Schwetzingen

Schwetzingen város Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 21 609 fő (2023. december 31.).^[1] Schwetzingen Plankstadt és Oftersheim községekkel határos.

Schwetzingen
Schwetzingen címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Rhein-Neckar járás
Polgármester	René Pöltl
Irányítószám	68723
Körzethívószám	06202
Rendszám	HD
Testvérvárosok	Lista Lunéville Pápa Fredericksburg Spoleto
Népesség
Teljes népesség	21 609 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	1 005,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	101 m
Terület	21,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 49° 23′, k. h. 8° 34′49.383333333333, 8.5666666666667
Schwetzingen Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Rhein-Neckar járás térképén
Schwetzingen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwetzingen témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Heidelbergtől nyugatra fekvő település.

Városrészei

• Schwetzingen
• Südstadt
• Oststadt
• Nordstadt
• Hirschacker
• Kleines Feld
• Schälzig

Története

Schwetzingen nevét először 766. december 21-én említette a lorschi füveskönyv "Suezzingen" -ként, de a település nyomai már a neolitikum óta léteznek. Eredetileg két település létezett: Oberschwanzingen és az Unterschwetzingen és eredetileg a Worms egyházmegyéhez tartozott. Schwetzingen a rajnai palotagrófok uralma alatt már a 12. században fennállt. Az 1439-es évtől származik az első ismert népességre vonatkozó adat, ekkor 230 lélek élt itt.

A Schwetzingeni moated kastélyt 1350-ben említették először, amikor a rajnai palotagróf megkapta a jogot, hogy II. Rudolf kastélyában éljen. A harmincéves háború és az pfalzi örökösödési háború alatt a kastélyt elpusztították, majd János Vilmos pfalzi választófejedelem és elődei újjáépítették. 1720-tól a Károly Fülöp ideiglenes lakhelyeként szolgált Heidelbergből való távozása után; 1742-től utódja, Károly Tivadar egy nyári rezidenciává építtette át. 1750-ben tervezték és építették meg Schlossplatz "új várost", összekötve a felső és alsó falvakat. 1752-ben nyitották meg a várszínházat.

Schwetzingen 1759-ben kapta meg a piaci jogokat, és a 18. században bővült barokk stílusban.

1803-ban a város Badeni Őrgrófsághoz került, a mint a Rajna jobb partján fekvő Rajnai Palotagrófság teljes részei. 1833-ban a közösség Lipót badeni nagyhercegtől kapta meg a városi jogokat. 1850-től kezdődött az iparosítás. Schwetzingen többek között a szivar és konzervgyártás székhelye volt.

1924-ben hatályon kívül helyezték a Schwetzingeni kerületi hivatalt, és területe egyesült a Mannheim-i kerülettel. 1931-ben Schwetzingen város jelentős területi növekedést ért el a Schwetzinger Hardt felosztásával.

A Mannheim járás körzeti reformja során 1973. január 1-jén megszűnt. Schwetzingen város az újonnan alakult Rhein-Neckar-Kreis része lett. 1992-ben a népesség meghaladta a 20 ezer főt.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1961 és 2023 között:

Lakosok száma	14 992	16 281	18 039	18 384	17 729	21 360	22 267	22 269	21 147	21 609
	1961	1967	1974	1980	1987	1993	2000	2006	2013	2023

Adatok: Wikidata

Híres emberek

• I. Miksa bajor király (1756–1825)
• Lujza Amália badeni hercegnő (1811–1854)
• Jonas Strifler (* 1990), labdarúgó

Kapcsolódó szócikkek

• Baden-Württemberg települései

További információk

• Hivatalos oldal (német)