Szabó-Patay József

Szabó-Patay József (Rimaszombat, 1887. június 23. – Budapest, 1945. december 15.) biológus, zoológus, muzeológus.

Sírja 2005-ben

Szabó-Patay József
Született	1887. június 23.[1] Rimaszombat
Elhunyt	1945. december 15. (58 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Szombathy Paulina Anna (h. 1916–1945)[2]
Szülei	Patay Erzsébet Szabó József
Foglalkozása	entomológus muzeológus
Tisztsége	múzeumigazgató (1943–1945, Magyar Természettudományi Múzeum)
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1911)
Sírhelye	Fiumei úti sírkert (11-1/a-48)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó-Patay József témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Szabó Józsefként született, és eleinte ezen a néven is publikált. A Szabó-Patay nevet 1910-ben vette fel.

Budapesten, a Fiumei úti sírkert 11. parcellájában nyugszik (1/a sor, 48. sír). Sírja 2007 óta védett.

Munkássága, pályafutása

Elsősorban a hangyák (Formicidae) életmódját kutatta. A Természettudományi Közlöny szerkesztőjeként jelentős ismeretterjesztő tevékenységet végzett, és nagy szerepet vállalt kiállítások építésében is.^[5]

Munkahelyei

A Magyar Nemzeti Múzeum állattárában:

• gyakornok (1910–1914),
• múzeumi segédőr (1914–1919),
• múzeumi őr (1919–1936),
• igazgató-őr (1936–1940);

1910-ben Mocsáry Sándor nyugdíjazása után bízták rá a hártyásszárnyú gyűjtemény gondozását, ede a gyűjtemény élére kinevezését csak 1914-ben kapta meg.

Az Országos Természettudományi Múzeumban:

• helyettes főigazgató (1940–1943),
• főigazgató (1943–1945).

Az általa alapított gödöllői Méhészeti Kutató Állomás vezetője (1928–1938).

Tisztségei

A Természettudományi Közlöny szerkesztője (1925–1935: Gombocz Endrével és Gorka Sándorral; 1936–1944: Gombocz Endrével).

A Magyar Természettudományi Társulat másodtitkára (1924–1944). Az Országos Méhészeti Egyesület tiszteleti tagja.

Fontosabb művei

Rovartan

• Szabó-Patay József: Hazánk hadakozó, rabszolgatartó és élősködő hangyái. Budapest, 1915. Pesti Lloyd-Társ. 11 old.
• Szabó-Patay József: A rovarok, mint a hazánkban előforduló fertőző betegségek terjesztői és az ellenük való védekezés. Budapest, 1915. Rovartani lapok 22. köt. 4-10. füzet (1915. április-október) pp. 127–130.
• Szabó-Patay József: Az Aphelochirus lélekzőkészülékének szerkezete és működése. Állattani Közlemények. A Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának folyóirata. 17. köt. Budapest, 1918. pp. 48–65.^[6]

Taxonómia

• Szabó-Patay József, 1926: Trois Orectognathus nouveaux de la collection du Musée National Hongrois. Ann. Hist.-Nat. Mus. Natl. Hung. 24: 348–351.
• Szabó, József, 1909: De duabus speciebus novis Formicidarum generis Epitritus Em. Arch. Zool. (Budapest) 1: 27–28.
• Szabó, József, 1910: Formicides nouveaux ou peu connus des collections du Musée National Hongrois. [part]. Ann. Hist.-Nat. Mus. Natl. Hung. 8: 364–368.
• Szabó, József, 1910: Uj hangya Uj-Guineából. Rovartani Lapok 17: 186.^[7]

Tudománytörténet

• Beke Manó, Cholnoky Jenő, Halasy-Nagy József, Pethő Sándor, Rapaics Raymund, Supka Géza, Szabó-Patay József: A gondolat úttörői I. Dante Könyvkiadó
• Aujeszky Aladár, Beke Manó, Cholnoky Jenő, Dávid Lajos, Harsányi Kálmán, Kövesligethy Radó, Lenhossék Mihály, Halasy-Nagy József, Pethő Sándor, Rapaics Raymund, Supka Géza, Szabó-Patay József: A gondolat úttörői II. Dante Könyvkiadó

Ismeretterjesztő

• Szabó-Patay József: Tropusi hangya a budapesti állatkert növényházában. Rovartani lapok 24. köt. 3-4. füzet (1917. márczius-április) pp. 35–37.