Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

Az egykori Magyar Királyi Testnevelési Főiskola a magyar sportképzés központi intézménye a megalakulása óta. Sportági oktatói a magyar szakemberek legnagyobb neveit soroltatják fel, akik leggyakrabban a nemzetközi sportélet alakítói is saját területükön. Az egyetem könyvtára és levéltára a hazai egyetlen testnevelési és sporttudományi szakkönyvtáraként feladatának tekinti a magyar testnevelés és sport szakembereinek, szervezeteinek, testületeinek és intézményeinek szakirodalmi információkkal való támogatását, valamint a hazai sporttudomány, testnevelés és sportfelsőoktatás dokumentumainak gyűjtését és megőrzését, így nyújtva biztos alapot az egyetem folyó kutatásoknak. Bár az egyetem neve többször változott, továbbra is a TF rövidítés határozza meg az egyetemet.

Az alapító szobra

Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Alapítva	1925
Hely	Magyarország, Budapest
Korábbi nevei	Magyar Királyi Testnevelési Főiskola, Magyar Testnevelési Főiskola, Magyar Testnevelési Egyetem, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Testnevelési Egyetem
Mottó	Szellemet, erkölcsöt, erőt egyesíts!
Típus	egyetem
Rektor	Sterbenz Tamás (2021–)
Elérhetőség
Cím	1123 Budapest, Alkotás u. 44.
Postacím	1525 Pf. 69.
Elhelyezkedése
Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 34″, k. h. 19° 01′ 32″47.492777777778, 19.025555555556
A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Az intézmény célja[1]

Az intézmény kezdeti fő célja a testnevelőtanár képzés volt, ami későbbiekben edzőképzéssel bővült. Később a testnevelés és a sport világa erőteljes fejlődésének következtében új tanszékek alakultak, új tantárgyak kerültek be a képzési programba, és egyre nagyobb hangsúly helyeződött a tudományos kutatómunkára.

Az egyetem állami feladatként ellátott alaptevékenysége

• a sporttudománynak mint interdiszciplináris tudományterületnek és a humánkineziológiának a művelése, valamint az egészségtudománynak, elsősorban a prevenciónak a fejlesztése;
• testnevelési és sportszakemberek alap- és továbbképzése (idegen nyelven is);
  • az alap-, közép- és felsőfokú oktatás teljes vertikumában,
  • a sportmozgalom különböző területeire, a szabadidő, az iskolai és a versenysport, valamint
  • a népegészségügy számára;
• az egyetem képesítési követelményeiben meghatározott feladatok;
  • az alapfokú képzésben: sportoktatók képzése;
  • a középfokú képzésben: sportedzők, sportszervezők-sportmenedzserek és rekreációs szakemberek képzése;
  • a főiskolai szintű képzésben: szakedzők, sportmenedzserek, táncpedagógusok és rekreációirányítók képzése;
  • az alapképzésben (BSc-n): sportszervezők, testnevelő-edzők, humánkinezológusok és rekreációs szakemberek képzése;
  • az egyetemi szintű képzésben: testnevelő tanárok, humánkineziológusok, gyógytestnevelő tanárok és egészségtantanárok képzése;
  • a mesterképzésben (MSc-n és MA-n): testnevelő tanárok, gyógytestnevelő tanárok, egészségfejlesztő tanárok, humánkineziológusok, szakedzők, sportmenedzserek és rekreációs szakemberek képzése;
  • a felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon: sportpszichológusok, lovaskultúra oktatók és preventív mozgásterapeuták képzése;
  • a posztgraduális szintű képzésben: doktoranduszok képzése;
• működési támogatásból fedezett, a megalapított szakok diszciplináihoz kapcsolódó tudományos kutatás, fejlesztés és tudományszervező tevékenység.

Az egyetem feladatai

A megalapított akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, főiskolai és egyetemi szintű alap- és mesterképzés, főiskolai és egyetemi szintű szakirányú továbbképzés, doktori (PhD) képzés.

Az egyetem elhelyezkedése

Az egyetem campusa Budapesten, a 12. kerületben Budán található, mely magába foglalja az Alkotás utca 42-48-ig terjedő központi részét, és a Csörsz utcában található Dr. Koltai Jenő Sportközpont is.

A vízi táborok elengedhetetlen színhelyeként kellemes helyen, a Duna partján található az egyetem római-parti vízitelepe.

Továbbá a Velencei-tónál található az egyetem sporthotele, a Sport Hotel Velence, mely többek között táborok és edzőtáborok helyszínéül szolgál.

Intézetek és tanszékek

Gazdaság és Társadalomtudományi Intézet

• Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék
• Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutatóközpont
• Sportjogi Tanszék
• Sportmenedzsment Tanszék
• Társadalomtudományi Tanszék

Sportági Intézet

• Atlétika Tanszék
• Edzéselméleti és Módszertani Kutató Központ
• Küzdősportok Tanszék
• Lovassportok Csoport
• Rekreáció Tanszék
• Sportjáték Tanszék
• Technikai Sportok Csoport
• Torna, RG, Tánc és Aerobik Tanszék
• Úszás és Vízi Sportok Tanszék

Sport- és Egészségtudományi Intézet

• Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék
• Kineziológia Tanszék
• Molekuláris Edzésélettani Kutató Központ
• Sport-táplálkozástudományi Központ
• Sportélettani Kutató Központ

Tanárképző Intézet

• Pedagógia Tanszék
• Testnevelés-elméleti és Oktatásmódszertani Tanszék

Sportszaknyelvi Lektorátus

Kapcsolódó egységek

• Az intézménnyel egy időben alakult meg a Testnevelési Főiskola Sport Club (TFSC). A második világháborút követően, 1946 februárjában nyitotta meg újra kapuit a főiskola, az újjáalakuló sportklub a Testnevelési Főiskola Sportegyesülete (TFSE) néven kezdte meg működését.^[1] Jelenleg több mint 20 szakosztállyal Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete (TFSE) néven érik el eredményeiket a sportolók.
• 1959-ben létesült a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet, amely 1969-től a Testnevelési Főiskola Kutatóintézeteként (TFKI) folytatta működését.^[1] Jelenleg széleskörű laboratóriumi szolgáltatások és különböző kutató központok (Sport-táplálkozástudományi Központ Archiválva 2022. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ Archiválva 2022. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, Molekuláris Edzésélettani Kutató Központ) érhetők el a hallgatók, illetve az oktatók számára a Tudományos Iroda közreműködésével.
• 1975-ben megalakult a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézete (TFTI),^[1] későbbi nevein TF Továbbképző Központja (TFTK), TF Továbbképző Intézete (TFTI). A felnőttképzés országos átalakítása után Sportvizsgaközpont néven teljesen megújult rendszerrel várja az érdeklődőket.
• Az egyetemen működik a Sporttudományok Doktori Iskola, vezetője Prof. Dr. Radák Zsolt egyetemi tanár, az MTA doktora.^[2]
• A Diana utca 35-37 alatt található az egyetem gyakorló iskolája, a Testnevelési Egyetem Gyakorló Sportiskolai Általános Iskola és Gimnázium.

Képzések

Alapképzések

• edző
• rekreáció és életmód
• sportszervező

Mesterképzések

• humánkineziológia
• rekreáció
• sportmenedzser
• szakedző
• tanári (gyógytestnevelő tanár)
• tanári (testnevelő tanár)

Osztatlan képzés

• tanár (középiskolai testnevelő, gyógytestnevelő)

Szakirányú továbbképzések

• Gyógytestnevelő mentortanár pedagógus
• Inkluzív sportoktató
• Lovaskultúra oktató
• Nemzetközi Sportkapcsolatok – Sportdiplomácia
• Rendezvényszervezés – sportbiztonság
• Sport-specifikus dietetika
• Sportlétesítmény-üzemeltető
• Sportmédia
• Sportpszichológiai szakpszichológia
• Sportteljesítmény-elemző
• Testnevelő mentortanár pedagógus

Továbbképzések

• Vándortábor-vezető pedagógus (gyalogos/vízi)
• Babaúszás oktató

A Sportvizsgaközpont középfokú szakképzései

• Sportedző (sportágak szerint)
• Sportoktató (sportágak szerint)
• Sportszervező munkatárs
• Személyi edző

Szenátusi ülés és diplomaosztó, 2022

Az intézmény vezetői

• 1925–1928 – Dr. Gyulai Ágost (igazgató)
• 1928–1941 – Dr. Szukováthy Imre (igazgató)
• 1941–1944 – Dr. Misángyi Ottó (igazgató)
• 1945–1947 – Dollai Dobler Antal (igazgató)
• 1947–1951 – Dr. Hepp Ferenc (igazgató)
• 1951–1965 – Antal József (igazgató)
• 1965–1967 – Kerezsi Endre (igazgató)
• 1967–1973 – Dr. Terényi Imre (főigazgató)
• 1973–1978 – Dr. Koltai Jenő (rektor, 1975-től főigazgató)
• 1978–1984 – Zalka András (rektor)
• 1984–1994 – Dr. Istvánfi Csaba (rektor)
• 1994–2001 – Dr. Tihanyi József (rektor, 2000-től dékán)
• 2001–2007 – Dr. Nyerges Mihály (dékán)
• 2007–2011 – Dr. Tihanyi József (dékán)
• 2011–2012 – Prof. Dr. Tóth Miklós (dékán)
• 2012–2014 – Prof. Dr. Radák Zsolt (dékán)
• 2014–2021 – Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos (rektor)
• 2021– – Prof Dr. habil Sterbenz Tamás (rektor)^[3][4]

Díjak, kitüntetések

• Honoris causa doktor
• Pro Universitate-díj
• Pro Facultate-díj
• Kerezsi Endre-díj
• Hepp Ferenc-emlékérem
• TF-MOB edzői nívódíj
• TF aranygyűrű

A TF története

A Nemzeti Torna Egylet alapítói (1866)

A 120 éves évforduló emléktáblája

Az intézményt Klebelsberg Kuno kultuszminiszter fáradozása nyomán 1925-ben Magyar Királyi Testnevelési Főiskola néven nyitották meg, majd 1945-től Magyar Testnevelési Főiskola néven működött tovább. 1975-ben az ún. tudományegyetemek csoportjába sorolták, így egyetemi rangú intézménnyé vált, 1989-től a Magyar Testnevelési Egyetem elnevezést viselte. 2000 januárjától a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karaként működött. 2014. szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált a Semmelweis Egyetemből és önálló intézményként, Testnevelési Egyetem néven működik tovább.

Az egyetem 2003-ban a Semmelweis Egyetem égisze alatt elnyerte a Magyar Örökség Díjat.

• 1900-as évek eleje – Felmerült a korábban egyleti keretek között (elsősorban a Nemzeti Torna Egylet szervezésében) folyó tornatanárképzés állami kézbe vételének gondolata.
• 1909 – Az I. Országos Testnevelési Kongresszuson hivatalosan is megfogalmazódott egy tornatanárképző főiskola felállításának szükségessége.
• 1921 – Az úgynevezett testnevelési törvény parlamenti tárgyalása során elfogadott módosító javaslat szerint „a testnevelési tanerők képzésére országos testnevelési főiskolát kell felállítani, melynek fenntartásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter intézkedik”.
• 1925. október – Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jóváhagyta az 1921. évi LIII. törvénycikk alapján életre hívott főiskola szervezeti szabályzatát.
• 1925. december – A Magyar Királyi Testnevelési Főiskola önálló intézményként megkezdte első tanévét a budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola épületében, közös igazgatójuk Gyulai Ágost volt. A főiskolán – hároméves tanulmányi időre tervezett szervezeti szabályzata és óraterve alapján – egyszakos testnevelőtanár-képzés indult meg. Ez idő tájt alakult meg a főiskola sportegyesülete (TFSC) és vetették meg a később országos hírűvé fejlődött testnevelési és sportszakkönyvtár alapjait.
• 1928 – Az intézmény élére új igazgató került Szukováthy Imre személyében. Az intézmény vezetése kezdettől fogva nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kapcsolatok ápolásának, az első külföldi hallgató 1928-ban iratkozott be, később a világ különböző országaiból számosan követték.
• 1929. szeptember – A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete alapján 4 évre emelték a képzési időt.
• 1920-as évek vége – Elkezdődtek a tudományos kutatások: elsősorban a sportorvoslás, majd ezt követően a sporttörténet témakörében.
• 1930 – Megkezdte működését az intézmény sportorvosi rendelőjéből kifejlesztett I. számú Állami Sportorvosi Intézet.
• 1938 – A Testnevelési Főiskolának ítélték a rangos nemzetközi elismerésnek számító Olimpiai Kupát.
• 1941 – A minisztérium Misángyi Ottót bízta meg az igazgatói feladatok ellátásával.
• 1945 – A fővárosban zajló háborús események nagy károkat okoztak a főiskola létesítményeiben. A legnagyobb veszteséget a főépület alagsorában tárolt felbecsülhetetlen értékű szakkönyvállomány és a sportmúzeumi tárgyak elpusztulása jelentette.
• 1946. február – Újra megnyitotta kapuit az intézmény, ahol ezután a középiskolák és a felsőoktatási intézmények számára egyszakos testnevelőtanár-képzés folyt. Újraalakult a főiskola sportegyesülete (TFSE) is.
• 1946. július – Az újonnan kinevezett igazgatót, Dollai Dobler Antalt az év közepén felmentették tisztsége alól, és 1947 decemberéig miniszteri biztos került az intézmény élére.
• 1948 – Egy kormányrendelet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatásköréből az Országos Sporthivatal felügyelete alá helyezte a TF-et. Elkezdődött a Csörsz utcai sporttelep építése.
• 1950-51 – Ebben a tanévben fejeződött be Hepp Ferenc igazgatósága alatt – az 1945-ös I. Sportkongresszus határozatai alapján – a tanszéki rendszer kialakítása. Megváltozott és kibővült a főiskola feladatköre: a magyar testnevelési és sportmozgalom legmagasabb szintű szakemberképző, illetve módszertani és tudományos intézményévé vált.
• 1951 – Antal Józsefet nevezték ki igazgatónak, aki 1965-ig töltötte be ezt a tisztséget.
• 1950-es évek eleje – Bevezették az esti és a levelező oktatást, s elkészültek az oktatómunka nélkülözhetetlen kellékei, a főiskola első tankönyvei.
• 1953-54 – Felépült a férfikollégium és az étterem, útjára indult az intézmény (azóta több címváltozást megélt) tudományos folyóirata.
• 1960-as évek – Újabb oktatási reformtervek születtek, s egyre inkább előtérbe került a testnevelés és a sport tudományos igényű megközelítése.
• 1965 – Az igazgatói teendők ellátására Kerezsi Endre kapott megbízatást.
• 1966 – Átadták a várva várt uszodát és a játékcsarnokot.
• 1967 – Terényi Imre került a főigazgatói székbe, akinek nagy szerepe lett az intézmény további fejlődésében, szakmai sikereinek megalapozásában.
• 1969 – Az 1959-ben alakult Testnevelési Tudományos Kutatóintézet a főiskola szervezeti egysége lett, megalakult a Szakkönyvtár és Dokumentációs Központ.
• 1970-es évek – Főiskolai szintűvé vált az edzőképzés, és valamennyi szakon (tanári, edző, sportvezető) szervezettebb lett a továbbképzés. Tudományos osztály alakult, évente négy számmal jelentkezett a Tudományos Közlemények című folyóirat, nagy sikere volt a nemzetközi nyári egyetemeknek.
• 1973 – Koltai Jenő lett az intézmény főigazgatója, majd 1975-től az első rektora.
• 1975 – A félévszázados jubileumát ünneplő Testnevelési Főiskola az ott folyó több évtizedes oktató-nevelő és kutatómunka magas színvonalának elismeréseképpen egyetemi rangú főiskolává vált.
• 1978 – Koltai Jenőt Zalka András váltotta fel a rektori tisztségben.
• 1984 – Istvánfi Csaba rektor hivatalba lépésével felerősödtek a képzési rendszer és az intézményi struktúra megújítására irányuló törekvések.
• 1985 – A hazai testnevelési és sportmozgalom szellemi központjaként elismert Testnevelési Főiskola teljes jogú egyetem lett.
• 1986 – Az év végén megszűnt a Kutatóintézet, melynek szakembergárdája a – következő esztendőben átalakított – tanszékeken folytatta munkáját.
• 1987 – Elkészült az egykori 200 méteres atlétikai pálya helyén álló edzőcsarnok és a 430 fő befogadására alkalmas aula épületkomplexuma, az Alkotás utcai fronton emelkedő ötszintes épület munkálatai.
• 1988 – A korábbi laza kapcsolat helyett a Továbbképző Intézet 1988-ban TF Továbbképző Központ néven az egyetem szerves részeként folytatta működését.
• 1989 – Az egyetemmé válás következményeként az intézmény elnevezése hivatalosan is megváltozott. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszűnésével egyidejűleg, az év júliusától a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá került az egyetem.
• 1990 – A felújították és egy emelettel bővítették a játékcsarnokot.
• 1992 – A Magyar Rektori Konferencia nyílt szavazással erősítette meg az intézmény egyetemi státusát. A Római-parton felújított (1992) vízitelepet adtak át a hallgatóknak és az alkalmazottaknak.
• 1993 – Befejeződött a kollégiumok bővítése, korszerűsítése, és elkezdődött egy modern biomechanikai laboratórium kialakítása. Az 1993/94-es tanévtől megkezdődött az angol nyelvű egyetemi szintű (tanár szakos) képzés.
• 2000 – A TF a Semmelweis Egyetem egyik karaként működik (Semmelweis Testnevelési és Sporttudományi Kar).
• 2007 – Elindul a TF portál, hallgatói honlap (TF HÖK hivatalos online oldala).
• 2008 – Hallgatói önkormányzat elnöksége megalapítja a TF Hallgatókért egyesületet a minél színvonalasabb hallgatói élet és TF Napok szervezése érdekében.
• 2010 – Megalakult a TF Karrier Iroda és Alumni iroda (Bendzsák Balázs HÖK Elnök kezdeményezése alapján).
• 2010 – Megalakult a Kerezsi Endre Szakkollégium, az első Sporttudományi Szakkollégium Magyarországon (2013-tól Klebelsberg Kuno szakkollégium).
• 2012 – Az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező hallgató rendezvény a TF NAPOK 32 év után befejeződött (1981-2012).
• 2012 – Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta Schmitt Pál köztársasági elnök doktori címét, így lemondott a köztársasági címéről.
• 2014 – szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált a Semmelweis Egyetemből és önálló intézményként, Testnevelési Egyetem néven működik tovább.
• 2015 – október 15-én hajnalban leégett az egyetem aulája és sportcsarnoka.^[5][6]
• 2015- Elindul a Testnevelési Egyetem területi bővítése és fejlesztése.
• 2018 – szeptember a Testnevelési Egyetem új épületben kezdi meg a 2018/2019-es tanévet.^[7]
• 2018 – Új szakok elindítása sportmédia, valamint a nemzetközi sportkapcsolatok-sportdiplomácia szakirányú kurzus.^[8]
• 2019 – Elindult a sportspecifikus dietetikusképzés

Megjelenés

Konferencia

Az egyetem egyik legnívósabb programsorozata a Sport és Innováció Konferencia, ahol 2 napon keresztül a sporttudomány legújabb kihívásairól hallgathatnak előadásokat az érdeklődők.

Írott sajtó

Kalokagathia – Az egyetem mára megszűnt, nagy múltú lapja

TF Mag – A Klebelsberg Kuno Szakkollégium volt lapja

Testnevelés, Sport, Tudomány – Az egyetem tudományos folyóirata

Hallgatói élet

A TF műhely célja az, hogy megtalálja, kiválassza, összefogja és támogassa azon jelenlegi, illetve már végzett tehetséges TF-es hallgatók tevékenységét, akik tanulmányaik mellett és azon kívül különböző művészeti tevékenységben vesznek részt magas színvonalon. A fiataloknak megnyilvánulási, fellépési lehetőséget, maximális erkölcsi és – lehetőségek szerint – anyagi támogatást is kíván nyújtani.

Az Alumni, Karrier és Speciális Hallgatói Szolgáltatások Iroda (AKSI) küldetése, hogy közelebb hozza a nagy tudással, tapasztalattal felvértezett, a tudományos, szakmai és közéleti eredményekkel, elismertséggel rendelkező alumnusokat a jelenlegi egyetemi polgárokhoz. Karriercentrumával, rendezvényeivel és a speciális hallgatói szolgáltatásokkal segítik az egykori és mostani TF-esek közötti tapasztalatcserét, ötletmegvalósítást, a test- és mozgáskultúra értékeinek megjelenítését.

A Kerezsi Endre Kollégiumba minden TF-es hallgató jelentkezhet. A kollégiumi felvétel pontrendszer alapján kialakított rangsor szerint történik. A kollégiumi szobaválasztásnak is a teljesítményrangsor az alapja. Azok választhatnak előbb szobát és szobatársat, akik a rangsorban magasabb helyen vannak, illetve amely együtt lakni szándékozó párnak vagy diákcsoportnak magasabb az együttes pontszáma.

A Klebelsberg Kuno Szakkollégium azzal a céllal jött létre, hogy saját szakmai program kidolgozásával segítse a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. E cél érdekében kurzusokat, előadásokat, konferenciákat, vitákat, tanulmányutakat szervez és biztosítja a széleskörű szakmai ismeretek megszerzésének lehetőségét a hallgatók számára.

Az egyetem főbb partnerei

A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének címere

Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE)^[9]

Magyar Edzők Társasága (MET)^[10]

Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS)^[11]

Magyar Sportújságírók Társasága (MSÚSZ)^[12]

Magyar Olimpiai és Sportmúzeum (Wikipedia lap)

Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT)

Országos Sportegészségügyi Intézet (Sportkórház – OSEI)

Mozgásgyógyszer

Gyógytestnevelés a Gyermekekért Országos Egyesület (GYGYOE)^[13]

Magyar Sportmenedzsment Társaság (MST)^[14]

Hallgatói eredmények

Az alapítás évétől (2007-ig) a TF-en több mint 80 magyar olimpiai bajnok szerzett diplomát, ez a megújult edzőképzésnek köszönhetően azóta tovább nőtt. Rajtuk kívül világ- és Európa-bajnokok egész sora járt oda vagy koptatja ma is a TF padjait.

A Sporttudományok Doktori Iskolájában a magyar olimpiai bajnokok közül elsőként Kovács Ágnes szerzett doktori címet.^[15][16]