Tiszaladány

Tiszaladány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.

Tiszaladány
Tiszaladány címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Tokaji
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Liszkai Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	3929
Körzethívószám	47
Népesség
Teljes népesség	575 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	28,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 03′ 49″, k. h. 21° 24′ 52″48.063511111111, 21.41435
Tiszaladány Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tiszaladány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaladány témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Tiszaladány hazánk északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Alföld Taktaköz nevű tájegységében, a tokaji Kopasz-hegytől délre fekszik, Tokajtól alig 6 kilométerre. Határában három tájegység találkozik; területének északi része mély fekvésű, déli része pedig, különösen a Tisza mentén dombos. Mai arculata a pleisztocén–holocén folyamán alakult ki, formálásában döntő tényező a víz és a szél volt.

A 19. században a Tisza szabályozása során a Taktaköz peremén több, mint hat kanyarulatot vágtak le a folyóból. A községtől északkeletre kanyargó medret – ez ma a belterület közelében található, s a helyiek Hótt Tiszának, vagy Kis-Tiszának nevezik – észak–déli irányú átvágással zárták el a Tisza főágától. Napjainkban a folyó, vagy ahogy a község lakói mondják, a „Nagy-Tisza” 600–700 méterre folyik a falutól. 1855-ben épült a falu alatti töltés, amely már képes volt a községet megvédeni az árvizektől.^[3]

A közvetlenül határos települések: észak felől Tokaj, kelet felől Tiszaeszlár, dél felől Tiszalök (utóbbi kettő a Tisza túlsó partján fekszik), délnyugat felől Tiszatardos, nyugat felől Csobaj, északnyugat felől pedig Tarcal.

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, Tokaj vagy Tiszatardos felől, a 3621-es úton.

Története

Tiszaladány nevét a Kállay család levéltárának egy 1446-ból származó oklevele említette először. A település régen Rákóczi birtok volt, majd a Kincstáré lett.

A 20. század elején báró Győrffy Róza birtokának írták.

Az 1900-as évek elején 1142 lakosa volt, valamennyien reformátusok voltak. A házak száma ekkor 120 volt.

A 20. század elején feljegyezték régi érdekesebb dűlő- és helyneveit is, melyek a következők: Ladány, Ively, Úri-rét, Dicse, Dávid homoka, Hajdu domb, Pozsoros, Recskés, Arany-kert, Égető-halom, Karakó-halom, Karahaj.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Csikai István (független)^[4]
• 1994–1998: Csikai István (független)^[5]
• 1998–2002: Benkő Ferenc (független)^[6]
• 2002–2006: Benkő Ferenc (független)^[7]
• 2006–2010: Benkő Ferenc (független)^[8]
• 2010–2014: Dr. Liszkai Ferenc (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2014–2019: Dr. Liszkai Ferenc (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2019–2024: Dr. Liszkai Ferenc (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2024– : Dr. Liszkai Ferenc (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	667	645	643	622	573	593	575
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 10,3% cigányak, 0,3% németnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,5%, református 57%, görögkatolikus 2,8%, felekezeten kívüli 13,4% (15% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 16,2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,2% lengyelnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,5% volt római katolikus, 51,8% református, 1,9% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 13,1% felekezeten kívüli (25,1% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

Műemlék református templom. „Ezen templomnak építése és fel szentelése felől semmi sem tudatik a régiség miatt”

– írja a krónikás prédikátor az 1806. esztendőben.

Címere

Tiszaladány címere nagyjából a Rákóczi-szabadságharc idejére datálható. A szájhagyomány alapján ekkor azért kapta a falu ezt a címert, mert öt napon keresztül látta el hallal az akkor épp a környéken táborozó magyar sereget, akik élelem híján voltak. A címerben ezért szerepel az öt darab hatágú csillag. Ezek a csillagok a címertanban napot jelölnek. A hal melletti evező pedig a vízi szállítás jelképe. A hal pedig ezen a címeren ennivalót jelöl.

Híres emberek

• Itt született 1930. október 31-én Csikai Gyula fizikus, az MTA tagja
• Itt született Győri Elek, Naiv festőművész.^[15]
• Itt született Bényei József 1934. július 7; író, újságíró, költő. A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2004)

Közlekedés

A település tömegközlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 3853-as járattal közelíthető meg.