Soós Edit

(1934-2008) magyar színésznő From Wikipedia, the free encyclopedia

Soós Edit
Remove ads

Soós Edit (született Sturcz) (Budapest, 1934. augusztus 7. – Budapest, 2008. július 13.) magyar színésznő.

Gyors adatok
Remove ads

Élete

Szülei Sturcz János és Mits Ilona voltak. 1948–1950 között Kereskedelmi Akadémiát végzett. 1952–1956 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. Osztálytársai: Őze Lajos, Horváth Sándor, Halász László, Fekete András, Tóth Béla.

Az 1951-es svéd filmsiker Egy nyáron át táncolt főszerepét szinkronizálta Sturcz Edit fh. néven – felejthetetlenül.

Rövid önéletrajza saját szavaival:

Első színpadi sikerem a Dulszka asszony erkölcse Madách Színházbeli előadásához kötődik még főiskolásként, 1955-ben, olyan pályatársak között, mint a főszerepet játszó Dayka Margit, akit élete végéig második mamámként szerettem. Első szerződésem 1956-ban a Miskolci Nemzeti Színházhoz kötött, ahol Molnár Liliomában Julikát játszhattam nagyszerű partneremmel, Szirtes Ádámmal. Az októberi események kapcsán 1957-ben tanúként hallgattak ki a Tóth Ilona-perben, melyet összekapcsoltak a GáliObersovszky-perrel. Ez pályámon csendes szilenciummal járt, csaknem ráment szépen induló művészi karrierem. 1957-ben Major Tamás szerződtetett a Nemzeti Színházhoz. Cselekedete mentőakciónak számított, mert meglátta bennem a jövő ígéretes tehetségét. A Lyuk az életrajzon című vígjátékban, A szabadság első napja című darabban, a Szentivánéji álom Puck szerepében mutatkoztam be. Osborne Dühöngő ifjúság című drámájában a legendás Kálmán György, Horkai János voltak partnereim. Major Tamás – miután ajánlatot kaptam a Vígszínházba a Somló István társulatába, melyet elfogadtam – meg nem bocsátva lépésemet vidékre küldött egy évre, „fejlődni”. Ezt meghallva, Szendrő József, a debreceni Csokonai Színház akkori igazgatója, táviratilag szerződést ajánlott. A debreceni évek alatt olyan kiugró sikereim voltak, mint a Pygmalion Elizája Latinovits Zoltán oldalán. Ennek az előadásnak kultúrtörténeti érdekessége, hogy Freddy szerepét az akkor felfedezett Hofi Géza játszotta. Ugyancsak debreceni sikerem a János vitéz boszorkányszerepe, a Pinocchio Táltos Tücsök szerepe, az Ahogy tetszik Mária-megformálása. Ugyancsak átütő siker volt a Kleopátra főszerepe. A debreceni éveket a budapesti Thália Színházhoz szerződésem fejezte be, a meghívást Kazimir Károly igazgató-főrendezőtől kaptam. Legnagyobb sikeremet Fejes Endre Rozsdatemető című drámájában Csele Juli szerepében arattam. A kitüntetések – többek között a Jászai-díj – elkerültek, mert azt állami szinten akadályozták meg. Színpadi szerepeimmel párhuzamosan a film is felfedezett. Első filmszerepemet a Mese a tizenkét találatról című filmvígjátékban kaptam 1956-ban. Ezt követte az Özvegy menyasszonyok, az Ismeri a szandi mandit? című filmvígjáték. Ennek főszerepéért a Pécsi Filmfesztivál nagydíját kaptam. A televízió is szívesen foglalkoztatott. Domján Edit utolsó filmjében, A labdában játszhattam a második női főszerepet. A nyolcvanas években megalakult a filmgyár színészstábja, melynek megszűnéséig tagja voltam olyan művészekkel, mint Margitai Ági, Törőcsik Mari, Kálmán György, Garas Dezső. Innen mentem nyugdíjba, miután ez a formáció megszűnt. Színházi szerződés hiányában, rendkívül alacsony nyugdíjjal kényszerültem le a pályáról. A kilencvenes évek elején a Katona József Színházban Máté Gábor hívására a Müller táncosai című darab egymondatos szerepében ismét felfigyelt rám a kritika. Ugyanitt az Akárki című drámában nyújtott alakításomért Pécsett a Színházi Fesztiválon a karakteralakítás Kritikusok Nagydíját nyertem el 1993-ban.[1]

Pályáját a Madách Színházban kezdte. 1956–1957 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1957–1960 között a Nemzeti Színház színésznője volt. 1960–1962 között a debreceni Csokonai Színházban lépett fel. 1962-től öt évig a Jókai Színházban volt látható. 1967–1971 között a Mikroszkóp Színpad tagja volt. 1971-től a miskolci és a debreceni színház tagja, a Thália Színházban és a Mafilm társulatában játszott. Nyugdíjba vonulása után, két darabban – vendégeként – a Budapesti Katona József Színházban is (Müller táncosai; Akárki) vendégszerepelt.

Remove ads

Színházi szerepei

Sturcz Editként

Soós Editként

  • Elbert–Mészöly: Legenda a dicsőséges feltámadásról... Magdaléna
  • Denis Diderot: Az apáca... Teréz nővér
  • Stejn: Ember és az ember (Záporok között)... Taszka
  • Kinizsi–Kárpáthy: Az óbudai barlang... Juci
  • Babel: Alkony... Dvorja
  • Shakespeare–Görgey–Komlós: Lear király... Regan
  • Katona József: Bánk bán a Mikroszkópban... Bendeleiben Izidóra
  • Lope de Vega: A furfangos menyasszony... Gerardo
  • Achard: A bolond lány... Josefa Lantenay
  • Shakespeare: Antonius és Cleopatra... Cleopatra
  • Bertolt Brecht–Weill: Koldusopera... Kocsma Jenny
  • Carlo Collodi: Pinokkió... Táltos Tücsök
  • Aurel Baranga: Legyen eszed, Cristofor!... Emma Bellea
  • Tamási Áron: Énekes madár... Gondos Eszter
  • Kertész Ákos: Névnap... Bözsi
  • Szép Ernő: Lila ákác... Hédi
  • Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy... Prudance
  • Tennessee Williams: A vágy villamosa... Eunice
  • Brecht: Arturo Ui...
  • Németh Ákos: Müller táncosai... Nő
Remove ads

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

  • Bolondnagysága (1980)
  • Két pisztolylövés (1980)
  • A piac (1983), Vargéné
  • Hungarian Dracula (1983)
  • Lenkey tábornok (1985)
  • A fekete kolostor (1986)
  • Freytág testvérek 1–5. (1989)
  • Semmelweis Ignác – Az anyák megmentője (1989)
  • Kis Romulusz (1994)
  • Patika (1995)
  • Angyali történetek (2000)
  • Fekete fehér (2006)

Hangjátékok

  • Alice csodaországban

Jegyzetek

Források

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads