Sierning

Elhelyezkedése

Sierning a tartomány Traunviertel régiójában fekszik, Steyrtől közvetlenül nyugatra. Déli határát a Steyr folyó alkotja. Az önkormányzat két településrészt egyesít: Neuzeug (5336 lakos 2019-ben) és Sierning (3993 lakos).

A környező önkormányzatok: északra Schiedlberg, északkeletre Wolfern, keletre Steyr, délkeletre Garsten, délre Aschach an der Steyr, délnyugatra Waldneukirchen, nyugatra Bad Hall, északnyugatra Rohr im Kremstal.

Remove ads

Története

Szórványos leletek arra utalnak, hogy Sierning területe a római időkben is lakott volt, erre haladhatott el a Krems és Steyr folyók közötti út. A népvándorlás végén szlávok telepedtek meg a régióban. Első említése 777-ből származik, a kremsmünsteri apátság alapítólevelében (mint Sirnicha). A régió eredetileg a Bajor Hercegséghez tartozott, a 12. században került át Ausztriához. Sierning gazdaságát, akárcsak a szomszédos Steyrét, a stájer vas feldolgozása, a kés- és fegyverkészítés határozta meg évszázadokon át. 1588-ban innen indult el a második felső-ausztriai parasztfelkelés, amely aztán az egész Eisenwurzen régióra kiterjedt. Az 1626-os parasztháború során a plébániából átalakított sierningi kastály volt a lázadók egyik vezérének, Stefan Fadingernek a főhadiszállása.

Az 1848-as forradalom utáni közigazgatási reform eredményeképpen 1851-ben megalakult Sierning községi önkormányzata is. 1891-ben megépült a Bad Hall-ba vezető keskenyvágányú vasút, a Rudolfsbahn szárnyvonala, amely áthaladt Sierningen is. A vonalat 1967-ben zárták be.

Az 1838-as Anschluss után közigazgatási reformot hajtottak végre és Sierninget Steyrhez csatolták. A második világháború után a község ismét önállóvá vált, bár Gründberg keleti fele a városnál maradt. Sierninget 1977-ben mezővárosi rangra emelték.

Remove ads

Lakosság

A sierningi önkormányzat területén 2019 januárjában 9329 fő élt. A lakosságszám 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 90,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 3,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 79,4%-a római katolikusnak, 6,1% evangélikusnak, 3% mohamedánnak, 10,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 14 magyar élt a mezővárosban; a németek (94,7%) mellett a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a horvátok (1,7%) és a bosnyákok (1,1%) alkották.

A népesség változása:

2016	9 218
2018	9 371

Elhelyezkedése

Története

Lakosság

Látnivalók

Jegyzetek

Források

Fordítás

Wikiwand - on