Székely Júlia (zongoraművész)

Székely Júlia, Staud Gézáné (Budapest, Józsefváros, 1906. május 8.^[6] – Budapest, 1986. március 19.) író, zongoraművész, tanár.

Ez a szócikk a zongoraművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Székely Júlia (egyértelműsítő lap).

Székely Júlia
Született	1906. május 8.[1][2] Budapest
Elhunyt	1986. március 19. (79 évesen)[1][2] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Staud Géza (1931–)
Foglalkozása	író zongoraművész tanár életrajzíró
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1930) Nemzeti Zenede (–1934)
Sírhelye	Farkasréti temető (60-3-142. fülke)[4][5]
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Székely (Schwarcz) János magánhivatalnok és Freund Borbála lánya.^[7] A budapesti Nemzeti Zenede Egyesületben Szatmári Tibornál tanult zongorázni, később Kodály Zoltánnál folytatta tanulmányait, majd 1934-ben szerezte meg zongoratanári diplomáját mint Bartók Béla növendéke. Egyidejűleg elvégzett egy rendezői tanfolyamot is Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. Zongoraművészként 1929-ben Bécsben lépett fel először. Bemutatkozó színdarabja a Nóra leányai címmel^[8] a budapesti Nemzeti Kamara Színházban került bemutatásra 1938. április 28-án Bajor Gizi rendezésében. 1945-től 1948-ig a Színház című lap kritikusa volt, 1952 és 1968 között a pécsi Tanárképző Főiskolán énektanárképzéssel foglalkozott, később adjunktus lett, majd pedig docens. Irodalmi tevékenysége jelentős volt. Nagy sikernek bizonyult A repülő egér című regénye (Budapest, 1939). Bartók Béla tanítási módszerét cikkekben és rádióelőadásokban idézte fel, több átiratot is készített Bartók műveiből. A Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak írt hangjátékokat, zenész-életrajzokat, valamint televíziós játékokat.

Házastársa Staud Géza volt, akihez 1931. július 18-án Budapesten, a Józsefvárosban ment nőül.^[9]

Művei

• A repülő egér (regény, Budapest, 1939)
• Bűnügy (regény, Budapest, 1941)
• Ágytól és asztaltól (regény, Budapest, 1943)
• Boszorkány-konyha (regény, Budapest, 1947)
• Muzsikusok (regény, Budapest, 1950)
• Bartók tanár úr (visszaemlékezés, Budapest, 1957)
• A halhatatlan kedves (regény Beethovenről, Budapest, 1961)
• Vándorévek (regény Liszt Ferenc életéről, Budapest, 1962)
• Elindultam szép hazámból (regény Bartók Béla életéről, Budapest, 1965) Online elérhetőség
• Schubertiada (regény, 1968)
• Chopin Párizsban (regény, Budapest, 1969)
• Az ötödik parancsolat (ifjúsági regény, 1970)
• A magyar Orfeusz (Lavotta és Csokonai életregénye, Budapest, 1973)
• A magányosság iskolája (regény, Budapest, 1975)
• Valahol háború is van – Nagyapám tévedett (kisregények, Budapest, 1982)
• Áldott magányosság (A magányosság iskolája folytatása, Budapest, 1986)