Genova
város Olaszországban, Liguria régió székhelye From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Genova (régi magyar nevén Génua, ligur nyelven Zena) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye. Az ország egyik legnagyobb városa.
Több mint hét évszázadon át, a 11. századtól 1797-ig az egyik legerősebb tengeri köztársaság fővárosa volt.[2] Történelmi központja, az óváros, Európa egyik legkiterjedtebb és legsűrűbben lakott központja.[3] Egy része 2006-ban az UNESCO világörökségi listájára is felkerült.[4]
Remove ads
Fekvése
.svg)
Genova Olaszország legnagyobb és a Földközi-tenger második legnagyobb kikötője (Marseille után). Liguria székhelye, a Nyugati- és Keleti- Riviéra találkozásánál fekszik, fontos közlekedési csomópont. Milánóból az A7-es, Torinóból az A26-os, Pisából az A12-es, Nizzából pedig az A10-es autópályán közelíthető meg. Áthaladnak rajta a Milánóból és Torinóból Rómába, valamint a Milánóból Sanremo és Nizza felé közlekedő távolsági vonatok.
Remove ads
Története
Genova területét (amint azt egy Kr. e. 5. századból származó temető bizonyítja) a görögök is lakták, de a kikötő feltehetőleg már korábban is működött. Kr. e. 209-ben a karthágóiak lerombolták. A rómaiak újjáépítették, de jelentősége csökkent. A Római Birodalom bukása után előbb a keleti gótok, majd a longobárdok uralma alá került, de ebben az időszakban csak egy jelentéktelen halászati központ volt. Lassú fejlődése csak rövid időre szakadt meg, amikor 934-ben arab kalózok kirabolták és felégették.
1100-ra Genova önálló városállam lett, névileg a Német-római Császárság fennhatósága és a genovai püspök irányítása alatt, de gyakorlatilag az évente választott konzulok vezették. A kereskedelem, a hajóépítés és a bankok lehetővé tették, hogy a Földközi-tenger térségének egyik legnagyobb flottáját tartsa fenn. A Genovai Köztársaság a mai Liguria és Piemont mellett Szardíniára és Korzikára is kiterjedt.
A városállam fénykorát a 13. században érte el, amikor Pisát és az örök rivális Velencét is legyőzte. Ez azonban nem tartott sokáig: a fekete halált egy Fekete-tenger környéki genovai kereskedőtelepről hurcolták be Európába, és a városban is nagy pusztítást okozott. Genova vereséget szenvedett Velencével szemben; Franciaország, majd a Milánói Hercegség uralma alá került, elvesztette Szardíniát és Korzikát.
A 16. században Genova újra felvirágzott. Ebben az időszakban számos művész élt és alkotott itt, többek között Rubens, Caravaggio és van Dyck.
1797-ben Napoléon Bonaparte tábornok nyomására francia protektorátussá lett, és 1805-ben Franciaországhoz csatolták. 1814-ben a genovaiak felszabadították magukat, de a bécsi kongresszus döntése értelmében a várost a Szárd–Piemonti Királysághoz csatolták. Innen indult 1860-ban Garibaldi önkénteseivel Itália egyesítésére.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
A második világháborúban a britek bombázták a várost.
2018. augusztus 14-én a város két kerületét összekötő Morandi híd egy szakasza leszakadt, a balesetben többen életüket vesztették.
Remove ads
Közigazgatás
Genova közigazgatásilag 9 kisebb egységből (municipio) áll, amelyek még további negyedekre (quartieri) oszthatók:
Közlekedése
Genova fontos közlekedési csomópont, több vasútvonal is összefut itt, nemzetközi repülőtere és kikötője is van. A városban metró, autóbusz és trolibusz is üzemel. A nagy városi szintkülönbségek miatt három siklóvasút is épült. Korábban, 1966-ig villamos is közlekedett Genovában. 2023-ban bemutatták az új tenger alatti közúti alagút terveit, amely az elmúlt években elindított nagy infrastrukturális projektek egyike. Célja a városközpont városi forgalmának megkönnyítése, a keleti és nyugati oldal összeköttetéseinek javítása. 2024-ben megkezdődnek a tenger alatt 3,5 km hosszú, két járatból álló közúti alagút építési munkái.[5][6]
Genova kikötője
Genova repülőtere
A legfontosabb tömegközlekedési útvonalak
Busz Genovában
Sikló
A Genovai metró egyik szerelvénye
Egykori villamos
_-_01_-_via_XX_Settembre,_Genoa.jpg)
Remove ads
Demográfia
Látnivalói
Genova fő nevezetességei
- A Régi kikötő (Porto Vecchio): a hegyek között, a Genovai-öbölben terül el. Először csak tíz mólója volt, de ez kevésnek bizonyult, így szükségessé vált egy új kikötő felépítése is. Itt emelkedik a La Lanterna, azaz a világ legrégebbi működő világítótornya.
- A Piazza de Ferrari: a modern és az ősi Genova találkozási pontja e forgalmas és nyüzsgő tér. Északi végében a Carlo Felice Színház, azaz az Opera magasodik. A nyugati szegletében a Dózsepalota (Palazzo Ducale) áll. Ugyancsak itt található az a ház, ahol állítólag Kolumbusz Kristóf (Casa Cristoforo Colombo) született. Itt áll a Tőzsdepalota is. A térről kiágazó utcák a felújított és rendezett utcákba és terekbe torkollanak. A lejtőt nyugatnak követve a sikátok, utcák a kikötőbe futnak le. A belvárosa nyüzsgő élettel teli. A térről indul az elegáns bevásárló utca: a Via XX September, ahol 19. század végétől épült paloták díszes árkádsora és kőhidakkal összekötött utcák, emeletek alatt lehet sétálni, vásárolni, nézelődni.
- A Le Strade Nuove: 16. századi paloták; 2006 óta a világörökség része.
- A San Lorenzo-katedrális (Cattedrale di San Lorenzo): a Via San Lorenzon áll a Genovai főegyházmegye főszékesegyháza. A 12. században kezdték meg építését, maga a katedrális a francia templomok hatását tükrözi.
- Banco di San Giorgio 1407-ben alapított genovai bank impozáns épülete a kikötőben áll, ezzel az öreg kontinens legrégebbi ilyen épülete.
- A Castello d'Albertis
- A Castello Mackenzie
További látnivalók
Várak:
- Castello Turcke: 20. század
Paloták:
- Palazzo Andrea Doria, 15. század,
- Palazzi di San Matteo
- Palazzo della Borsa, 20. század
- Palazzo Belimbau, 16-17. század
- Palazzo Cattaneo Adorno Durazzo Pallavicino, 17. század
- Palazzo Doria Spinola, 16. század, a via Garibaldin, balról a második épület, ma Városháza
- Palazzo Imperiale e De Mari, 16. század
- Palazzo Pallavicino, 16. század
- Palazzo Spinola dei Marmi, 15. század, a via Garibaldin
Templomok:
- N.S. di Loreto - Oregina, 18. század
- Sant'Erasmo, 15. század
- San Francesco da Pola, 14. század
- San Gerolamo, 15. század
- San Giuliano, 18. század
- Santa Maria Assunta, 17. század
- Santa Maria della Costa, 14. század
- San Nicolo del Boschetto, 14. század
- San Siro di Struppa, 11. század
Szentélyek, kápolnák:
- Santuario dell'Acquasanta: 18. század
- Santuario della Madonetta: 18. század
- Santuario delle Grazie: 18. század
- Santuario di Coronata: 16. század
- Santuario Madonna del Gazzo: 19. század
- Santuario Madonna della Guardia: 19. század
- Santuario Madonna del Monte: 15-18. század
Remove ads
Kultúra
Múzeumok
- Archeológiai Múzeum (Museo Archeologico)
- Garibaldi-múzeum (Museo Garibaldino)
- Luxori Múzeum (Museo Luxoro)
- Tengerészeti Múzeum (Museo Navale)
- Museo Raccolte Frugone
- Contadinik Történeti Múzeuma (Museo Storia Contadina)
- Akvárium (Acquario di Genova) A kikötőben 1992-ben megnyitott létesítmény egyike Európa legnagyobb tengeri és édesvízi élőhelyeit bemutató akváriumainak.[7]
Egyéb
- Neptun - vitorláshajó-replika
Remove ads
Híres genovaiak
- Kolumbusz Kristóf, eredeti nevén Cristoforo Colombo (spanyolul Cristóbal Colón, latinul Christophorus Columbus) 1451. augusztus 25. - október 31. között, Genova San Stefano elővárosa - Valladolid, 1506. május 20., felfedező, hajóskapitány.
- Niccolò Paganini, hegedűművész és zeneszerző
- Giuseppe Mazzini, olasz hazafi, filozófus és politikus
- Palmiro Togliatti, kommunista politikus
- Leon Battista Alberti, (más névváltozatok: Leonbattista Alberti, Leone Battista Alberti; Genova?, 1404. február 14. – Róma, 1472. április 25.) olasz humanista, építész, író, költő, filozófus, kriptográfus, nyelvész, reneszánsz polihisztor.
- Vittorio Gassman (Genova, 1922. szeptember 1.–Róma, 2000. június 29.), Oscar-díjas olasz színész és filmrendező.
Remove ads
Testvérvárosai
|
Éghajlat
Remove ads
Városkép
Jegyzetek
Fordítás
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads