Szécsénke

Szécsénke (szlovákul: Sečianka) község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Szécsénke
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Balassagyarmati
Jogállás	község
Polgármester	Hevér Boglárka (független)[1]
Irányítószám	2692
Körzethívószám	35
Népesség
Teljes népesség	195 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	20,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	225 m
Terület	9,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 54′ 11″, k. h. 19° 20′ 09″47.903181, 19.335939
Szécsénke Pozíció Nógrád vármegye térképén
Szécsénke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsénke témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: Ipolyszécsényke.

Fekvése

A Cserhát magaslatai közt fekszik; a közvetlenül határos települések: észak felől Kisecset, kelet felől Becske, délkelet felől Nógrádkövesd, délnyugat felől Legénd, északnyugat felől pedig Kétbodony. A legközelebbi város Romhány, mintegy 7,5 kilométerre nyugat-északnyugati irányban.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Nógrádkövesd vagy Kétbodony érintésével, a 2116-os úton. Budapest felől nagyságrendileg azonos időtartamú utazással érhető el (gépjárművel) Vác-Rétság, illetve Aszód érintésével.

Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal Nógrádkövesd vasútállomása kínálja, mintegy 3 kilométerre délkeletre.

Története

Szécsénke már a középkorban fennállt. 1585-1586-ban mint Hasszán szécsényi szandzsák bég hűbérbirtoka volt ismert. Később a falu elpusztult, neve még az 1715-1720. évi összeírásokban sem fordult elő. Az 1770. évi úrbéri lajstromokban két helységként szerepelt: Alsó- és Felső-Szécsénke néven. Ekkor több birtokosa is volt: többek között Fülöp János, Fekete András, Zsembery Márton, Párnitczky András, Mihályi Ignácz, Siposs János, Bolgár László, Dóka Ferenc, Kolozsányi András, Fülöp Sándor és Ferenc és Széchényi Ferenc birtoka volt. 1826 a körül a Sembery család, majd utána Baloghy László, a 20. század elején pedig Balás Lajos rozsnyói püspök volt a legnagyobb birtokosa.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Hajzsel Miklós (független)^[3]
• 1994–1998: Hajzsel Miklós (független)^[4]
• 1998–2002: Hajzsel Miklós (független)^[5]
• 2002–2006: Hajzsel Miklós (független)^[6]
• 2006–2010: Hajzsel Miklós (független)^[7]
• 2010–2014: Hajzsel Miklós (független)^[8]
• 2014–2019: Hevér Boglárka (független)^[9]
• 2019–2024: Hevér Boglárka (független)^[10]
• 2024– : Hevér Boglárka (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	199	196	195	189	202	195	195
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 0,5% szlovák mondta magát (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,3%, református 0,5%, evangélikus 4,5%, felekezeten kívüli 7,1% (12,1% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 2% cigánynak, 1% szlováknak, 0,5% ukránnak, 0,5% németnek, 4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,5% volt római katolikus, 3% református, 3% evangélikus, 1% izraelita, 1% ortodox, 3% egyéb katolikus, 9,4% felekezeten kívüli (22,8% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Római katolikus templom - 1895-ben épült.