Pa-dö-dő: Így 20 felett ránk fér egy kis Generál
Pink: Funhouse
Ricchi e Poveri: Greatest Hits
Ringo Starr: Liverpool 8
Sarah Connor: Sexy as Hell
Simple Plan: Simple Plan
Snoop Dogg: Ego Trippin’
Slipknot: All Hope Is Gone
Spice Girls: Greatest Hits
Taylor Dayne: Satisfied
t.A.T.u: Veselye Ulybki
Tina Charles: Feels Like Sunday
Tóth Vera: Tóth Vera
Take That: The Circus
Taylor Swift: Fearless
Thalía: Lunada
The Saturdays: Chasing Lights
Palcsó Tamás: Visz az út
Sárközi Anita: Álmokon túl
Sugarloaf: Stereó
Sugababes: Catfights and Spotlights
Megasztár: Karácsony
Crystal: Karácsony
Zsédenyi Adrienn: Rouge
Rúzsa Magdolna: Iránytű
Ádok Zoltán: Tánclépés
Dósa Mátyás: Búcsúzz szépen el
The Offspring: Rise and Fall, Rage and Grace
Pussycat Dolls: Doll Domination
The Smashing Pumpkins: American Gothic
Vincze Lilla: Angyalnak, madárnak
Whitesnake: Good to Be Bad
Szekeres Adrien: A szeretet ünnepén
Unique: Best of Unique
United: www.united.hu
Csepregi Éva: Párizsi lány – Best of
Vanessa Amorosi: Somewhere in the Real World
V-Tech: Minden ami szép
Végvári Ádám és Csepregi Éva: Karácsony
Per Gessle: Party Crasher
Crystal: Karácsony
Zanzibar: Őrangyal
Zámbó Jimmy: Király duettek
Zoltán Erika: Retrodisco best of+
Zsédenyi Adrienn: Rouge
február 10.: Los Angelesben megrendezték az ötvenedik Grammy díjátadó ünnepséget.
június 14.: Gary Moore első alkalommal lép fel Magyarországon a Harley Davidson fesztiválon, Alsóörsön.

2008 a sportban

augusztus 8. – augusztus 24. XXIX. Nyári olimpiai játékok Peking, Kína, 204 ország részvételével.
November 2. – Lewis Hamilton világbajnok a Formula–1-ben a McLaren csapattal.
Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub 23. bajnoki címe.

2008 a jogalkotásban

Lásd: a 2008 a jogalkotásban című szócikkben.

2008 új világörökségi helyszínei

2008 a televízióban

február 1. – Svédország felhagy az analóg televíziós műsorszórással.
június 1. – Az RTL Klub váltott arculatot a 2008-as Nemzeti Vágta élő adása alatt.
augusztus 25. – Magyarországon a TV2 kereskedelmi csatorna is arculatot váltott, amellyel egyidőben magyar szinkronnal kezdte sugározni a Zorro című kolumbiai telenovellát.
szeptember 24. – Amerikában azonos címmel újraindul a 80-as évek egyik legnépszerűbb tv-sorozata, a Knight Rider 21. századi formában
szeptember 28. – Az amerikai ABC televízióban leadják a Született Feleségek 5. évadának első részét.
október 1. – Elindul a Comedy Central magyarországi adása, mely osztozik a VH1 Europe-al.^[forrás?]

2008 a kriminalisztikában

Születések 2008-ban

február 6. – Godwill Kukonki angol labdarúgó
április 2. – Amir Ibragimov orosz születésű angol labdarúgó
április 16. – Eleonóra belga hercegnő, aki Fülöp belga koronaherceg és Matilda belga hercegnő negyedik gyermeke
szeptember 17. – Mia Talerico, amerikai gyerekszínésznő

Halálozások 2008-ban

Bővebben: Halálozások 2008-ban

január 6. – Körmendi János színművész (* 1927)
január 30. – Selmeczi Roland színész (* 1969)
április 15. – Antal Imre műsorvezető (* 1935)
május 20. – Raksányi Gellért színművész (* 1925)
szeptember 29. – Andrássy Kurta János, szobrászművész (* 1911)
október 16. – Póczy Klára régész, művészettörténész (* 1923)

Remove ads

Nobel-díjak

Béke	Martti Ahtisaari (Finnország)	Számos békeközvetítő missziójának elismeréseként.^[224]
Fizikai	Nambu Joicsiro (Japán), Kobajasi Makoto (Japán), Maszkava Tosihide (Japán)	A részecskefizika kvarkmodelljének kidolgozásában játszott alapvető szerepükért.^[225]
Közgazdasági	Paul Krugman (USA)	A nemzetközi kereskedelemre és a gazdaság földrajzi összefüggéseire vonatkozó, korábban össze nem illesztett kutatási területeket integrálásáért.^[226]
Irodalmi	Jean-Marie Gustave Le Clézio (Franciaország)	A szakítás, a poétikai kaland és az érzéki elragadtatás írói értékeinek megjelenítéséért.^[227]
Kémiai	Simomura Oszamu (Japán), Martin Chalfie (USA), Roger Y. Tsien (USA)	A zöld fluoreszcens protein felfedezéséért és hasznosításáért.^[228]
Orvosi-fiziológiai	Harald zur Hausen (Németország), Françoise Barré-Sinoussi (Franciaország), Luc Montagnier (Franciaország)	A német kutató a méhnyakrákot okozó vírustörzsek felfedezésért nyeri el díjat, a két francia virológus pedig a HIV-vírus 1983-as felfedezéséért.^[229]

Érdekességek

2008 egy másodperccel hosszabb a szokásos évnél, szökőmásodpercet iktattak be, hogy az órák lépést tarthassanak a Föld forgásának lassulásával. Ilyen 1972-ben történt először, a jelenlegi a 24. alkalom, hogy egy másodperccel hosszabb az év.^[230]

Külső források

Loading content...

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads

2008 más naptárakban
Gergely-naptár	2008
Ab urbe condita	2761
Bahái naptár	164 – 165
Berber naptár	2958
Bizánci naptár	7516 – 7517
Buddhista naptár	2552
Burmai naptár	1370
Dzsucse-naptár	97
Etióp naptár	2000 – 2001
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2063 – 2064
Shaka Samvat	1930 – 1931
Holocén naptár	12008
Iráni naptár	1386 – 1387
Japán naptár	2668 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4704–4705
Kopt naptár	1724 – 1725
Koreai naptár	4341
Muszlim naptár	1428 – 1430
Szeleukida naptár	2319–2320
Örmény naptár	1457 ԹՎ ՌՆԾԷ
Thai szoláris naptár	2551
Zsidó naptár	5768 – 5769