Telkibánya
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Telkibánya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában. Az Árpád-kori királyi bányák leghíresebbje található itt.
Remove ads
Fekvése
Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék (Eperjes–Tokaji-hegység) középső részében, a Hegyközben fekszik, a szlovák határ közelében. Tengerszint feletti magassága 403 méter.
A közvetlenül határos települések: észak felől Pányok, északkelet felől Füzér, kelet felől Nyíri, délkelet felől Regéc, délnyugat felől Fony, nyugat felől Gönc, északnyugat felől pedig Zsujta és Abaújvár.
Megközelítése
Csak közúton érhető el, Hidasnémeti-Gönc vagy Pálháza-Bózsva érintésével, a 3708-as úton.
Remove ads
Címere
A címer alakzata lekerekített pajzs, amely két mezőre oszlik. A pajzs alsó ívelt, zöld részén háromtornyú vár, melynek tornyai a pajzs többi részét betöltő kék mezőbe nyúlnak. A vár mindkét oldalán egy-egy díszegyenruhás bányász látható kalapáccsal, ékkel. A kék mező felső harmadában, jobb és bal oldalon negyvenöt fokos szögben döntött pajzs alakú címer, amelyek hosszában osztottak. A mező jobb oldala Árpád-sávos, bal oldala kék alapon öt stilizált arany Anjou-liliomot ábrázol.
Remove ads
Története
1270-ben említik először mint Teluky falut és bányatelepet, mint Füzér tartozékát. A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte. 1367 előtt Telkibánya déli részén egy fából készült kápolna állt. 1367-ben a telkibányai bányaispán engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához, annak érdekében, hogy ispotályt építhessenek. 1395-ben fallal és bástyákkal volt övezve. Telkibánya a felső-magyarországi bányavárosok (Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Rozsnyó, Igló) szövetségének a tagja. 1447-ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát a Rozgonyiaknak adományozta. 1517-ben Telkibánya lakossága 150 fő körüli. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574-1757 között szünetel a termelés. A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a regéci uradalom része volt. Gazdája előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi-család volt, később a kincstár kezébe is került. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin-lelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon. A falut gyakran emlegetik Aranygombos Telkibányaként, úgy tartják hogy a templom keresztjét tartó gomb lehetett arany, amit akkoriban csak a gazdagabb települések engedhettek meg maguknak.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Mester Lászlóné (független)[4]
- 1994–1998: Mester Lászlóné (független)[5]
- 1998–2002: Mester Lászlóné (független)[6]
- 2002–2006: Mester Lászlóné (független)[7]
- 2006–2010: Mester Lászlóné (független)[8]
- 2010–2014: Mester Lászlóné (független)[9]
- 2014–2019: Kassai Zoltán (független)[10]
- 2019–2024: Szabó Zoltán (független)[11]
- 2024– : Szabó Zoltán (független)[1]
Látnivalók Telkibányán és környékén
- Vártemplom
- Kopjafás temető
- Telkibánya, helytörténeti kiállítás
- Koncfalvai ipartörténeti rom
- Érc- és Ásványbányászati Múzeum
- Szent Katalin-ispotály és kápolna
- Károlyi-vadászkastély - ma szállóként működik
- Aranyásók útja
- Jegesbarlang [12]
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
| Lakosok száma | 567 | 553 | 549 | 549 | 537 | 575 | 565 | 557 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
Adatok: Wikidata
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,9%, református 50,3%, görögkatolikus 2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,5% (25,8% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% szlováknak, 0,9% cigánynak, 0,6% ukránnak, 0,2% németnek, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,8% volt római katolikus, 47,7% református, 2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 3,5% felekezeten kívüli (26,1% nem válaszolt).[15]
Remove ads
Irodalom
- Benke István: Telkibánya bányászatának története
- Katona Imre: Az első magyar porcelángyár, Telkibánya
- Pusztai Tamás: Előzetes jelentés a telkibányai Szent Katalin ispotály 1997-1998. évi feltárásáról. Herman Ottó Múzeum évkönyve 2000.
- http://www.geology.uni-miskolc.hu/geoturism/terez/terez_index_hun.html Archiválva 2017. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://www.turautak.com/cikkek/turautak/aranyasok-utja-tanosveny--telkibanya.html
- http://pihenek.blog.hu/2009/04/20/jegbarlang_magyarorszagon_de_hol
- http://www.geology.uni-miskolc.hu/geoturism/ice/ice_hu_photo.html Archiválva 2020. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- https://web.archive.org/web/20161125174635/http://www.csobogo.hu/olvasosarok/170-zoeldvilag-egyedueallo-jelenseg-a-jegbarlang
Remove ads
Galéria
- Képek Telkibányáról
Kopjafás temető a református templom alatt
Vártemplom
Szent Katalin ispotály és kápolna romjai
Kopjafás temető a református templom mögött
Református templom a Bizsókáról
A Károlyi-kastély
Régi kép a Nagy utcáról
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads