SMS Saida

Az SMS Saida az Osztrák–Magyar Monarchia Helgoland-osztályú gyorscirkálója volt, amelyet 1912-ben építettek, és a Monarchia haditengerészetében szolgált az első világháború alatt. A Helgoland-osztály (angol nyelvterületen főként Novara-osztályként ismeretes) az Admiral Spaun-osztály feljavított változata volt. A Saida volt az osztály leglassabb hajója, még rövid időre se nagyon tudta túllépni a 25 csomós tervezési sebességet.

SMS Saida
Hajótípus	Gyorscirkáló
Üzemeltető	Császári és Királyi Haditengerészet
Hajóosztály	Helgoland-osztály
Pályafutása
Építő	Cantiere Navale Triestino, Monfalcone
Építés kezdete	1911. szeptember 9.
Vízre bocsátás	1912. október 16.
Szolgálatba állítás	1914. augusztus 1.
Szolgálat vége	1930. július 4.
Sorsa	Venezia néven olasz cirkáló, majd lakóhajó
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	3946,85 t
Hossz	129,65 m
Szélesség	12,77 m
Merülés	4,95 m
Hajtómű	16 Yarrow széntüzelésű kazán, (29 000shp), 2 db Melms-Pfenniger gőzturbina, két hajócsavarral.
Sebesség	25 csomó
Legénység	350 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz SMS Saida témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Építése

Az osztály névadó hajója, a Helgoland mintája alapján építették. A hajógerincet 1911. szeptember 9-én fektették le a Cantiere Navale Triestino üzemben, a ma Olaszországban található Monfalconeban. A vízre bocsátás 1912. október 26-án történt meg, a hajó azonban csak 1914. augusztus 1-jén állt szolgálatba. Habár a Saida hajógerincét hat héttel a Helgoland előtt fektették le, az osztály névadó hajója mégis az utóbbi lett, mivel az építési engedélyt előbb adták ki rá, mint a Saidára.

Bevetések

1915 májusáig nem vett részt éles akciókban, mivel a hajó bejáratása volt és az eközben felmerült hibákat orvosolták.

• 1915. május 23-án részt vett az olasz hadüzenet utáni első nagy támadásban sok más hajóegységgel együtt, ahol az olasz keleti partot támadták, a Saida Porto Corsinit vonta tűz alá.
• 1915. augusztus 17-én a Helgolanddal kötelékben bombázta Pelagosa szigetét
• 1915. november 22-én és 23-án szintén a Helgolanddal felderítést végzett az Otrantói-szorosban
• 1915. december 5-én és 6-án szintén felderítő akció az Otrantói-szorosban
• 1917. május 14-én és 15-én a Helgolanddal és a Novarával részt vett az Otrantói csatában, ahol hat őrhajót elsüllyesztett, majd csatába bocsátkozott két brit (HMS Bristol és HMS Dartmouth), valamint az olasz Marsala cirkálóval, illetve még olasz rombolókkal. A súlyosan sérült és mozgásképtelen Novarát vontába fogta, megmentve ezáltal az ellenségtől és sikeresen elhúzta Cattaróig. A hajó három találatot kapott, amelyekben szintén ugyanennyi tengerész is megsérült. Ezután javítás Pólában.
• 1918. június 9-én a Cattarói-öbölben egy közös támadó hadműveletet hajtott volna végre az Admiral Spaunnal és három másik torpedónaszáddal mint „B-támadócsoport” hajója az Otrantói tengerzár ellen. Mivel időközben a Szent István csatahajót az olasz flotta elsüllyesztette, így az akciót lefújták.
• 1918 októberében, a háború végeztével a cirkáló az olaszoknak lett átadva

További sorsa

1920 január végén a szövetséges tengerészeti bizottság az Olasz Királyságnak ítélte oda a Saidát. Még ugyanezen év szeptember 19-én az olasz haditengerészet mint Venezia cirkáló állományba vette. 1930. július 4-től 1935. március 16-ig a hajó lefegyverezve ringott Genova kikötőjében. 1937. március 11-éig mint lakóhajó szolgált. További sorsa ismeretlen.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az SMS Saida (1912) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Marine Arsenal Band 27 / Podzun-Pallas Verlag, 1996

• Az első világháború portálja
• Hadtudományi portál