Szőreghy Gyula

Szőreghy Gyula, külföldön Julius von Szöreghy (Budapest, 1883. november 30. – Budapest, Józsefváros, 1942. december 22.)^[1][2] színész, filmrendező.

Szőreghy Gyula
Almássy Sári, Z. Molnár László, Szőreghy Gyula a Twist Olivér némafilm felvételén
Született	1883. november 30. Budapest
Elhunyt	1942. december 22. (59 évesen) Albertfalva
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	színész, filmrendező
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőreghy Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

1902 áprilisától szerepelt színpadon; először Krecsányi Ignácnál, majd a Pesti Magyar Színházban dolgozott. 1910 július havában Szabó Ferencnél, utána Mezei Kálmánnál működött, 1914-1918 között kezdett filmezni. Előbb az Uher-, majd 1918-tól a Corvin Filmgyár gazdasági vezetője volt.

A Károlyi forradalom alatt az Astoria előtti gépfegyveres csoport parancsnoka tüzérőrmesteri minőségben. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Riport Filmnek dolgozott.

Az 1920-as években Ausztriába költözött, majd Berlinben dolgozott. 1934-ben jött haza, itthon kultúr- és oktatófilmeket rendezett mint a Magyar Film Iroda munkatársa. Élete végén szívbaj, cukorbetegség és lábszárfekély kínozta. A budafoki temetőben nyugszik.

Utolsó filmszerepét a Fekete hajnalban kapta volna, azonban a forgatás alatt elhunyt a Rókus-kórházban, így át kellett írni a szerepet, a filmben nem jelenik meg.

Magánélete

Felesége Sellő René (1888. nov. 18.-–) színésznő volt, akivel 1913 decemberében kötött házasságot.

Filmjei

Színészként

• Házasodik az uram (1913)
• Az aranyásó (1914)
• A becsapott újságíró (1914)
• Elnémult harangok (1916)
• Lotti ezredesei (1916)
• A szerencse fia (1917)
• Mire megvénülünk (1917)
• Az aranyember (1918)
• Twist Olivér (1919)
• A dada (1919) ... Kovács Péter gépész
• Fehér rózsa (1919)
• Lélekidomár (1919)
• A csodagyerek (1920)
• Elnémult harangok (1922)
• Szodoma és Gomorra (1922)
• Az ifjú Medardus (1923)
• Leánybecsület (1923)
• Csak nővel ne! (1924)
• Megölöm ezt a Hacsekot! (1932)
• Ember a híd alatt (1936)
• Szenzáció (1936)
• Viki (1937)
• Fekete gyémántok 1-2. (1938)
• Borcsa Amerikában (1938)
• Döntő pillanat (1938)
• Azurexpress (1938)
• A pusztai királykisasszony (1938)
• Karosszék (1939)
• Tökéletes férfi (1939)
• Szervusz, Péter! (1939)
• Az utolsó Wereczkey (1939)
• Két lány az utcán (1939)
• Áll a bál (1939)
• Fűszer és csemege (1940)
• Mindenki mást szeret (1940)
• Göre Gábor visszatér (1940)
• Dankó Pista (1940)
• Elnémult harangok (1940)
• Csákó és kalap (1940)
• Gorodi fogoly (1940)
• Cserebere (1940)
• Akit elkap az ár (1940)
• A beszélő köntös (1941)
• Európa nem válaszol (1941)
• Néma kolostor (1941)
• Édes ellenfél (1941)
• Leányvásár (1941)
• Szűts Mara házassága (1941)
• Ne kérdezd, ki voltam (1941)
• Há­rom csengő (1941)
• Kölcsönkért férjek (1941)
• Szabotázs (1941)
• Egy éjszaka Erdélyben (1941)
• Az ördög nem alszik (1941)
• Háry János (1941)
• Lelki klini­ka (1941)
• Életre ítéltek! (1941)
• Régi keringő (1941)
• Régi nyár (1941)
• Kádár kontra Kerekes (1942)
• Bajtársak (1942)
• Gyávaság (1942)
• Kétezerpengős férfi (1942)
• Fráter Loránd (1942)
• Egér a palotában (1942)
• Szeptember végén (1942)
• Miért? (1943)
• Csalódás (1943)
• Ha szeretsz, elvehetsz! (1943)

Rendezőként

• Ifjabb Fromont és idösebb Risler (1919)
• Amit az öregek is megkívánnak (1934)