Szendrey Ákos

Szendrey Ákos Zsigmond (Kolozsvár, 1902. december 7. – Budapest, 1965. november 20.) a történettudományok kandidátusa (1962), egyetemi magántanár, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főigazgató-helyettese, a Magyar Néprajzi Társaság volt elnöke, a Szocialista Munkáért Érdemérem (1963) tulajdonosa.^[5]

Nem tévesztendő össze a következővel: Szendrei Ákos.

Szendrey Ákos
Született	1902. december 7.[1][2] Kolozsvár
Elhunyt	1965. november 20. (62 évesen)[1][2] Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Szendrey Zsigmond
Foglalkozása	néprajzkutató történész folklórkutató
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1928)
Sírhelye	Farkasréti temető (604-228. templomi fülke)[3][4]
Sablon Wikidata Segítség

Etnográfus, folklorista, történész.

Életpályája

Diplomáciai pályára készült. A Pázmány Péter Tudományegyetem közgazdaságtudományi karán tanult; 1928-ban jogi doktori címet szerzett. 1927–1930 között a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti, majd 1930–1947 között a Néprajzi Osztályának munkatársa volt. 1947-től Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese volt. 1947-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magántanári képesítést szerzett. 1963-ban az Ethnológiai Adattár osztályvezetőjeként nyugdíjba vonult.

Elsősorban a magyar néphit és népszokások kutatójaként vált külföldön is ismertté. 300 tudományos és népszerű tanulmánya jelent meg e tárgykörben.

Családja

Szülei Szendrey Zsigmond (1879–1943) etnográfus és Stoff Mária voltak.^[6] 1940. június 22-én, Budapesten házasságot kötött Farkas Mária Margittal.^[7]

Sírja a Farkasréti temetőben található (604-228. templomi fülke).^[5]

Művei

• Az ősmagyar temetkezés (Ethnographia, XXXIX., 1928, 12-26)
• A közigazgatás népi szervei (Népünk és Nyelvünk, I., 1929, 23-38., 92-101)
• Menyasszony-kontyolás (1931, 211-217., 263-274)
• A magyar nemzetségi szervezet emlékei (Ethnographia, XLVII., 1936, 269-280)
• Népi büntetőszokások (Budapest, 1936)
• A társadalmi érintkezés formái (1937, 372-385)
• A sirató (Szeged, 1937)
• A népi élet társasösszejövetelei (1938, 124-148)
• A népi társasmunkák és összejövetelek (Budapest, 1939)
• Pusztafalusi néphagyományok (Néprajzi Értesítő, XXXI. 1939, 156-170)
• Részletek a készülő magyar babonaszótárból (Szendrey Zsigmonddal; Ethnographia, LL, 1940, 321-336)
• A magyar nép jelnyelve (Budapest, 1941)
• A halott lakodalma (1941, 44-53)
• A magyar néphit kutatása (Budapest, 1948)
• Hexe, Hexendruck (Acta Ethnographia, IV, 1955, 129-169)
• Lakodalmi szokások gyűjtése (Budapest, 1956)
• Die Vorbereitung der Hochzeit und der Abschluss des Ehevertrage bei den Ungarn (Budapest, 1958)
• A napforduló és a mágikus állatvédés összekapcsolásának kérdése (Ethnographia, LXX., 1959, 313-343)

Díjai

• Szocialista Munkáért Érdemérem (1963)^[8]