Söpte

Söpte község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Söpte
A római katolikus templom
Söpte címere Söpte zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Szombathelyi
Jogállás	község
Polgármester	Nagy Róbert Balázs (független)[1]
Irányítószám	9743
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	762 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	51,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,98 km²
Földrajzi nagytáj	Nyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtáj	Vas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistáj	Gyöngyös-sík[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 16′ 60″, k. h. 16° 39′ 00″47.283333, 16.65
Söpte Pozíció Vas vármegye térképén
Söpte weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Söpte témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Gyöngyös-sík északnyugati részén, Szombathelytől 6 km-re északkeletre, a Kozár patak mellett fekszik.

A szomszédos települések: északkelet felől Vasasszonyfa, kelet felől Salköveskút és Vassurány, dél felől Szombathely, nyugat felől Gencsapáti, északnyugat felől pedig Pusztacsó. Közigazgatási területe észak felől pontszerűen érintkezik még Kőszegpaty déli határszélével is.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 8639-es út, ezen érhető el Szombathely és Csepreg felől is; Salköveskúttal a 8638-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Sopron–Szombathely-vasútvonal érinti, de megállási pontja nincs a vasútnak Söpte területén. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Szombathely vasútállomás kínálja, légvonalban 58, közúton nagyjából 8 kilométer távolságra délnyugatra.

Nevének eredete

Neve a régi magyar Sebe személynévből származik, amely a Sebestyén személynév kicsinyítő képzős változata.

Története

1268-ban Septhe néven említik először. Területe már az őskorban lakott volt, ezt bizonyítják az itt megtalált kőkorszaki leletek. Rétszeri nevű határrészén római épületek és sáncok nyomai találhatók. A Kazár-major területén egykor kisebb négyszögletes erősség állott, eredete vitatott. 1361-ben Scepche, 1409-ben Septhe, 1462-ben Sewpthe néven szerepel az írott forrásokban.^[4] Rudolf király 1579. december 15-én kelt adománylevelében koltai Domján Balázs és felesége, Bessenyei Kata – többekkel együtt – megkapta Söpte falu fele részét a beleeső kúriákkal együtt.^[5] 1698-ban 248 lakosa volt. 1787-ben 44 házában 333 lakos élt.

Vályi András szerint "SÖPTE. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok; fekszik Kozárnak, Salfának szomszédságában, és annak filiája; határja jó termésű."^[6]

Fényes Elek szerint "Sőpte, magyar falu, Vas vármegyében, 262 kath., 7 zsidó lak. F. u. Hodászy, Noszlopy, Csontos, Ughy, Jánosy. Ut. p. Kis-Czel."^[7]

Vas vármegye monográfiájában "Söpte, magyar község, 65 házzal és 714 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Szombathely. A körjegyzőség székhelye. Határa gazdag kőkorszakbeli lelhely. Rétszeri nevű dülőjén római telep és sánczok nyomai látszanak. A községben van a Guary-család csinos úrilaka. A Söptey-család innen kapta nemességét. Kath. temploma 1725-ben épült és kőfallal van körülvéve. Birtokosai voltak a Kéthelyi –, Jagasich –, Szabó – és Nagy -családok, földesurai a Noszlopyak , Ughyak , Jánossyak , Csontosok és Hodászyak voltak."^[8]

1910-ben 864 lakosa volt, Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Komláti László (független)^[9]
• 1994–1998: Komláti László (független)^[10]
• 1998–2002: Komláti László (független)^[11]
• 2002–2006: Komláti László (független)^[12]
• 2006–2010: Komláti László (független)^[13]
• 2010–2014: Danka Lajos (független)^[14]
• 2014–2016: Nagy Róbert Balázs (független)^[15]
• 2016–2019: Nagy Róbert Balázs (független)^[16]
• 2019–2024: Nagy Róbert Balázs (független)^[17]
• 2024– : Nagy Róbert Balázs (független)^[1]

A településen 2016. április 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,^[16] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[18] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is tudta erősíteni a pozícióját.^[16]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	763	747	740	723	713	706	720	793	773	762
	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,6% cigánynak, 0,3% horvátnak mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,1%, evangélikus 2,3%, református 1,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 4,4% (22,1% nem nyilatkozott).^[19]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 1% cigánynak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, görögnek, horvátnak és szlovénnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45% volt római katolikus, 2,4% evangélikus, 1,3% református, 0,5% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,8% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 4,4% felekezeten kívüli (44,3% nem válaszolt).^[20]

Nevezetességei

• Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma 1725-ben épült.
• Itt áll a Guary család kastélya.

Híres emberek

• Itt született 1812-ben Hodászy Sándor 48-as honvéd őrnagy, a 6. huszárezred osztályparancsnoka, az isaszegi csata hőse.
• Itt született Noszlopy László honvédszázados, 1849-ben a komáromi várőrség tisztje.

Képgaléria

• 
  Fülkéskápolna a 8638-as és 8639-es utak elágazásánál
• 
  A 8638-as út (Gábor Áron utca) a falu déli részén
• 
  A 8638-as út kiágazása a 8639-esből Söpte déli részén