Sósborszesz

A sósborszesz víz, konyhasó, finomszesz, etil-acetát és mentolkristály felhasználásával készített alkoholos oldat. Korábban más adalékanyagok is kerülhettek bele: önantéter, kaprinsavas és kaprilsavas amiléter, amilalkohol és éter-aldehid frakció. Gyógyszertári neve: Spiritus menthae cum sale.

Története

A sósborszesz már a 19. század végén elengedhetetlen kelléke volt a magyar háztartásoknak.

Thék Mór a Városház utcában már 1858-ban, Werther Frigyes vegyésztechnikus – aki a berlini Dr. Hermbstadt vegyészet-tanár tanítványa volt – 1863-tól gyártott sós-borszesz elnevezésű terméket, azonban ezek összetételét nem ismerni.

Werther szerint a feltalálója William Lee, kinek az erről írt Selbst-Arzt c. könyvét fordította le.^[1]

Brázay Kálmán – Werther receptjét továbbfejlesztve – 1865-től gyártott sósborszeszt: a finomszeszbe olajokat, aromákat kevert, s ezt hígította sós vízzel. A szer, mely bedörzsölés útján frissített, de a fájdalmat is enyhítette, reumatikus panaszokra, fejfájásra és fertőtlenítésre, korpaképződés ellen és fog tisztítására is használták, óriási sikert aratott, hamarosan háziszerré vált, minden vegyeskereskedés és drogéria polcain jelen volt, a legkisebb falusi szatócsboltban is árulták.

A sósborszesz népszerűsége nyomán mások is próbálkoztak hasonló készítményt előállítani. A legsikeresebben Erényi Béla gyógyszerész, akinek 1907-től árult mentolos Diana sósborszeszének népszerűsítésére amerikai stílusú reklámkampányt indított, s végül ki is szorította a piacról a Brázay-féle készítményt.^[2] Annak ellenére lett piacvezető, hogy már több évtizede jelen volt a Vértes-féle, a Fedák-féle sósborszesz, az (Első) Alföldi Fehérkeresztes, és a Fábián-féle Szanatórium Sósborszesz is.

A sósborszesz elterjedéséhez a gyér orvosi ellátás és a kozmetikai készítmények hiánya járult hozzá.

A korai ferencpálinka elnevezés egy leiterjakab, a német Franzbranntwein^{[m 1]} félrefordítása.^[3][4][5] Nemcsak sósborszeszt jelentett, hanem a bedörzsölő szeszek általános gyűjtőneve volt.^[4] A német Franzbranntwein (gyógyszertári nevén Spiritus Vini gallici) ma sem sósborszesz, hanem a bedörzsölő szeszek egy jellegzetes német változata, ami különböző illóolajokat, monoterpéneket és tinktúrákat tartalmaz, időnként kámforral is kiegészítve.

Történelmi sósborszeszek

Sósborszesz márkanevek, gyártóik

Diana sósborszesz, korabeli csomagolásban. 1978.

• Adria / Törökszentmiklós (1942-44)
• Adria / Nagyvárad (1910)
• Alpa / cseh (1913-1936 k.)
• Antonia / (1935)
• Apáca / -Adriatika Rt. (1920-1926)
• Általános Fogyasztási Szövetkezet (1913)
• Babér / Varró A. Béla, Szeged (1910-11) "A legtökéletesebb sósborszesz-készítmény!"
• Bárdos / dr. Bárdos féle (1919-25)
• Baronett / -Baronett Rt.
• Baros Gábor féle / Baros Gábor Ferencz-pálinka (1904)
• Bárvárt / (1876-88)
• Bóni / (1911-12)
• Borolin / dr. Borovszky R. és Borovszky K. (1911-38) "Erő – egészség"
• Brázay / Werther és Brázay / Ország út 25 (1868-)
• Brázay / Brázay Kálmán (1876-1948)
• Czurda / -Szent István királyhoz gyt., Kiskunhalas (1903-1925)
• Csontváry / Csontváry Kosztka Tivadar: -Vörös Kereszthez gyt. Gács(1886)
• Diana / Erényi Béla (1905-1910)
• Diana / -Diana Kereskedelmi és Ipari Rt. (1910-)
• Diana / -Panacea Gyógyszervegyészeti Rt.
• Diana / -Sósborszesz és Cukorkagyár
• Diana / -Magyar Likőripari Vállalat
• Diana / -Budapesti Likőripari Vállalat
• Diana / -Budapesti Szeszipari Vállalat
• Első Alföldi Fehér Kereszt / Kecskemét (1907)
• Engl / Engl Bernát, Frangepán utcában, 1880 / 1938
• Fedák / (1912-13)
• Fedol / Franzbranntwein (1907-23)
• Fenyő / Detrich Endre, Stubnyafürdő (1911-12)
• Góliát / Zoltán Béla -Zoltán Béla gyt., Bp., Szabadság tér (1898-1933)
• Gschwindt (1914)
• Hajnal / 1938
• Hangya szövetkezet / Meggyesfalván (1943
• Harácsek féle Menthol / Nagybánya (1900-08)
• Hedin / Fekete Andor, -Páduai Szent Antal gyt. Bp., IX. Ferenc krt. 22. (1907)
• Inda / Balázsovich Sándor, -Korona gyt. Sepsiszentgyörgy, Kossuth tér 155. (1904) Franzbranntwein, Inda-szesz, Székely mentőszesz (1906-21)
• Inda Székelyhavasi / -Indaművek, Balázsovich Sándor R.t., Bp. X. Szapáry u. 31. (1922-31)
• Luna / Hazai likőr- rum és szeszárugyár Rt (1911)
• Moll / német (1904)
• Müller féle / Müller Vilmos gyógyszerész - Bácstopolya (1906-11)
• Oroszlán / "Legjobb az Oroszlán sósborszesz" (1908-20)
• Radicum sósborszesz (1918-21)
• Radium / Erényi S. (1911-18)
• Roykó féle / Roykó Viktor (1891-, 1904)
• Szanatórium / Fábián Lajos. Gyula "Az egyedüli sósborszesz, amely jótékony célokat is szolgál" (1907, -1927)
• Szövetkezeti / Hangya Ipar Rt., Budafok, Tóth József u. 15-17. (1920-)
• Thék-féle / Pest, Városház u. (1858)
• Vértes / Lugos 126. -Sas gyt. Ferencz-pálinka (1904-1907) "Minden házban szükséges"
• Werther-féle / Pest, Országút (ma Múzeum krt.) 25. (1863-1867)
• kalapácsos védjegyű / (1920)

Élettani hatásai

Főleg a láb bedörzsölésére, masszírozására ajánlják hosszan tartó állás, gyaloglás után, túlsúly, terhesség, ülő életmód esetén. A jobb hatás érdekében a modern készítményekhez különböző gyógynövényeket (például közönséges pagodafa virágának kivonatát, grapefruitmag-, szőlőmagkivonatot stb.), illóolajokat, ricinusolajat, koffeint stb. adnak. Fokozza a vérkeringést, ezért ajánlott reuma esetén, a fejbőr és a hajgyökerek kezelésére.

Mint minden gyógyszernek a sósborszesznek is lehetnek mellékhatásai. A készítmény bőrirritációt, bőrkiütéseket, mentolra érzékeny egyéneknél gégegörcsöt, légzésbénulást (apnoet) okozhat.

Megjegyzések

1. Tükörfordításban „francia égettbor”. A 17. században megjelent Franzbranntwein szó – ahogy korai magyar megfelelői, a frantz égetett bor, frantzia égettbor, később francia pálinka – eredetileg egyszerűen borpárlatot jelentett, a gyártás helyétől függetlenül. A Branntwein (illetve az égettbor) önmagában nem borpárlatot, hanem bármilyen égetett szeszt jelölt, így a borpárlatot a „francia” jelzővel különböztették meg az egyéb „égettborok”, „pálinkák” között, valószínűleg a francia cognac hatására. A rosszabb minőségű Franzbranntweint (és mesterséges utánzatait) gyakran bedörzsölésre is használták, így amikor a szó eredeti jelentése kikopott, akkor németül a bedörzsölő szeszek gyűjtőneve lett. A ferencpálinka formát már csak ebben a jelentésében vette át a magyar nyelv. Egy 1974-es újságcikk szerint a ferencpálinka később a gyomorkeserű népi neveként maradt fenn.