Szécsényi József

(1932-2017) magyar diszkoszvető From Wikipedia, the free encyclopedia

Remove ads

Szécsényi József (Szegvár, 1932. január 10.Budapest, 2017. március 19.) Európa-bajnoki bronzérmes, Európa-csúcstartó, magyar diszkoszvető, atléta, olimpikon, egyetemi tanár.

Gyors adatok
Gyors adatok
Remove ads

Pályafutása

Sportolóként

1950–1956

1950-ben a Szegedi Lokomotív színeiben országos ifjúsági bajnokságot nyert diszkoszvetésben.[4] 1952-től a Testnevelési Főiskola Haladás versenyzője volt.

1953 májusában 47,01 méterrel egyéni csúcsot ért el,[5] amit júliusban 49,48 méterre javított.[6] A magyar bajnokságon bronzérmes volt.[7] Szeptemberben 51,26 méterre dobta a szert.[8] Az év végi európai ranglistán a kilencedik volt.

1954 június közepén egy Budapest-Párizs viadalon 51,55 métert ért el.[9] Három hét múlva 52,69 méterrel lett második a Népstadionban.[10] Ezzel a negyedik helyre jött fel az európai ranglistán.[11] A következő héten 52,24 méterrel nyert versenyt Helsinkiben.[12] A hónapot 52,07 méterrel zárta Stockholmban.[13] Augusztus elején Oslóban 53,71 méterre növelte a legjobbját,[14] egyúttal megtörte az Európa-rekorder Klics Ferenc magyar versenyzők elleni hatéves veretlenségi sorozatát.[15] A hónap végén a berni Európa-bajnokságon 51,58 méterrel bronzérmes volt.[16] A szeptemberi országos bajnokságon diszkoszvetésben második, súlylökésben harmadik volt.

1955 júniusában Prágában 52,68 méterrel nyert versenyt.[17] Júliusban a Bp. Honvéd versenyzője lett. Július közepén 53,45 métert dobott egy budapesti versenyen.[18] A hónap végén Helsinkiben súllyal 15,21 méteres egyéni csúcsot lökött,[19] amit augusztusban a Népstadionban 15,40 méterre javított.[20] Szeptemberben egy versenyen súlylökésben (15,46 m) és diszkoszvetésben (53,83 m) is élete addigi legjobbját teljesítette.[21] Októberben a svédek elleni viadalon 54 méter fölé került (54,24 m).[22] A magyar bajnokságon egy arany- és egy bronzérmet szerzett. November végén 54,18 métert dobott.[23]

1956-ban az eredményei elmaradtak a korábbi években megszokottól. Szeptember elején Malmőben tudott először 52 méter felett dobni versenyen.[24] Az olimpiai csapatba nem került be.[25]

1957–1960

1957 elején hazaköltözött Szegvárra és felhagyott az atlétikával, de a versenyszezon közeledtével májusban ismét edzésbe állt. Ekkor még dobókör sem állt a rendelkezésére. Még ebben a hónapban 52,24 méterrel nyert versenyt.[26] Június végén a válogatottba is bekerült, de az athéni viadalon 50 méterig sem jutott. Ezután közel két hónapig nem indult versenyen. Az augusztus 20-i országos bajnokságon már szerepelt és második helyen végzett.[27] A következő héten Berlinben 52,88 méterrel lett második.[28] Szeptemberben a főiskolai világbajnokságon ezüstérmet nyert.[29] A hónap közepén Prágában -új stílusban dobva- 55,05 méterrel egyéni csúcsot ért el.[30] 1957 őszétől a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban lett tanár.[31] Az év végi rangsorban a legjobb európai versenyző volt.

1958 áprilisának végén egy szegedi dobóversenyen diszkosszal 55,82 méterrel (nem hitelesítették országos csúcsként), súlylökésben 16,21 méterrel egyéni csúcsot ért el.[32] Májusban versenyt nyert Stuttgartban (52,61 m) és Heilbronnban (53,48 m).[33] Júniusban Prágában második (54,90 m), Breznicában első (54,12 m) volt.[34][35] A hónap végén 56,02 méterrel magyar rekordot ért el,[36] amit július 13-án 56,34 méterre javított.[37] A hónap végén tokszalag sérülést szenvedett, de így is magyar bajnokságot nyert.[38] Augusztusban Szegeden 56,60 méterre javította a legjobb magyar eredményt.[39] Az Európa-bajnokságon 51,43 méterrel nyolcadik lett. Szeptember elején 56,31 méterrel nyert versenyt.[40]

1959-ben az első versenyén 56,25 métert dobott.[41] Két héttel később 57,15 méterre javította a magyar csúcsot.[42] Újabb két hét után egy győri versenyen 57,62 méteres rekorddal kezdett. Az utolsó dobásával 58,33 méterrel megdöntötte a lengyel Edmund Piątkowski 57,89 méteres Európa-csúcsát.[43] Júliusban előbb Moszkvában nyert versenyt,[44] majd Budapesten 58,06 méterrel legyőzte a világcsúcstartó Piątkowski.[45] Szeptember végén 58,96 méterrel újabb magyar csúcsot ért el,[46] amit még ugyanazon a héten 59,03 méterre javított.[47]

A következő évben 57,19 méterrel kezdte a szezont.[48] A következő héten 58,07 méterig jutott.[49] Júniusban 58,94 méterrel nyert Varsóban,[50] 57,44-gyel Prágában,[51] majd 58,07-tel Budapesten.[52] Júliusban Rostockban 58,34-gyel folytatta a győzelmi sorozatot.[53] A hónap végén magyar bajnok lett. Az 1960-as római olimpián - legjobb nem amerikai versenyzőként, 55,79 méteres eredménnyel - a 4. helyen végzett.

1961–1964

1961 május végén Szófiában győzött 57,94 méterrel.[54] A következő héten Budapesten dobott 58,17 méterrel.[55] Júniusban második lett Varsóban (56,15 m),[56] első Prágában (58,15 m) és Breznicében (58,71 m).[57][58]

1962-ben egy eltiltás következtében csak június 15-től indulhatott versenyen.[59] Az első versenyén deréksérüléssel indult.[60] Az ezt követő prágai versenyen a derék problémája miatt egy kísérlet miatt visszalépett.[61] Augusztusban Helsinkiben lett harmadik (56,62 m),[62] majd magyar bajnokságot nyert. Tatabányán a magyar-csehszlovák-ukrán viadalon 60,66 méterrel országos csúcsot ért el.[63] A csúcsjavítás után sérülés miatt közel három hétig nem tudott versenyen indulni. Az Európa-bajnokságon 54,66 méterrel hatodik volt.[64]

1963 februárjában,[65] majd áprilisában műtéten esett át.[66] A kórházból május második felében került ki, ahol megszakításokkal két hónapot töltött és hat kilót fogyott.[67] Július végén indult először versenyen, amit 56,46 méterrel megnyert.[68] Szeptemberben megnyerte a magyar bajnokságot. A selejtezőben elért 57,02 méter a legjobbja volt a szezonban.[69]

A következő évben már áprilisban 57,33 métert dobott.[70] Májusban első lett Kasselben (54,44 m) és Mendenben (55,77 m).[71][72] Vállsérülése miatt június és július nagy részében nem edzhetett és nem indult az országos bajnokságon sem.[73] Augusztus közepén szerepelt ismét versenyen (57,15 m),[74] majd Varsóban ötödik lett (54,43 m).[75] Szeptemberben 57,61 méterrel nyert versenyt Budapesten.[76] Októberben a tokiói olimpián az 5. helyen (57,23 méter) végzett.

1965–1970

Az 1965-ös országos bajnokságon 55,66 méterrel nyert. 1966 júliusában a magyar-olasz-svájci viadalon 50. alkalommal szerepelt a válogatottban.[77] Augusztusban vállsérülése miatt lemondta a válogatottságot, így nem indulhatott a budapesti Európa-bajnokságon sem.[78] 1967-től a TFSE versenyzője lett, ahol elsősorban csapatversenyeken indult[79]

Sporteredményei

diszkoszvetés
súlylökés
Rekordjai
diszkoszvetés
  • 56,02 m (1958. június 29., Budapest) magyar csúcs[36]
  • 56,34 m (1958. július 13., Kijev) magyar csúcs[37]
  • 56,60 m (1958. augusztus 10., Szeged) magyar csúcs[39]
  • 57,15 m (1959. május 24., Budapest) magyar csúcs[42]
  • 57,62 m (1959. június 7., Győr) magyar csúcs[43]
  • 58,33 m (1959. június 7., Győr) Európa-csúcs[43]
  • 58,96 m (1959. szeptember 29., Budapest) magyar csúcs[46]
  • 59,03 m (1959. október 3. Budapest) magyar csúcs[47]
  • 60,66 m (1962. augusztus 19., Tatabánya)[63]
Legjobb eredményei évenként
diszkoszvetés
  • 1950: 41,77 m (magyar ranglista: 13.)[80]
  • 1951: 44,18 m (7.)[81]
  • 1952: 45,37 m (6.)[82]
  • 1953: 51,26 m (3., európai ranglista: 9.)[83]
  • 1954: 53,71 m (2.)[84]
  • 1955: 54,24 m (1., e 6., világranglista: 8.)[85][86]
  • 1956: 52,64 m (2.)[87]
  • 1957: 55,05 m (1., e 1.)[88][89]
  • 1958: 56,60 m (1., e 3., v 5.)[90]
  • 1959: 59,03 m (1., e 2., v 2.)[91]
  • 1960: 58,94 m (1., e 1., v 3.)[92]
  • 1961: 58,71 m (1., e 2., v 4.)[93]
  • 1962: 60,66 m (1.)[94]
  • 1963: 57,02 m (1., e 10., v: 16.)[95][96]
  • 1964: 57,61 m (1., v: 26.)[97][98]
  • 1965: 56,33 m (2.)[99]
  • 1966: 56,18 m (4.)[100]
  • 1967: 51,62 m (8.)[101]
  • 1968:
  • 1969: 53,16 m (8.)[102]
súlylökés
  • 1950: 12,42 m (magyar ranglista: 35.)
  • 1951: 13,18 m (11.)[103]
  • 1952: 13,14 m
  • 1953: 14,10 m (11.)[104]
  • 1954: 15,14 m (3.)[105]
  • 1955: 15,46 (3.)
  • 1956: 14,94 m (3.)
  • 1957: 14,97 m (4.)
  • 1958:
  • 1959: 15,18 m (5.)
  • 1960: 16,11 m (4.)
  • 1961: 16,19 m (4.)
  • 1962:
  • 1963:
  • 1964: 15,46 m (7.)
  • 1965: 15,58 m (8.)
  • 1966: 15,50 m (10.)
  • 1967:
  • 1968:
  • 1969:

Edzőként

1955-ben testnevelő tanári-, 1967-ben szakedzői képesítést szerzett. Még versenyzőként Tégla Ferenc trénere volt. 1969-től 1972-ig az atléta válogatott dobószámokért felelős edzője volt.[106][107] 1979-től 1984-ig Kuvaitban volt edző.

Tudományos munkássága

1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karon diplomázott pszichológiából. 1965-től adjunktus a Testnevelési Főiskola Atlétika Tanszékén, 1978-ban egyetemi docens, majd 1989-től 2002-ig egyetemi tanár és tanszékvezető lett. 1985-től irányította az Atlétika Tanszék tudományos kutatásit valamint TDK tevékenységét.

A Testnevelési Egyetem Doktori Tanácsának tagja, a Tanszékvezetők Kollégiumának elnöke, a Magyar Biológiai Társaság tagja és a Habilitációs Bizottság tagja volt.

Szakdolgozatai, értekezései
  • Atlétikai mozgások ritmusának elemzése (1955) TF szakdolgozat
  • A mozgástanulás szempontjai (1967) TF szakdolgozat
  • A pszichotóniás edzés hatása az akaratlagos mozgás teljesítményének alakulására (1973) ELTE doktori értekezés
  • Izommechanikai elvek érvényesülése a sportmozgásokban (1978) kandidátusi értekezés
Remove ads

Díjai, elismerései

  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955)[108]
  • Munka érdemrend (1960)[109]
  • Magyar Népköztársasági Sportérdemérem, arany fokozat (1964)[110]
  • Mesteredző (1971)

1953 és 2024 között az ő alakja jelent meg a Sport szelet csomagolásán.[111]

Publikációi

Szakcikkei jelentek meg a Sport és Tudomány, a Sportélet, az Atlétika című újságokban.

Művei
  • Edzők zsebkönyve 4.: Sportolók erőfejlesztése (1967), Koltai Jenővel
  • Edzők zsebkönyve 7.: Az edzéstervezés módszertani és gyakorlati kérdései (1969)
  • Edzéstervezés (1977), Molnár Sándorral
  • Saját kezedben vagy! (1987), Józsa Évával, Szécsényi Józsefnével
  • Stretching (1992)

Jegyzetek

Források

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads