Szörény (település)

magyarországi község Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Szörény (település)map
Remove ads

Szörény község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Gyors adatok
Remove ads

Fekvése

Szörény Baranya vármegye legnyugatibb részén fekszik, keletről Kétújfalu, nyugatról Zádor a legközelebbi szomszédja, közigazgatási területe – mely a környező településekénél számottevően kisebb – határos még észak felől Pettend és Gyöngyösmellék közigazgatási területével is. A környék mindhárom városától (Barcstól, Sellyétől és Szigetvártól is) közel azonos távolságban található.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Kétújfalut Barcs térségével összekötő 5809-es út. A megyeszékhely, Pécs felől Szigetváron és Kétújfalun át közelíthető meg a legegyszerűbben, a 6-os főúton, majd az 5808-as és az 5809-es úton.

Remove ads

Története

A település az 1950-es megyerendezés során került át Somogy vármegyétől Baranya megyéhez.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Kovács Zoltán (független)[3]
  • 1994–1998: Kovács Zoltán (független)[4]
  • 1998–2002: Kovács Zoltán (független)[5]
  • 2002–2006: Kovács Zoltán (független)[6]
  • 2006–2010: Boros István (független)[7]
  • 2010–2014: Boros István (független)[8]
  • 2014–2019: Boros István (független)[9]
  • 2019–2024: Boros István (független)[10]
  • 2024– : Bognár-Bátorfalvi Judit (független)[1]

A népesség alakulása

A helyi önkormányzat adatai szerint:

Év Lakosok száma
1970147 fő
200173 fő
200280 fő
200575 fő
200676 fő

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:
Lakosok száma
66
70
74
58
70
83
81
75
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 3,3% horvátnak, 8,3% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,3%, református 25%, felekezeten kívüli 8,3% (3,3% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 83,1%-a vallotta magát magyarnak, 7,2% cigánynak, 3,6% németnek, 2,4% horvátnak, 6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,3% volt római katolikus, 8,4% református, 3,6% egyéb keresztény, 4,8% egyéb katolikus, 13,3% felekezeten kívüli (32,5% nem válaszolt).[12]

Remove ads

Nevezetességei

  • református templom – a Drávafok-Kétújfalu Református Társegyházközség Szörényi Leányegyházközségének temploma 1817-ben épült; a karcsú tornyú, egyhajós, törtfehér színű, cserépfedéses, viszonylag jó karban lévő épület a falu központjában, a polgármesteri hivatallal átellenben található.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads