Sitzenberg-Reidling

Elhelyezkedése

Sitzenberg-Reidling a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Dunától délre, a Tullni-medence délnyugati részén. Legnagyobb állóvize a Sitzenberger Schlossteich. Legmagasabb pontja a 325 méteres Reidlingberg. Területének 29,9%-a erdő, 54,5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 8 települést egyesít: Ahrenberg (152 lakos 2022-ben), Baumgarten (61), Eggendorf (93), Hasendorf (241), Neustift (118), Reidling (969), Sitzenberg (496) és Thallern (260).

A környező önkormányzatok: északra Zwentendorf an der Donau, keletre Atzenbrugg, délre Perschling, délnyugatra Herzogenburg, északnyugatra Traismauer.

Remove ads

Története

Reidling neve szláv eredetű, eredetileg Rudinica volt és a 7-8. században alapíthatták.

Sitzenberget 1125-ben említik először, a Sankt Florian-i apátság egyik oklevelében szerepel egy bizonyos Sigahart de Sicinberch. Várát a 16. században akkori tulajdonosa, Christoph Greiss von Wald reneszánsz kastéllyá építtette át. Az épület a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, ezt követően Alsó-Ausztria tartomány megvásárolta és renoválta. Azóta bentlakásos női mezőgazdasági és élelmiszeripari főiskola működik benne.

Remove ads

Lakosság

A sitzenberg-reidlingi önkormányzat területén 2022 januárjában 2390 fő élt. A lakosságszám 1991 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 91,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,3% a régi (2004 előtti), 4,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,8% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 90,9%-a római katolikusnak, 1,5% evangélikusnak, 1,5% mohamedánnak, 4,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (95,8%) mellett a bosnyákok alkották 0,9%-kal.

A népesség változása:

2016	2 088
2018	2 102

Sitzenberg-Reidling

Elhelyezkedése

Története

Lakosság

Látnivalók

Jegyzetek

Források

Fordítás

Wikiwand - on