Türkisztán

Türkisztán (kazakul: Түркістан, orosz nyelven: Туркестан, üzbégül: Turkiston, Туркистон, توركىستان) a kazahsztáni Türkisztán régió(wd) városa és közigazgatási központja a Szir-darja folyó közelében.

Nem tévesztendő össze a következővel: Turkesztán.

Türkisztan (Түркістан)
Türkisztan címere Türkisztan zászlaja
Közigazgatás
Ország	Kazahsztán
Jogállás	város
Alapítás éve	5. század 416
Irányítószám	080001–080019
Körzethívószám	-7262
Népesség
Teljes népesség	164 746 fő (2019)[1]
Terület	196,27 km²
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 18′ 07″, k. h. 68° 16′ 09″43.301944444444, 68.269166666667
Türkisztan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Türkisztan témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Simkenttől 160 km-re északnyugatra fekvő település. Lakossága az 1999-es népszámláláskor 102 505, a 2009-es népszámláláskor 142 899, a 2019-es népszámláláskor 164 746,^[2] 2021-ben 207 605^[3] fő volt.

Története

Az Ahmet Jaszavi Egyetem

Türkisztán Kazahsztán történelmi városainak egyike, régészeti emlékei a 4. századból származnak.

A középkori város romjai a Szir-darja délkeleti részén fekszenek. A középkor és a korai korszakok legnagyobb részében Jaszi (Iasi, csagataj és perzsa: یسی) vagy Savgar (Shavgar, csagataj és perzsa: شاوغر) néven volt ismert, a 16–17. század óta Türkisztán vagy Hazrat. Mindkettő a „Hazrati Türkisztán” címből származik, amelynek szó szerinti jelentése „a Szent Türkisztanból”, és Kozsa Ahmet Jaszavira(wd), Türkisztán szúfi sejkjére utal, aki a 11. században élt, és a városban van eltemetve.

A befolyása idején a város az iszlám a szellemiség és oktatás fontos központja lett a kazak sztyeppek népei számára.

Az oroszok ideérkezése előtt, a 19. században Türkisztán a Transzoxánia perzsa-iszlám oázis kultúrájának határán feküdt. A 15–18. században a Kazak̟ Kánság fővárosa lett. 1864-ben az oroszok hódították meg. 1917–18-ban rövid ideig a Turkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság részévé vált.

A város több ezer zarándokot vonz. Egy helyi hagyomány szerint három türkisztáni zarándoklat felér egy mekkai zarándoklattal.

Nevezetességek

• Kozsa Ahmet Jaszavi mauzóleuma - a 15. században Timur Lenk parancsára emelték. A mauzóleum csodálatosan szép udvaraival és templomaival a középkori építészet remekművének számít. Falai díszítésének eleganciája, a mennyezet növényi díszítése, színes mozaikjai és majolikái megragadóak.

Itt születtek, itt éltek

• Kozsa Ahmet Jaszavi sejk – szúfi költő, filozófus, a török népek szellemi atyja ebben a városban élt.

Néhány kép a városról

• 
  Az egyetem épületeinek részlete
• 
  Kilátás a régi városfalról
• 
  Jeszim kán mauzóleuma
• 
  Türkisztán régi városfala
• 
  Rabiga Szultan Begim és Kozsa Ahmet Jaszavi mauzóleuma