Sztyeppei bölény

A sztyeppei bölény (Bison priscus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó fosszilis faj.^[1]

Sztyeppei bölény
Evolúciós időszak: Középső pleisztocén - középső holocén, 1,8–0,005 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
Az állat csontváza
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Ruminantiamorpha Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Alrendág: Pecora Öregcsalád: Bovoidea Család: Tülkösszarvúak (Bovidae) Alcsalád: Tulokformák (Bovinae) Nemzetség: Tulkok (Bovini) Alnemzetség: Bovina Nem: Bölény (Bison) Hamilton Smith, 1827 Faj: B. priscus
Tudományos név
Bison priscus Bojanus, 1827
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sztyeppei bölény témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sztyeppei bölény témájú kategóriát.

Előfordulása

A sztyeppei bölény a mai Eurázsia és Észak-Amerika füves pusztáinak egykori lakója volt, a középső pleisztocén és a középső holocén korszakok között, azaz 1,8 millió és 5400 évvel ezelőtt. Az elterjedése magába foglalta a mai Brit-szigeteket, Európát, Közép-Ázsiát, Szibéria északi és északkeleti részeit, a Bering-földhídat, valamint Észak-Amerikát Északnyugat-Kanadától egészen Mexikóig.^{[2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12]}

Alfajai

Eddig három alfaját azonosították (az alfajok nem ABC-sorrendben, hanem kifejlődésük szerint vannak listázva):^[13]

• Bison priscus priscus
• Bison priscus mediator
• Bison priscus gigas

Kifejlődése

Feltételezések szerint ez az állat a dél-ázsiai Bison palaeosinensisból fejlődött ki; tehát ugyanott és ugyanakkor, amikor az őstulok (Bos primigenius) jelent meg; emiatt a két állat későbbi leszármazottainak kövületeit néha összetévesztik. A sztyeppei bölény kortárs volt az európai Bison schoetensackival és európai bölénnyel (Bison bonasus), valamint a mai Japánon élt Bison hanaizumiensisszal és az észak-amerikai hosszúszarvú bölénnyel (Bison latifrons).^{[5][6][14][15][16]}

Ez a tulokfaj a holocén közepén halhatott ki; helyét az európai bölény vette át. 2016-ban egy elhamarkodott kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az európai bölény a sztyeppei bölény és az őstulok hibridje.^[17][18] Az európai barlangrajzokon úgy a sztyeppei bölény, mint az európai bölény is megtalálható.^[19]

Megjelenése

Ez a bölényfaj főleg az amerikai bölénynek (Bison bison) az erdei alfajára hasonlít. A marja 2 méter magas, testtömege 900 kilogramm lehetett. A szarvhossza több mint 50 centiméter, a szarvhegyek közti távolság 1 méter volt.^[20][21]

Képek

• 
  Fagyott múmiája
• 
  A koponya teteje és szarvai
• 
  és modern rajzon