Szent Afra

Szent Afra (3. század – Augsburg, 304) katolikus vértanú.

Szent Afra
Születése
3. század Augsburg Cyprus
Halála
304 Augsburg
Tisztelete
Sírhely	St. Ulrich's and St. Afra's Abbey
Ünnepnapja	augusztus 7.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Afra témájú médiaállományokat.

Augsburgi pogány volt, aki a feltételezések szerint egy bordélyt üzemeltetett, vagy prostituált volt Vénusz templomában. Amikor megkezdődött az augsburgiak térítése, nála és anyjánál, Hillariánál szállt meg a később szentté avatott püspök, gironai Narcissus. A pap nem tudott a nő foglalkozásáról. Afrát lenyűgözte Narcissus szentsége, és megtért a családjával együtt. A keresztény hit szerint maga a püspök keresztelte meg őket. A legenda szerint Afra egy halom len alá rejtette a püspököt, amikor a hatóságok kutattak utána.^[1]

Diocletianus római császár keresztényüldözésének utolsó évében, 304-ben egy fához kötözve megégették a Lech-szigeten. Ereklyéit az augsburgi, róla elnevezett székesegyházban őrzik. Az augsburgi püspökség védőszentje.^[1]

Irodalom

• Conversio et passio Afrae. In: Bruno Krusch (szerkesztő: Scriptores rerum Merovingicarum 3: Passiones vitaeque sanctorum aevi Merovingici et antiquiorum aliquot (I). Hannover 1896, 41–64 o. (Monumenta Germaniae Historica, (Digitalisat)
• Bernhard Schimmelpfennig: Afra und Ulrich. Oder: Wie wird man heilig? In: Zs. des Historischen Vereins für Schwaben 86 (1993), S. 23–44
• Martha Schad: Afra, Bilder einer Heiligen. Mit einem Vorwort von Viktor Josef Dammertz. Sankt-Ulrich, Augsburg 1993, ISBN 3-929246-03-1.
• Andreas Bigelmair: Afra. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 1, Duncker & Humblot, Berlin 1953, ISBN 3-428-00182-6, S. 93 (Digitalisat).
• J. M. F.: Die St. Afra-Kapelle bei Friedberg. In: Diöcesan-Archiv von Schwaben, 11. Jg. (1894), Heft 4, S. 13 f. (Digitalisat)
• Klaus Wankmiller: Die Afradarstellungen im Füssener Land und im Außerfern. Eine motivgeschichtliche Inventarisation, in: Alt Füssen – Jahrbuch des Historischen Vereins Alt Füssen (2005), S. 115–141.