Székelykeve

Székelykeve (szerbül Скореновац / Skorenovac, németül Skorenowatz) falu Szerbiában, a Vajdaság Dél-bánsági körzetében. Közigazgatásilag Kevevára községhez tartozik.^[1]

Székelykeve (Скореновац / Skorenovac)
A falu madártávlatból
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bánsági
Község	Kevevára
Alapítás éve	1866
Irányítószám	26228
Körzethívószám	+381 13
Rendszám	KO
Testvérvárosok	Lista Kunszentmiklós
Népesség
Teljes népesség	2574 fő (2011)
Népsűrűség	46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	73 m
Terület	54,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 45′ 32″, k. h. 20° 54′ 10″44.758888888889, 20.902777777778
Székelykeve weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelykeve témájú médiaállományokat.

Székelykeve a magyar nyelvterület legdélebbi többségében magyarok által lakott települése.

Fekvése

Az Al-Duna közelében, Kevevárától 6 km-re nyugatra, Pancsovától 30 km-re délkeletre, Belgrádtól 46 km-re keletre fekszik.

Korábbi nevei

Névtörténet:

• Zkorenovetz Terra (1412)^[2][3]
• Zkorenocz Puszta^[3]
• Villa Regalis (1428)^[3]

A falu egykori nevei:

• Nagygyörgyfalva (1883 – 1886)
• Skorenowatz (csak a németben)
• Székelykeve (1886-1922)
• Skorenovac (1922-től napjainkig.)

Története

1869-1886. között Beresztóc és a Duna közötti területen létezett egy Gyurgyova nevű falu, melynek 1869-ben 396 fő lakosa volt. Ezután 1880‑ig lecsökkent 298 fő lakosra.^[4] Első lakói magyar palócok voltak, akik Újfaluról, Ürményházáról, Sándorfalváról, Szeged környékről, Óbesenyőről, és Szőlősudvarnokról jöttek. 1883-ban bukovinai székelyek érkeztek a faluba, összesen 645 család (kb. 2000 telepes).^[5] Gyurgyova lakói hamarosan átköltöztek a mai Székelykeve területére, mivel a Duna áradásai rendszeresen elöntötték a vidéket és a termőföldeket, így az ott lakók élete is állandó veszélyben volt. 1892-ben Torontáltól Temes vármegye fennhatóságába került. Szkorenovác falu abban az időben Székelykeve néven volt ismert. 1886-ban, I. Ferenc József idejében alapították. Az eredeti telepesek többségében székely-magyarok voltak, akik Bukovinából érkeztek, úgyszintén voltak még Székelykevének német és bolgár telepes családjai is.^[6]

Fontosabb dátumok a falu történetében

• 1885 – Az első állandó tanító. Először Gyurgyovára jött, majd 1886-ban áttelepült Székelykevére. Neve Mischel János volt.
• 1886 – Az első bíró és székelykevei polgármester, Kollár Ágoston (1886-1890).
• 1889 – Befejezték az iskola épületének építését.
• 1891 – 1892 – December 18-án befejeződött a katolikus templom építése. Az első szerzetes Deleme Ferenc volt (1892-1898).^[7]
• 1894 – November 25-én alapították meg a Földműves Hitelező Szövetséget. Az elnök Deleme Ferenc szerzetes volt, a szövetségnek pedig 71 tagja volt.
• 1895 – Október 6-án megalapították a könyvtárat, melynek 50 tagja volt. Az elnök Deleme Ferenc, a könyvtáros Hajagos János volt.^[7]
• 1898 – Az első bejáró orvos a faluban, dr. Klein József.
• 1899 – Az első önkéntes tűzoltó brigád létrejövetele. Az elnök Kirchgäusner Johann, a tűzoltóparancsnok Mischel János. A brigádnak 60 tagja volt.
• 1900 – Az első állandó orvos a faluban dr. Urbanek Ede.
• 1906 – A Vadászegyesület létrejötte 14 taggal, Szabatka Gyulával és Töry Dezsővel mint alapítókkal.
• 1912 – Az első gépesített malom megnyitása, tulajdonosa Rüger Katalin. Üzemben volt egészen az 1970-es évekig, Vaszilescu Miklós és Domokos testvérek motorosmalma is létezett.^[7]
• 1913 – Április 27-én Hangya néven létrejött a Vásárlók Egyesülete, elnöke Wikel Aladár lett. Az egyesületnek 128 tagja volt; a kereskedelmi bolt szintén ebben az évben nyílt meg.
• 1924 – A Vörös Kereszt humanitárius szervezet megkezdte munkáját a faluban, de a szervezet hivatalos megalapítása csak 1931-ben történt meg. 57 tagja volt, elnöke dr. László Imre lett.
• 1925 – A művelődési egyesület megalakulása, magyar Kultúrszövetség és német Kulturbund néven. 1948-tól Petőfi Sándor Kultúregyesület néven működik tovább.
• 1932 – Az Iparosok egyesületének alapítása Bircsák András cipész elnökségével.
• 1932 – Június 14-én, A Kék Duna labdarúgócsapat megalapítása.

Székelykeve térképe

Az első székelykevei telepesek vezetéknevei

• Andrásfalváról: Daradics, Csiszer, Erős, Fábián, Gál, Gecző, György, Illés, Jakab, János, Katona, Kelemen, Kemény, Kis, Koródi, Kovács, Lakatos, László, Lipina, Lukács, Müller, Palkó, Pásztor, Petres, Péter, Hompot, Husori, Sebestyén, Schidt, Szakács, Szatmári, Ranc és Varga.
• Istensegítsről: Ambrus, Barabás, Bartis, Béres, Bot, Borbandi, Bőte, Dudli, Faluközi, Finnya, Fülöp, Győrfi, János, Kató, Lovász, Magyaros, Makrai, Miklós, Nagy, Nyisztor, Pék, Sánta, Szabo, Szász, Szőte, Tamás, Urkon és Váncsa.
• Fogadjistenről: Ambrus, Barabás, Gáspár, Kuruc, Pap, Váci, Szabó és Székely.
• Hadikfalváról: Beréti, Bréti, Biro, Csiki, Dani, Erdős, Fazekas, Fodor, Forrai, Galambos, Kerekes, Kis, Kozma, Kozsán, Kölő és Skasszián.
• Józseffalváról: Kurkó, Kusár, Palló, Mákszem, Mezei, Székely és Várda.

Népesség

A lakosság száma és nemzetiségi összetétele

1910	4541	magyarok	73,31%	németek	11,94%	bolgárok	9,69%	szlovákok	2,53%	szerbek	1,26%
1921[8]	4195	magyarok	81,83%	bolgárok	10,27%	németek	7,34%	szerbek	0,36%	szlovákok	0,05%
1948	4465	magyarok	84,46%	bolgárok	11,22%	szerbek	3,18%	németek	0,70%	szlovákok	0,05%
1991	3213	magyarok	80,36%	szerbek	9,40%	jugoszlávok	3,36%	bolgárok	2,53%	németek	0,15%
2002	2501	magyarok	86,71%	szerbek	5,47%	bolgárok	2,99%	jugoszlávok	1,04%	németek	0,07%

Év	1869	1875	1880[9]	1900	1910	1915	1921	1931	1936
Lakosság száma	396	N.A.	298	3399	4541	4486	4195	4099	4366
Házak száma	N.A.	265	N.A.	664	853	N.A.	847	927	N.A.
Év	1939	1942	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002
Lakosság száma	4271	4464	4465	4403	4306	4021	3731	3213	2501
Házak száma	N.A.	1020	1069	1105	1143	1119	1328	1086	N.A.

Nemzetiségi megoszlás és írni-olvasni tudás

A lakosság nemzetiségi megoszlása és írni-olvasni tudása 1890-ben és 1900-ban^[10]

Év	Lakosság száma	Magyarok	Egyéb [a]	Beszélt magyarul	Írástudó	Írástudók százaléka
1890.	2.510 [b]	1862	648	2087	632	25,18%
1900.	3349	2625	724	3007	1297	38,73%

1. Azt nem részletezik, hogy hányan voltak, de a legtöbben bánáti bolgárok és al Dunai svábok voltak
2. A lakosok száma az 1880-as népszámláláshoz képest megnövekedett, mert a Sekelyiek 1883-ban Gyurgyovából áttelepültek Székelykevére, és új bukovinai családok csatlakoztak hozzájuk.

A falu népességének a változása

Képtár

• 
  Legelő
• 
  Kilátás a legelőről
• 
  Urbán István háza 1911–ből
• 
  A DTD-csatorna Székelykeve közelében
• 
  Nyári vihar
• 
  A Szent István király katolikus templom
• 
  Aratás Székelykevén
• 
  A Gunyho
• 
  Székelykevei legelő a 60–as években
• 
  A "Kék Duna" focicsapat régi játszótere
• 
  Csárdás
• 
  Párna
• 
  Konyha
• 
  Konyha
• 
  Szoba
• 
  Gémeskút

Lásd még

• Bukovinai székelyek
• Székelyek
• Bukovina
• Székely székekhez tartozó települések