Szöllősi Zsigmond (író)

Szöllősi Zsigmond, 1893-ig Deutsch Zsigmond,^[4] névváltozat: Szőllősi (Tiszaszőlős, 1872. augusztus 18.^[5] – Budapest, 1953. augusztus 14.)^[6] magyar író, újságíró. Szőllősi Zoltán testvére.

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Szöllősi Zsigmond (egyértelműsítő lap).

Szöllősi Zsigmond
Született	Deutsch Zsigmond 1872. augusztus 18.[1] Tiszaszőlős[1]
Elhunyt	1953. augusztus 14. (80 évesen)[2][3] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író újságíró
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (1C-6-19)
Szöllősi Zsigmond aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szöllősi Zsigmond témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Deutsch Adolf és Lieszner Eszter fia. Már joghallgató korában hírlapíróskodott, mint a Magyar Újság belső munkatársa. Tizenöt évig a Budapesti Hírlap kötelékébe tartozott. 1914-től Az Újság cikk- és tárcaírója volt. Választékos stílusú, szórakoztató hangú, élénk szellemességű cikkekben szólt hozzá az aktuális társadalmi kérdésekhez. Novelláiban, amelyek között zsidó tárgyú is akad, a téma érdekességére és a mese ötletességére veti a fősúlyt. 1910-től 1914-ig a Kakas Márton című élclapot szerkesztette. 1908-tól a Petőfi Társaság tagja. A hírlapírás mellett egy nagy könyvkereskedésnek is tulajdonosa és vezetője volt. A Király Színház 1906-ban mutatta be Boris király című operettjét, amelyet Hegyi Béla zenésített meg. A Nemzeti Színház 1909-ben adta elő György úr című egyfelvonásos vígjátékát. A budapesti kabarészínpadokon több tréfája és vidám egyfelvonásosa került színre, amelyek közül néhány, így Az orr című kis bohózata külföldi színpadokra is eljutott. Halálát szívizomelfajulás okozta.

Kiadta Fedák Sári: Útközben című emlékiratait.^[7]

Novelláskötetei

A híres Bodolay

• Az Ollenburg dinasztia (Budapest, 1899)
• Közönséges halandók (Budapest, 1902)
• A híres Bodolay (1905)
• Palma di Palma (Budapest, 1908)
• A férfi-szerelme (1910)
• Hihetetlen történetek (1912)
• Párbaj a Korzón (Budapest, 1918)