Tarsoly

A tarsoly eredetileg széles táska, tarisznya vagy erszény volt.^[1] A későbbiekben a magyar huszárok öltözékéhez tartozott dísztáska elnevezése lett. A tarsoly derékra övezett szíjazatról térdhajlásig fityegett alá (a szablyával együtt). Eredetileg pénz, élelmiszer, azaz víz és étel, illetve lőszerek hordására szolgált. Külföldön is elterjedt, főként a huszárságnál.

Tarsoly

Hagyományőrző ötvösmester, honfoglaló magyar tarsolylemezt készít. Makó közelében.

Ez a szócikk az oldaltáskáról szól. Hasonló címmel lásd még: Tarsoly (egyértelműsítő lap).

A honfoglalás korában

A magyar honfoglaló lovasok a szablyát, a készenléti íjtegezt és a nyíltartó tegezt (puzdra), a tarsollyal együtt az övükön felfüggesztve az oldalukon hordták. "Már korábban kialakult a honfoglalók művészetének sajátos egységes stílusa, miként a különböző törzsek is szövetségben egyesültek. Ez a stílus mindegyik elődjétől meg is különbözteti a magyarság korai művészetét. A jellegzetesen magyar, méltóságot jelző tarsolyok díszítésmódja szépen példázza a sokféleség és az egység együttes megvalósítását. A különálló veretekkel fedett bőrtarsoly (pl. Újfehértó-Micskepusztáról, Budapest-Farkasrétről) ornamentális rendszere az egész tarsolyt borító tarsolylemezek némelyikén (pl. Félegyháza, Szolnok-Strázsahalom) is megjelenik, s alighanem ebből indult ki a központi elrendezésű kompozíció. Más tarsolylemezeket a zárószíjat utánzó sáv oszt két szimmetrikus félre (Eperjeske), egy harmadik típusban pedig a palmetták textilmintára emlékeztető végtelen láncolatba fonódnak össze (Galgóc, Szolyva, Bodrogvécs, Bana). A különféle kompozíciós sémák alkalmazása a Kárpát-medencében a legkülönbözőbb mesterek kezén nagyobb lélegzetű ornamentális kompozíciók összefüggésében jelentek meg. A honfoglalás kori magyar fémművesség stílusát az elődökétől jól felismerhetően megkülönbözteti az ornamens elegáns, éles elhatárolása, a stilizált díszítő elemek megsokszorozására való hajlam, továbbá az állatalakok leegyszerűsített, stilizált, lendületes vonalrajzú sziluett-jellege."^[2] A tarsolylemezek gyakran művészi megformálású ötvöstárgyak.

A huszártarsoly leírása

Az övről a tarsoly szíjon csüngött le, s ezt a szíjat is veretekkel díszítették. Ez a szíj egyúttal a tarsoly zárásához is szolgált. A tarsoly szőttes textilből, nemezből, de legtöbbször bőrből készült. A tarsolyban a tűzszerszámokat (apró készségeket, a kovát, taplót és a csiholóacélt) tartották. A magyar honfoglaló lovasok a szablyát, az íjtegezt és a nyíltartó tegezt (puzdra), a tarsollyal együtt az övükön felfüggesztve, oldalukon hordták.

Tarsolyok galériája

• 
  Porosz huszár tarsolya Nagy Frigyes képével 1763-ból
• 
  Az 1812-es francia első huszárezred tagjai, tarsolyuk a kardtartó övhöz rögzítve
• 
  Az 1815-ben elhunyt Jean-Jacques Desvaux de Saint-Maurice tábornok tarsolya, rajta Bonaparte Napóleon koronájával és sasával
• 
  A cári huszárok 1802 és 1825 között használt tarsolya
• 
  A brit indiai hadsereg egyik parancsnokának tarsolya, 1867
• 
  A brit uralkodó ír huszárjainak (8th King's Royal Irish Hussars) 1880-ban használt tarsolya
• 
  Brit tüzértiszt tarsollyal, 1901
• 
  Dán huszár-gárdisták tarsolya II. Margit dán királynő jelével, 2012

A tarsolylemez

A tarsolyok nagy részénél a fedelet teljesen befedő tarsolylemez díszítette. Ezeken mutatkozott meg a legszebben a magyar ötvösök leleményessége. A tarsolylemez a honfoglalás kori tarsolyok jellegzetes, fémből, egyedi ötvösmunkával készült fedőlapja.A tarsolylemezzel díszített tarsoly a honfoglaló magyarság jellegzetessége. Feltételezhető, hogy tarsolylemezt közülük is csak a vezető réteg tagjai hordtak, esetleg közülük is csak bizonyos törzshöz tartozók. Ezt támasztja alá, hogy eddig viszonylag kevés, mintegy 43 db tarsolylemez került elő, viszont azonos környékről gyakran több is. A Magyar Nemzeti Múzeum Tarsolylemezek c. időszaki kiállítás anyagában az szerepel, hogy múzeumokba csak 27 tarsolylemez és 13 veretes tarsoly került be.^[3]

A 8-10. században a Volgai Bolgárország ellenőrizte az Urál hegység mindkét oldalán, egészen északra vezető kereskedelmi útvonalakat. A finnugor népek által lakott területekre irányuló kereskedelmi expedícióknak lehettek magyar résztvevői is – akik ebben az időben a volgai bolgárok melletti törzsi szálláshelyeken laktak – így kerülhettek a marikhoz, komi-permjákokhoz, hantikhoz „a magyarok által kedvelt tárgyak: tarsolylemezek, tálak (...) (Veszelov-tanyai tarsolylemez, permi tarsolylemez, szalehardi tál)”.^[4]

A galgóci tarsolylemez rajza

A honfoglalók művészetét legszebben a tarsolylemezek mutatják be. Tarsolylemez Eperjeskéről

Az 1938-ban, talajjavítási munkálatok közben talált túrkevei ezüst tarsolylemez rajza

Feltárt tarsolyok

Tarsolylemezes és veretes tarsolyok:

• banai
• bárándi
• besenyőtelki
• bodrogszerdahelyi (veretes)^[5][6]
• bodrogvécsi
• budapest-farkasréti (veretes)
• bugyi-felsőványi^[7]
• csomádi^[8]
• csernyigovi
• dunavecse-fehéregyházi
• eperjeskei 2
• eperjeskei 3
• galgóczi^[9]
• izsáki
• karosi 9 (veretes; Karos-Eperjesszög I. temető 9. sír)^[10]
• karosi 11 (veretes; Karos-Eperjesszög II. temető 11. sír)^[11][10]
• karosi II/29^[12]
• karosi 41 (veretes; Karos-Eperjesszög II. temető 41. sír)^[13][10]
• karosi 52
• karosi 61 (veretes; Karos-Eperjesszög II. temető 61. sír)^[10]
• kenézlői 3
• kenézlői 14
• kenézlői 28
• kiskunfélegyházi
• kiszombori
• krjukovó-kuzsnovói mordvin (veretes)^[14][15]
• panovói mordvin^[16]
• pátyi (2 db)^[17]
• przemysli (veretes)
• permi^[18][19]
• rakamazi
• rétközberencsi
• szolnok-strázsahalmi
• szolyvai
• tarcali
• tiszabezdédi
• tiszaeszlár-bashalmi (veretes)
• tiszaeszlár-bashalmi II.
• tiszanánai
• tiszavasvári (veretes)
• túrkevei Ecsegpuszta Bokroshalom
• túrkevei II.
• tuzséri
• újfehértói Micskepuszta (veretes)
• veszelovói (őscseremisz temető)^[20]