Török Rezső

Török Rezső, 1919-ig Spitzer Rezső^[5] (Budapest, Józsefváros, 1895. december 12.^[6] – Budapest, 1966. november 7.)^[7] magyar író, újságíró, regényíró, forgatókönyvíró, színpadi szerző.

Török Rezső
1928 körül
Született	Spitzer Rezső 1895. december 12. Budapest[1]
Elhunyt	1966. november 7. (70 évesen) Budapest XII. kerülete[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Péczely Margit (h. 1919–1953) Weller Erzsébet (h. 1953–1966)
Foglalkozása	író forgatókönyvíró színműíró librettista színész újságíró
Sírhelye	Farkasréti temető (15-1-222)[3][4]
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Török Rezső témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Spitzer Mór ruhakereskedő és Weisz Anna fia. Előbb hivatalnok volt, majd vidéken színészkedett. 1915-ben bevonult katonának. 1916-tól újságírással foglalkozott. Rendkívül termékeny, népszerű regényíró, színpadi szerző volt. Humoros regényeivel is sikert aratott. Több mint száz egyfelvonásosát, zenés vígjátékát, operettjét külföldön is sikerrel játszották.

A zsidótörvények következtében néhány év hallgatásra ítélték. A második világháború után folytatta írói tevékenységét.

Első házastársa Péczely Margit (1897–1969)^[8] volt, akivel 1919. május 18-án Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot. 1953-ban elváltak.^[9] Második felesége (1953-tól) Weller Erzsébet volt.

Főbb művei

Színműíróként

• A 72-es őrház (vígjáték, 1925)
• Juhászlegény, szegény juhászlegény (énekes játék, 3 felvonásban, társszerző: Magyar László, bemutató: 1927)
• Huszárfogás (operett 3 felvonásban, társszerző: Harmath Imre, zenéjét szerezte: Vincze Zsigmond)
• A meztelen ember (1927)
• Ida regénye (színmű Gárdonyi Géza regényéből, Budapest, 1929)
• Két lány az utcán (1929)
• Borcsa Amerikában (színmű és film, Emőd Tamással, Budapest, 1929)
• A harapós férj (zenés játék, 3 felvonásban, társszerző: Emőd Tamás, bemutató: 1931)
• Ipafai lakodalom (társszerző: Emőd Tamás, zenéjét szerezte: Komjáthy Károly, 1931)
• Fizessen nagysád (társszerző: Emőd Tamás, 1932)
• Csipetke (zenéjét szerezte: Fényes Szabolcs, 1933)
• Pityu (1935)
• A szegény ördög (zenés színjáték, társszerző Emőd Tamás, zeneszerző Komjáthy Károly, 1935)
• Vők iskolája (zenés játék többekkel, bemutató: Fővárosi Operettszínház, 1958)

Kötetei

• Juhászlegény, szegény juhászlegény... Énekes magyar játék; zenéjét szerezte Magyar László; Kókai, Bp., 1935 (Fővárosi és vidéki színházak műsora)
• A férfi mind őrült. Regény; Rózsavölgyi és Tsa, Bp., 1935
• Péntek Rézi. Regény; Nova, Bp., 1937
• Vadevezős. Regény; Nova, Bp., 1937
• Nehéz ma férjhez menni. Regény; Nova, Bp., 1939
• Az önző lány. Regény; Nova, Bp., 1939
• Jó házból való tanársegéd. Regény; Nova, Bp., 1939 (hasonmásban: 1989)
• Puszipajtás. Regény; Nova, Bp., 1940
• A sötét huszár és a többiek. Víg komédiák, meg egyéb jókedvű írások; Nova, Bp., 1940
• A feleség is ember. Regény; Nova, Bp., 1941
• Vannak még férfiak. Regény; Nova, Bp., 1941 (hasonmásban: 1990)
• A férjnek nem szabad. Regény; Nova, Bp., 1942
• Garas nélkül. Regény, 1-2; Nova, Bp., 1942
• D. N. C. (Dolgozó Nők Clubja); Nova, Bp., 1943
• Csaló csillagok. Versek, 1923–43; Nova, Bp., 1943
• Enyv és szappan. Regény; Nova, Bp., 1945
• Mister Egyenes itthon nősül. Regény; Nova, Bp., 1946
• Békebeli béke. Regény; Nova, Bp., 1947
• Cynthus felesége. Regény; Nova, Bp., 1947
• Az elúszott sziget. Fantasztikus regény; ill. Csergezán Pál; Móra, Bp., 1963

Filmforgatókönyv

• A férfi mind őrült (1937, Vitéz Miklóssal)