Tiszafüredi járás

A Tiszafüredi járás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Tiszafüred. Területe 417,05 km², népessége 18 988 fő, népsűrűsége 46 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Egy város (Tiszafüred) és 6 község tartozik hozzá.

Tiszafüredi járás
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Járási székhely	Tiszafüred
Települések száma	7
városok	1
Népesség
Teljes népesség	17 690 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség	46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	417,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
A Tiszafüredi járás elhelyezkedése Magyarországon

A Tiszafüredi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is mindvégig létezett, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta végig Tiszafüred volt. Az 1950-es megyerendezés előtt Heves vármegyéhez tartozott.

Települései

Település	Rang (2013. július 15.)	Kistérség (2013. január 1.)	Népesség (2012. január 1.)	Terület (km²)
Tiszafüred	járásszékhely város	Tiszafüredi	10 694	162,18
Nagyiván	község	Tiszafüredi	1 179	43,16
Tiszaderzs	község	Tiszafüredi	1 046	27,19
Tiszaigar	község	Tiszafüredi	813	34,02
Tiszaörs	község	Tiszafüredi	1 225	37,1
Tiszaszentimre	község	Tiszafüredi	2 086	65,61
Tiszaszőlős	község	Tiszafüredi	1 945	47,79

Története

A Tiszafüredi járás neve, székhelye és területe az 1890-es évekre állandósult. Korábbi egyéb nevei Tiszai járás, illetve az 1876-os megyerendezés előtt Heves és Külső-Szolnok vármegye részeként Tiszai felső járás voltak, székhelye pedig Tiszaszalók is volt.

Eredeti területe a Tisza mindkét partjára kiterjedt, az 1890-es évektől tíz község tartozott hozzá. Az 1950-es megyerendezés során a járást Heves és Szolnok megye új határa kettévágta, balparti községei a járási székhellyel Szolnok megyéhez kerültek, ahol a járás módosult területtel tovább működött. A jobbparti községek Heves megyében maradtak és az ekkor létrehozott Füzesabonyi járáshoz kerültek. A következő évtizedekben szomszédos járások (Kunhegyesi és Törökszentmiklósi) megszűnése folytán többször növekedett is.

1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Tiszafüredi is. A korábbi járási székhely városi rangot kapott, a járás területe pedig a Tiszafüredi városkörnyéket alkotta a továbbiakban, kivéve három községét, melyek a Karcagi és a Törökszentmiklósi városkörnyékhez kerültek.

Községei 1983-ig

Az alábbi táblázat felsorolja a Tiszafüredi járáshoz tartozott községeket 1950 elejétől, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község	Mikortól	Honnan	Meddig	Hova
Abádszalók	1965. március 31.	Kunhegyesi járástól	1983. december 31.	Tiszafüredi városkörnyékhez
Kunmadaras	1965. március 31.	Kunhegyesi járástól	1983. december 31.	Karcagi városkörnyékhez
Nagyiván			1983. december 31.	Tiszafüredi városkörnyékhez
Poroszló			1950. január 31.	Füzesabonyi járáshoz (Heves megye)
Sarud			1950. január 31.	Füzesabonyi járáshoz (Heves megye)
Tiszabura	1965. március 31.	Kunhegyesi járástól	1983. december 31.	Tiszafüredi városkörnyékhez
Tiszaderzs	1950. június 1.	Tiszai felső járástól	1983. december 31.	Tiszafüredi városkörnyékhez
Tiszafüred			1983. december 31.	várossá alakult
Tiszagyenda	1974. december 31.	Törökszentmiklósi járástól	1983. december 31.	Törökszentmiklósi városkörnyékhez
Tiszaigar			1983. december 31.	Tiszafüredi városkörnyékhez
Tiszanána			1950. január 31.	Füzesabonyi járáshoz (Heves megye)
Tiszaörs			1983. december 31.	Tiszafüredi városkörnyékhez
Tiszaörvény			1966. szeptember 29.	Tiszafüred része lett
Tiszaroff	1974. december 31.	Törökszentmiklósi járástól	1983. december 31.	Törökszentmiklósi városkörnyékhez
Tiszaszentimre	1950. június 1.	Tiszai felső járástól	1983. december 31.	Tiszafüredi városkörnyékhez
Tiszaszőlős			1983. december 31.	Tiszafüred része lett
Tomajmonostora	1965. március 31.	Kunhegyesi járástól	1983. december 31.	Tiszafüredi városkörnyékhez
Újlőrincfalva			1950. január 31.	Füzesabonyi járáshoz (Heves megye)

Történeti adatai

Megszűnése előtt, 1983 végén területe 851 km², népessége pedig mintegy 41 ezer fő volt.