Székely Artúr

Székely Artúr, született Schlesinger^[2] (Kisbér, 1887. március 26.^[3] – Budapest, 1952. július 27.)^[4] jogász, közgazdasági író.

Székely Artúr
1930 körül
Született	Schlesinger Artúr 1887. március 26.[1] Kisbér
Elhunyt	1952. július 27. (65 évesen)[1] Budapest XII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Kántor Margit (h. 1914–1919) Richter Anna (h. 1920–1952)
Szülei	Schlesinger Vilmos Pollák Regina
Foglalkozása	szakíró jogász
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Schlesinger Vilmos kereskedő és Pollák Regina fia. Tanulmányait Budapesten és több külföldi egyetemen folytatta. 1910–13-ban a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesületének, majd 1914–1916-ban a Magyar Vámpolitikai Központ titkára lett. 1916-tól a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára, külkereskedelmi osztályának vezetője volt. Emellett 1923-tól a Magyar Vámpolitikai Központ igazgatója, 1920-tól a Magyar Külkereskedelmi Szövetség igazgatója volt. 1927 és 1932 között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Külkereskedelmi Közleményeit szerkesztette. 1945-től 1948-ig a Kereskedelmi és Iparkamara megbízott főtitkáraként működött. Megalakulásától a Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle szerkesztőbizottságának tagja és a lap belső munkatársa volt.^[5]

Első felesége Kántor Margit volt, Kántor Alfréd és Pickler Carleu (Kornélia) lánya, akit 1914. július 4-én Budapesten vett nőül. 1919-ben elváltak.^[6] Második felesége Richter Anna (1892–1963)^[7] volt, akivel 1920. november 23-án kötött házasságot.^[8] 1938-ban áttért az evangélikus vallásra. Lánya (első feleségétől) Székely Zsuzsanna (1915–?)^[9] volt.

Főbb művei

• Háború és közgazdaság (Budapest, 1915)
• Háborús gazdasági törvények és rendeletek (I-VI., Budapest, 1917–1918)
• Importőrök kiskátéja (Budapest, 1919)
• Kiviteli politikánk és a gazdasági válság (Budapest, 1921)
• Magyarország kereskedelmi szerződéses politikája (Budapest, 1926)
• Emlékirat a kereskedelmi mérleg passzivitásáról (Bertalan Istvánnal és Gyömrei Istvánnal, 1928)
• A Németországgal kötendő kereskedelmi szerződés (1928)
• A középeurópai vámpolitikai közeledés kérdése (Budapest, 1931)
• A magyar külkereskedelem irányainak változásai a forgalmi korlátozások éveiben (1935)
• Középeurópai kereskedelmi politika (Budapest, 1936)
• Gyümölcsértékesítés (Budapest, 1940)