Türkmenisztán
állam Közép-Ázsiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját. 1991 előtt a Szovjetunió tagköztársasága volt, Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság néven.
A lakosok zöme muszlim és az ország területének nagy részét a Kara-kum-sivatag borítja.
A világ egyik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik.[6] 1993 és 2017 között az állampolgárok ingyenesen kapták a kormánytól az áramot, a vizet és a földgázt.[7]
Az itt található Merv az egyik legrégebbi oázisváros Közép-Ázsiában,[8] és egykor a világ legnagyobb városai közé tartozott.[9] Az iszlám világ egyik jelentős városa és a Selyemút fontos állomása is volt. A területet a 19. században az Orosz Birodalom hódította meg, majd az 1917-es októberi forradalmat és a Szovjetunió létrejöttét követően, 1925-ben annak részeként Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság lett. Az 1991-es függetlenné válás után Saparmyrat Nyýazow elnök diktatúrát és személyi kultuszt teremtett meg és azóta az országot elnyomó, totalitárius rezsimek uralták. A vezetést a 2020-as években is erősen kritizálják az emberi jogok semmibe vétele miatt.[10] A véleménynyilvánítás szabadsága erősen korlátozott. A különböző demokrácia indexekben az állam a mérések kezdete óta a mai napig (2024) folyamatosan az utolsó helyek egyikét foglalja el.
Türkmenisztán megfigyelő állam a Türk Államok Szervezetében és az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja.
Remove ads
Földrajz
Türkmenisztán domborzati térképe
Domborzat
Az ország területe megközelítőleg 488 100 négyzetkilométer. Az ország területének kb. 70%-át a Kara-kum sivatag foglalja el.[11] Az ország középső részén terül el a Turáni mélyföld és a Kara-kum sivatag, ezek síkságok. A Kopet-dag hegység, amely az ország délnyugati határát alkotja, 2912 méteres magasságot ér el. A türkmén Balkan-hegység az ország nyugati csücskében, valamint a Kugitang hegység a keleti végében és a Garabil-fennsík délkeleten a még említésre méltó magaslatok.
Vízrajz
Az ország folyói az Amu-darja, a Murghap és a Hari Rud. Az Amu-Darja az Aral-tóba ömlik, így vízgyűjtő területe lefolyástalan. Ugyancsak lefolyástalan a Kaszpi-tenger vízvidéke is, hisz az valójában nem tenger, hanem lefolyástalan tó.
Éghajlat
Az ország szubtropikus sivatagi éghajlattal rendelkezik, rendkívül kevés csapadékkal. Enyhe és száraz tél jellemző, a csapadék legnagyobb része január és május hónapok között hullik az országban, a legnagyobb éves csapadékmennyiség pedig a Kopet Dag hegyhátain mérhető. Nyáron megszokott dolog a 40 °C feletti hőmérséklet. Téli időszakban az ország északi részén gyakoriak a nagy hidegek, előfordul a –15 °C illetve alatti hőmérsékletek, jelentős csapadékkal együtt. A déli országrészekben a tél enyhe átlagosan 5 °C és –5 °C közötti hőmérséklettel és kevés csapadékkal.
Élővilág, természetvédelem
A türkmén kormány angol nyelvű honlapjából[12] annyi megállapítható, hogy létezik hivatalos természetvédelem, de adatokban szegény az oldal.
Remove ads
Története
A mai Türkmenisztán területe ősidők óta lakott volt. Régészek délnyugati részén – Dzsejtun térségében – jellegzetes újkőkorszaki civilizáció, az úgynevezett Dzsejtun-kultúra emlékeit tárták fel. Az i. e. 1. évezred közepén az iráni nyelvcsaládhoz tartozó nomád állattenyésztő törzsek népesítették be.
Ezen a területen különféle birodalmak hadseregei táboroztak, útban Ázsia gazdagabb részei felé.
Nagy Sándor az i. e. 4. században, útban India felé, uralma alá hajtotta a türkmén területeket. Mintegy százötven évvel később alapította itt meg fővárosát, Nisát Perzsia Parthuszi Királysága. Nisa az ország mai fővárosának, Aşgabatnak egyik külvárosa. A 7. században arabok hódították meg a területet, akik magukkal hozták az iszlám vallást és integrálták a türkméneket a közel-keleti kultúrába. Erre haladt a legendás selyemút, az Európa és Ázsia közötti kereskedelem fő útvonala.
Türkmenisztán régiója rövidesen a Nagy Khorasan központjává vált, amikor Al-Mamún kalifa székhelyét áthelyezte Merv városába.
.png)
A 11. század közepén a Szeldzsuk Birodalom nagy erejű török hadai Türkmenisztán területén egyesítették erőiket, terveikben Afganisztán meghódítása szerepelt. A Birodalom a 12. század második felében összeomlott, a türkmének pedig rövidesen elveszítették függetlenségüket, amikor a Nyugatra törő Dzsingisz kán csapatai elfoglalták a Kaszpi-tenger keleti partvidékét. A következő hét évszázadban a türkmén nép különböző birodalmak uralma alatt élt, országukban állandósultak a törzsi háborúk. Az orosz hatást megelőző türkmén történelem nagyon szegény írásos dokumentumokban, azt azonban lehet tudni, hogy a 13. és a 16. század között a türkmének fokozatosan elkülönülő etnikai-nyelvi csoportot alkottak. Miközben a türkmének elvándoroltak a jelenlegi Kazahsztán területén található Mangislak-félszigetről az iráni határvidékre és az Amu-darja medencéjébe, a türkmén törzsi társadalmat olyan kulturális hatások érték, amelyek a későbbiek során alapját képezték a türkmén nemzeti identitás kialakulásának.
1894-re a cári Oroszország ellenőrzése alá hajtotta Türkmenisztánt. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az azt követő politikai állapotok eredményeként kikiáltották a Türkmén Köztársaságot, és 1924-ben a megalakuló Szovjetunió egyik tagállama lett. Ekkor alakultak ki a modern Türkmenisztán jelenlegi határai is.
A szovjet időkben európaizálódott és szekularizálódott a türkmén társadalom. A nomadizálás abbahagyására kényszerítették őket.
A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben Türkmenisztán függetlenné vált. Az ország akkori vezetője, Saparmyrat Nyýazow, megtartotta hatalmát. Politikája azonban jelentősen megváltozott a szovjet idők óta: jó kapcsolatot alakított ki külföldi nagyvállalatok vezetőivel, Moszkvával viszonylag hűvös kapcsolatokat ápolt, a hagyományos, muszlim, türkmén értékek és kultúra támogatójaként szeretett fellépni. Egy dolog azonban nem változott, a hatalma; ez az 1990-es évek eleje óta csak tovább növekedett.
Nyýazow 2006. december 21-én váratlanul meghalt. Egyértelmű örököse nem maradt. Az ideiglenes elnök a korábbi miniszterelnök-helyettes, Gurbanguly Berdimuhamedow lett. Ő egyébként állítólag Nyýazow törvénytelen fia. Az alkotmány szerint viszont ezt a tisztséget a Néptanács elnökének, Öwezgeldi Ataýewnek kellett volna betölteni. Bűncselekménnyel vádolták meg és eltávolították tisztségéből.
A 2007. február 11-én tartott elnökválasztáson Berdimuhamedow megkapta a szavazatok 89%-át 95%-os részvétel mellett. A külső megfigyelők szerint a választás nem volt tisztességes.
Remove ads
Politika
A Szovjetunió összeomlása és a függetlenség elnyerése óta Türkmenisztán az utódállamok közül a legautokratább állam hírnevét szerezte meg.[13] Saparmyrat Nyýazow, Türkmenisztán első vezetője az elnyomáson és az ország szénhidrogén-vagyonán alapuló politikai rendszert hozott létre. Utóda, Gurbanguly Berdimuhamedow hűen követte Nyýazow nyomdokait, megőrizte az általa örökölt rendszert, a lehető legelnyomóbbá téve. A szólás-, sajtó-, gyülekezési és vallásszabadság szélsőségesen korlátozva van Türkmenisztánban.[13] A Freedom House emberi jogi szervezet 2016-ban ugyanabba a diktatúra kategóriába sorolta ezt az országot, mint Észak-Korea, Szíria és Szudán, így a legalacsonyabb osztályzatot kapta a demokrácia mutatóiban.[13]
Alkotmány, államforma
Türkmenisztán államformája köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Kormányformája elnöki köztársaság, amelyben Saparmyrat Nyýazow, a Türkmenbaşy egy személyben volt az ország elnöke, a kormányfő és az egypártrendszerben működő törvényhozás elnökké választotta őt élete végéig.
2022-től Serdar Berdimuhamedow az elnök.
Politikai pártok
Nyýazow (Türkménbasi) alatt az országban egypártrendszer volt; 2008 szeptemberében azonban a Néptanács határozatot fogadott el egy új alkotmány elfogadásáról. 2008 végétől több politikai párt megalakulását is lehetővé teszik. Az ellenzéki pártoknak azonban nincs erejük. A tekintélyuralmi politikai rendszer nem kínál a választóknak értelmes alternatívákat a kormánypárttal szemben. A rendszeren belüli politikát regionális pártfogó hálózatok vagy „klánok” befolyásolják, amelyek az állam és a gazdaság különböző részeit irányítják.[10]
Jogállamiság
A Szovjetuniótól való 1991-es függetlenné válása után az államot három totalitárius rezsim uralta. 2006-ban bekövetkezett haláláig Saparmyrat Nyýazow elnök (Türkménbasi), majd Gurbanguly Berdimuhamedow, aki 2022-ben lemondott fia, Serdar javára. A nemzetközi megfigyelők szerint a választások nem szabadok és nem tisztességesek.[14][15]
Az ország a 2020-as évek elején (is) egy elnyomó, autoriter állam, ahol a gyakorlatban szinte teljesen eltiporják a politikai és a polgári szabadságjogokat. A választásokat szigorúan ellenőrzik, ami szinte egyhangú győzelmet biztosít az elnök és támogatói számára. A gazdaságot az állam uralja, a korrupció rendszerszintű, a vallási csoportokat üldözik, a politikai nézeteltéréseket nem tolerálják.[10]
Nincsenek független intézmények, amelyek a Türkmenisztánban elterjedt korrupció elleni küzdelemmel foglalkoznának. A korrupció elleni fellépések jellemzően szelektívek, és az uralkodó eliten belüli konfliktusokhoz kapcsolódnak. A nepotizmus és az összeférhetetlenség valódi ellenőrzése hiányzik.[10]
A monetáris politikával kapcsolatos döntések, a külföldi cégekkel kötött nagyszabású szerződések, valamint a szénhidrogén-exportból származó állami nyereség felosztása nagyrészt átláthatatlan, és végső soron az elnök ellenőrzése alatt áll, hatékony jogi korlátok és független felügyelet nélkül. A kormánytisztviselők és az állami tulajdonú vállalatok nem kötelesek alapvető pénzügyi információikat nyilvánosságra hozni.[10]
A kisebbségekkel való bánásmód, a szólás- és sajtószabadság terén is súlyos problémák vannak.[16][17]
A Freedom House 2022-es jelentése az országot a »nem szabad« kategóriába sorolta.[10]
Közigazgatási beosztás
Türkmenisztán közigazgatásilag öt tartományra (welayat) és egy független városi kerületre oszlik:
Védelmi rendszer
Emberi jogok
Az autokratikus államberendezkedésű Türkmenisztánban kérdéses a vallásszabadság megvalósulása. Egyes nem-kormányközi szervezetek (NGO) szerint a nemzetközi nyomás ellenére az ország biztonsági hatóságai szigorúan felügyelnek minden vallási csoportot, és annyira korlátozó a jogi környezet, hogy a legtöbb szervezet inkább illegalitásban tevékenykedik, mintsem hogy felvállalja a hivatalos engedélyezés folyamatát, amely inkább akadályokat jelent a működésben. A hatósági akadályokkal szembesülnek a protestáns kereszténység követőit, valamint olyan csoportok, mint a Jehova Tanúi vagy a Krisna hívők.
Remove ads
Demográfia
|
Képek   .jpg) .jpg) |
Népsűrűsége a globális átlaghoz képest alacsony és nagyon egyenlőtlenül oszlik el. A lakosság többnyire a déli, keleti és északkeleti oázisokban él, míg a középső sivatagi területeken és a nyugati régiókban nagyon alacsony a népsűrűség.
Népességváltozás
| 2018 | 5 850 901 |
| 2021 | 6 117 933 |
Legnépesebb városok
Etnikai, nyelvi megoszlás
- Hivatalos nyelv: türkmén
- Írásrendszer: türkmén ábécé: 1993-tól latin ábécé, török ortográfiával
- Népek: türkmén 85%, üzbég 5%, orosz 4%, egyéb 6% (2003)
Türkmenisztán állampolgárainak legnagyobb része türkmén nemzetiségű; további nemzetiségek az országban az oroszok, üzbégek, azeriek, örmények és tatárok. Az ország hivatalos nyelve a türkmén, bár a nemzetiségek közötti kommunikációban használják az oroszt is, amint azt az 1992-ben elfogadott Alkotmány lehetővé teszi. A türkmén név, amely mind a népet, mind a nemzetet jelöli, egy visszautaló kifejezés, amely abból az időből származik, amikor az oroszok először találkoztak ezzel a népcsoporttal, akik állandóan a Tūrk-men kifejezést használták, amelynek jelentése "Tūrk vagyok".
Vallási megoszlás
A CIA World Factbook szerint a muszlimok a lakosság 93%-át teszik ki, míg a lakosság 6%-a az ortodox kereszténység követői, a fennmaradó 1%-ot pedig nem vallásosnak tartják.[19]
A Pew Research Center 2009-es jelentése szerint Türkmenisztán lakosságának 93,1%-a muszlim.[20]
Szociális rendszer
A csecsemőhalandóság magas: 1000 csecsemőből 45 hal meg. A felnőtt halálozási ráta: 1000-ből nőknél 201, férfiaknál 375 ember hal meg évente átlagosan. Az egészségügyre a GDP 2,73%-át költik.
Remove ads
Gazdaság
Általános adatok
Az ország művelhető területének túlnyomó részére gyapotot ültettek, és az ország a világon a 10. helyet foglalja el e növény termesztésének rangsorában. Türkmenisztán ugyanakkor a világ 4. legnagyobb földgáztartalékkal rendelkező országa[21] és kőolajbányászata is jelentős.
Türkmenisztán lassú ütemben reformálja gazdaságát, abban bízik, hogy földgáz- és gyapoteladásból származó bevételei finanszírozni tudják elavult gazdasági struktúráját. Privatizációs céljai korlátozottak. 1998 és 2002 között az ország szenvedett az export folyosók fejletlensége miatt, az eladott gáz szállítási útvonalainak alulfejlettsége és a nagyméretű külső adósságszolgálat nyomása miatt. Ugyanakkor az összes kivitel értéke meredeken emelkedett a kőolaj és a földgáz növekvő ára miatt. A GDP növekedési üteme 2012-ben 11%-os volt.[22]
Nyýazow elnök országa bevételének nagy részét saját nagyságának kifejezésére fordította, a főváros hatalmas fejlesztésben részesült, miközben az ország más részein élő emberek a nyomor szintjén tengődnek. A korrupciós fertőzöttséget vizsgáló nemzetközi szervezetek megkongatták a vészharangot az ország valutatartalékaival kapcsolatban, arra jutottak, hogy az egy külföldi bankszámlán került elhelyezésre. Az elnök ingyenes víz-, gáz- és áramszolgáltatást ígért népének, ami meg is valósult, de gyakoriak a kimaradások.
|
Képek  .jpg)  .jpg) |
Gazdasági ágazatok
Mezőgazdaság
Fő termények: gyapot, gabonafélék, dinnye. [23]
Ipar
Fő iparágak: földgáz- és olajipar, textilipar, élelmiszer-feldolgozás. [23]
Kereskedelem
Exportjának nagy részét három termék: földgáz, kőolaj és gyapot teszi ki.
- Fő importtermékek: gépek és berendezések, vegyszer, élelmiszerek.
- Fő importpartnerek (2015) [23]: Törökország 25,1%, Oroszország 12,3%, Kína 11%, Egyesült Arab Emírségek 9,1%, Kazahsztán 5,2%, Németország 4,6%, Irán 4,5%
- Fő exportermékek: gáz, kőolaj, petrolkémiai termékek, textília, gyapotszál
- Fő exportpartnerek (2015) [23]: Kína 68,7%, Törökország 4,9%
Remove ads
Közlekedés
Közút
2001-ben az úthálózata kb. 21 000 km, amelyből 18 000 km burkolt. Az üzemanyagárak a legolcsóbbak közé tartoznak a világon.[24]
Vasút
Vízi forgalom
A fő tengeri kikötője Türkménbasy (korábban Krasznovodszk-Красноводск).
Légi forgalom
A repülőterek száma kb. 26,[25] ebből 4 nemzetközi forgalmú.
Egyéb
Itt haladt keresztül még a középkorban a selyemút.
Remove ads
Telekommunikáció
| Hívójel prefix | EZ |
| ITU zóna | 30 |
| CQ zóna | 17 |
Kultúra
- Akhal-Teke lótenyésztés
- Szőnyegek
- Dzsejtun-kultúra régészeti emlékei
Oktatási rendszer
Az országban 9 év az iskolakötelezettség ideje, amely a 7. évben kezdődik. A diákok az első 4 évet az alapiskolában, majd 5 évet a középiskolában töltenek el. Ezután választhatnak egy kétéves szakmai képzés és a felsőoktatás között. Az ország egyetemes és kötelező alapképzést nyújt állampolgárainak a középiskola befejezéséig. A középiskolai oktatást még Niyazow csökkentette 11-ről kilenc évre, de halála óta az új elnök rendeletére immár 10 évre visszaemelték. További kutatások folynak az ügyben, hogy a volt szovjet tagállamokban jelenleg túlnyomórészt 10 éves középiskolai oktatást tartsák meg, vagy pedig visszaállítsák a korábbi türkmén 11 éves rendszert.
Türkmenisztán egyetlen egyeteme a fővárosban van. A neve Türkmén Állami Egyetem (1950-ben alapították). Ezenkívül 8 fő és szakiskola van.[26] Nyýazow alatt nem lehetett angolul tanulni.
|
Képek a kultúráról       .jpg) |
Kulturális intézmények
Kulturális világörökség
Türkmenisztán UNESCO által elismert hozzájárulása a világ kulturális örökségéhez:
- Az „ősi Merv” helytörténeti és kultúrpark;
- Kunya-Urgencs;
- Nisza párthus erődítményei a Pártus Birodalom korából.
Tudomány
Művészetek
Hagyományok, néprajz
Gasztronómia
A szomszédos országok és Türkmenisztán gasztronómiája között sok az egyezés. A mohamedán országokban közismert piláf erre is elterjedt. A türkmén és néhány másik környező nyelvben a neve plov. Összetevőiben és készítési módjában is ugyanolyannak mondható, mint a többi nemzet konyháján: alapanyagai a rizs, sárgarépa, birkahús, amit egy méretes üstben készítenek el.
Jellemző türkmén étel a manti, darált hússal, hagymával és sütőtökkel készített gombóc. A levesek közül a legismertebb surpa nevezetű húsból és zöldségekből összetevődő leves. A bazárokon és éttermekben széles választéka akad a gombócoknak és töltött pitéknek, úgy mint a szomsza vagy a gutap (utóbbi töltelékje gyakran spenót). Könnyű és gyors elkészítésük miatt népszerű harapnivalónak számítanak turisták, utazók és sofőrök körében.
A türkmén gasztronómiában nem jellemző a fűszerek használata. Ízesítéshez leginkább gyapotmagolajat használnak.
További egyedi türkmén étel a hegdermeh, melynek hozzávalói a rizs, hús, hagyma és paradicsom. A sztyeppék ősi étele, a saslik itt sem hiányzik a gasztronómiából. A nyársonsült fogás birka-, bárány vagy baromfihúsból, néha pedig halból készül. Izzó faszénen sütik, köretnek nyers szeletelt hagymát és ecetes mártást adnak hozzá. Mind éttermekben, mind pedig az utcán gyakran előfordul.
A türkmenisztáni éttermekben találkozni rendszerint orosz eredetű ételekkel, mint a pelmenyi, a grecska (hajdinából készült étel), töltött káposzta és majonézes saláták széles kínálata. Felfedezhetők még ujgur hatások is, ilyen a lagman nevű tészta.
A dinnye Türkmenisztán nemzeti terménye, s kihagyhatatlan a helyi étkezésből. Az országban a dinnyének saját ünnepe is van, s közel 400 különböző fajtát termesztenek belőle. Régen az állam hatalmas dinnyeexportőr is volt.[27]
Az étkezéseket mindig kíséri egy helyi laposkenyérfajta (gyakorlatilag egész Közép-Ázsiában jellemzőnek mondható), amit türkménül çörek-nek hívnak. Szimbolikus jelentősége nagy. Udvariatlanságnak számít, ha fejjel lefelé tartják vagy bármilyen egyéb módon tiszteletlenül bánnak vele.[28] Készítéséhez számos népi babona és hiedelem fűződik. Egyformán eszik önmagában, vagy valamilyen töltelékkel (pl. hússal).
Az italok közül a legmeghatározóbb a zöldtea. A nap bármely órájában sort keríthetnek a türkmének teázásra. Akad továbbá számos joghurt-féle, melyeket általában reggelire fogyasztanak. Hal néven készül Türkmenisztánban egy savanykás ízű ital tevetej erjesztésével.[29] A készítési eljárás bonyolult és nehéz, ráadásul a hal hamar megromolhatt, ezért tartósítása sem egyszerű.
Bár Türkmenisztán muzulmán ország, de a szovjet uralom elterjesztette területén a rendszeres alkoholfogyasztást. Az országban korlátozás nélkül lehet kapni vodkát, sört, pálinkát, bort és pezsgőt.[forrás?]
Remove ads
Turizmus
Közvetlenül a függetlenné válás után, az 1990-es években Türkmenisztán a jelenleginél valamivel nyitottabb ország volt, 1998-ban például 300 ezer külföldi látogatta meg az országot,[30] szemben a 2018-as kb. 130–140 ezer fővel. A legtöbb külföldi a szomszédos Üzbegisztánból érkezett.[31]
Türkmenisztán a világ egyik legzártabb országa. Nagyon kevés külföldi szerez türkmenisztáni vízumot. A 21. században, 2000 és 2013 között a kiadott vízumok száma igen csekély volt, ami megfelelt az elszigetelődő diktatúra politikájának.[32] 2016-ban a turistáknak kiadott vízum csak 9000,[33] 2019-ben is csak 14 438 volt.[34]
Az ország egyik sokak által látogatott látványossága az ún. pokol kapuja.
Sportélete
Olimpia
Ünnepek
A fő ünnepek:
- Újév napja (január 1.)
- Nemzetközi nőnap (március 8.)
- Nowruz (március 21–22.)
- Az államzászló és az alkotmány napja (május 18.)
- A függetlenség napja (szeptember 27.)
- Emléknap (október 6.)
- A semlegesség ünnepnapja (december 12.)
- Eid al-Fitr (a dátum változó)
- Eid al-Adha (a dátum változó)
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads