Terc-butanol

A terc-butanol (vagy terc-butil-alkohol, 2-metil-2-propanol) egy az alkoholok közé tartozó szerves vegyület. A legegyszerűbb tercier alkohol. A butanol négy szerkezeti izomerje közül az egyik, a másik három az n-butanol, a szek-butanol és az izobutanol.

terc-butanol
terc-Butanol t-BuOH
IUPAC-név	2-metilpropán-2-ol
Más nevek	terc-butil-alkohol
Kémiai azonosítók
PubChem	6386
ChemSpider	6146
EINECS-szám	200-889-7
DrugBank	DB03900
ChEBI	45895
RTECS szám	EO1925000
InChIKey	DKGAVHZHDRPRBM-UHFFFAOYSA-N
Beilstein	906698
Gmelin	1833
UNII	MD83SFE959
UN-szám	1120
ChEMBL	CHEMBL16502
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C4H10O
Moláris tömeg	74,12 g/mol[1]
Megjelenés	színtelen, szilárd anyag vagy folyadék
Sűrűség	0,79 g/cm³, 20 °C[1]
Olvadáspont	26 °C[1]
Forráspont	83 °C[1]
Oldhatóság (vízben)	Korlátlan[1]
Gőznyomás	41,2 mbar (20 °C) 240 mbar (50 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás	Gyúlékony (F), Ártalmas (Xn)[2]
NFPA 704	3 1 0
R mondatok	R11, R20[2]
S mondatok	(S2), S9, S16[2]
Lobbanáspont	11 °C[1]
Öngyulladási hőmérséklet	470 °C[1]
LD50	2740 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

Története

A terc-butanol volt az elsőként felfedezett tercier alkohol, először Butlerov állította elő 1863-ban.

Kémiai tulajdonságai

Színtelen, jellegzetes szagú vegyület. A többi kis szénatomszámú alkoholtól eltérően nem folyadék, hanem alacsony olvadáspontú szilárd anyag (az olvadáspontja 26 °C). Vízben korlátlanul oldódik. Mint tercier alkohol, sokkal kevésbé reakcióképes és kevésbé érzékeny oxidációra, mint a butanol más izomerjei. Hidrogén-kloriddal szubsztitúciós reakcióba lép, ekkor terc-butil-klorid keletkezik.

Előállítása

A terc-butanol a krakkgázok között található izobutilénből állítható elő kénsavészteren át, majd ennek hidrolízisével.

Felhasználása

Kiindulási anyagként alkalmazzák szerves kémiai szintéziseknél.