Szuverenitásvédelmi Hivatal

A Szuverenitásvédelmi Hivatal (rövidítve: SZH vagy SzuHi) egy autonóm közigazgatási szerv Magyarországon. Az Országgyűlés a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvénnyel hozta létre. Működését 2024. február 1-jével kezdte meg. Elnöke Lánczi Tamás.

Székhelye

Budapest, Rákóczi út 72-76. (Eredetileg 1055 Budapest, Kossuth tér 1-3.)

Elnöke

A Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. A Hivatal elnöke a megbízatása lejártával újra kinevezhető. ^[1]

Története

A Hivatal megalapítását 2023 decemberében, az Alaptörvény 12. módosítása tette lehetővé^[2], majd 2024 februárjában alakult meg, vezetője Lánczi Tamás politológus, akit Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök nevezett ki 2024. január 15-én.^[3][4][5]

Az SZH a jogalkotó meghatározása szerint azzal a céllal jött létre, hogy óvja Magyarország politikai, gazdasági és kulturális önrendelkezését. Feladata, hogy felhívja a magyar társadalom és a politikai döntéshozók figyelmét a külföldi befolyásolási kísérletekre. Ennek érdekében saját hatáskörben és más állami szervekkel együttműködve vizsgálatokat folytathat, ezek eredményét pedig a nyilvánosság elé tárja. A magyar szuverenitás védelme érdekében javaslatokat tehet a jogalkotónak.^[5]

Halász János 2025. május 13-án 23:38 perckor elektronikus formában benyújtotta az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak címezve a „A közélet átláthatóságáról” nevet viselő, komoly társadalmi felháborodást eredményező törvényjavaslatot, amely a hivatal által - javarészt bizonyítékokat nélkülöző, koholt vádak és rágalmak alapján - összeállított listákban szereplők ellen hozott szankciók végrehajtásához érdemi jogalapot ad.^[6][7]

Kritikák

A megalakulását követően, 2024 februárjában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az első és másodlagos európai uniós jog számos rendelkezésének megsértése miatt: az uniós demokratikus értékek; a demokrácia elve és az uniós polgárok választójoga; az Európai Unió 2007-ben aláírt Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jog (például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, az egyesülés szabadsága, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog, az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettség); a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelmények; valamint számos, a belső piacra alkalmazandó szabályt.^[8]

Hazai és külföldi kritikusai szerint az orosz módszerek honosításával a hivatal célja a kormánnyal szemben kritikus politikusok, közéleti szereplők, független sajtótermékek és civil szervezetek információs elrettentése, végső soron pedig az ellehetetlenítése.^[9][10]

Feladat- és hatásköre

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!