Thököly István (főúr, 1623–1670)

Késmárki gróf Thököly István (?, 1623. február 5. – Árva vára, 1670. december 4.): felvidéki nagybirtokos, Thököly István báró és Thurzó Katalin fia, anyai nagyapja Thurzó György nádor. Húga, Thököly Erzsébet (1628-1662) idősebb Petrőczy István felesége volt.

Ez a szócikk a Wesselényi-összeesküvésben részt vett főúrról szól. Hasonló címmel lásd még: Thököly István (egyértelműsítő lap).

Thököly István
Thököly Imre búcsúja apjától (Székely Bertalan, 1875)
Született	1623. február 5.[1] Késmárk
Elhunyt	1670. december 4. (47 évesen)[2] Árva vára
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Gyulaffy Mária
Gyermekei	Thököly Imre Thököly Katalin Thököly Mária Thököly Éva
Szülei	Thurzó Katalin Thököly István
Foglalkozása	nagybirtokos
Sablon Wikidata Segítség

Házassága és gyermekei

1651. november 14-én feleségül vette Gyulaffy Máriát, iktári Bethlen István unokáját, amely házasságával Erdélyben is nagy birtokokra tett szert. 1654-ben I. Lipót császártól grófi címet kapott. Felesége azonban már 1659. november 19-én meghalt, és Thököly István özvegységre jutva neje korai halála után egyedül nevelte - még élő - három leányát és egyetlen fiát, többé nem nősült meg.

Gyermekei:

• Ádám (1652 szeptember–október)
• István (1654-1656)
• Katalin (1655-1701), Esterházy Ferenc felesége
• Mária (*1656), Nádasdy István felesége
• Imre (1657-1705), Zrínyi Ilona férje
• Éva (1659-1716), Esterházy Pál nádor felesége

Politikai szerepe a Wesselényi-összeesküvésben

Annak ellenére, hogy 1664. augusztus 1-jén a császári csapatok fényes győzelmet arattak a Bécs ellen induló török haderő felett, a háború a szégyenletes vasvári békével zárult, amely felháborodásra késztette és a bécsi udvar politikája ellen fordította a magyar főnemesség színe-javát. Thököly István is nagy támogatója volt az időközben kibontakozott, Wesselényi Ferenc nádor által szervezett Habsburg-ellenes összeesküvésnek, amelyet nagy pénzösszegekkel támogatott. Ezért az összeesküvés felszámolásakor 1670. november végén a császári csapatok Heister tábornok vezetésével ostrom alá vették Árva várában. A védők már kétheti ostrom után, december 10-én kénytelenek voltak feladni a várat, miután a nagybeteg Thököly István az ostrom izgalmaiba december 4-én belehalt. Hívei, fiát Thököly Imrét, halála után kiszöktették a várból, és a Liptó vármegyei Likava várába menekítették. Holtteste mintegy kilenc hónapon át hevert a várban temetetlenül, amikor is aztán eltemették. Thököly leányai is apjukkal tartózkodtak az ostrom alatt, őket a várat megszálló német csapatok egy időre fogságba vetették.

Források

• Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: XI. kötet [Taaffe - Török]. Pest: Ráth Mór. 1865.

További információk

• Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imre, I-II. kötet. Budapest, 1888-1889.

Kapcsolódó szócikkek

• Thököly család