Togaviridae

víruscsalád From Wikipedia, the free encyclopedia

Togaviridae
Remove ads

A Togaviridae a vírusok egyik családja. Az ebbe a csoportba tartozó fajok emlősöket (köztük az embert), madarakat, szúnyogokat fertőznek meg és encefalitisszel, ízületi gyulladással, kiütésessel járó betegségeket okoznak. A családba két nemzetségben (Alphavirus és Rubivirus) 32 faj tartozik.[1][2]

Gyors adatok Vírusbesorolás, genus ...
Remove ads

Szerkezete

A család a Baltimore-féle osztályozási rendszer szerinti IV. csoportba tartozik, genomja pozitív szenzitású, lineáris, egyszálú RNS. Hossza 10-12 ezer nukleotid. 5'-végén metilált nukleotid "cap" ("sapka"), a 3'-végen poli-A farok található, vagyis szerkezetében az mRNS-re hasonlít. Ha bejutott a sejtbe, a genom önmagában is fertőzőképes. A vírusrészecske (virion) 60-70 nm átmérőjű, külső lipidburokkal rendelkezik. Alatta a fehérjekapszid ikozaéder alakú és 240 db monomerből tevődik össze. T-száma 4.[1][3][4]

Remove ads

Életciklusa

A vírus felszíni receptora az E-glikoprotein, amely a sejt receptorához kapcsolódik. Utóbbi nem ismert, de tudjuk hogy a togavírusok többféle sejttípust is képesek megfertőzni. A kapcsolódás után klatrin-indukálta endocitózissal a virion bekerül az endoszómába, ahol a lipidburka fuzionál az endoszóma membránjával és a kapszid átjut a citoplazmába, ahol a replikáció történik.

A vírusgenomról mint mRNS-ról átíródik egy poliprotein, amely feldarabolódva létrehozza azokat a fehérjéket, amelyek szükségesek az RNS-genom másolásához. Az egyszálú vírus-RNS kettős szálúvá egészül ki, majd szétválva az új szál templátul szolgál az új vírusgenomok szintéziséhez. A replikáció későbbi fázisában átíródnak a kapszidfehérjék, és amelyek szükségesek a virionok összeállásához. A kapszidok a citoplazmában szerelődnek össze, majd a genom befogadása után bimbózással szabadulnak ki a sejtből és közben a sejthártyából beszerzik a külső lipidmembránjukat.

A togavírusok gazdaszervezetei különböző emlősök (közte az ember), madarak, erszényesek, szúnyogok lehetnek. Az átadódás szúnyogcsípéssel vagy aeroszol útján történhet.[1]

Remove ads

Kutatásának története

A togavírusokat eredetileg a flavivírusok közé (azon belül az Alphavirus nemzetségbe) sorolták; a két család szétválasztására akkor került sor, amikor a szekvenciaadatok felgyülemlésével fény derült a két csoport közötti különbségekre.[3]

  • 19. század eleje - a rubeola betegség elkülönítése.
  • 1930 — a nyugati lóencefalitisz-vírus izolálása az Egyesült Államokban (az első izolált alphavírus).
  • 1933 — a keleti lóencefalitisz-vírus azonosítása az Egyesült Államokban.
  • 1938 — a venezuelai lóencefalitisz-vírus megtalálása.
  • 1941 — nyugati lóencefalitisz-járvány az USA-ban. 300 ezer ló és 3336 ember betegszik meg.
  • 1941 — Norman Gregg egy rubeolajárvány után feltűnően nagy számú, szürkehályoggal született csecsemőre lesz figyelmes. Felfedezi, hogy a terhesség alatti vírusfertőzés fejlődési rendellenességet okozhat.
  • 1942 — Ugandában izolálják az embert is megfertőző, enyhe encefalitiszt okozó Semliki Forest-vírust.
  • 1952 — Egyiptomban izolálják az ízületi gyulladást, kiütéseket okozó Sindbis-vírust.
  • 1959 — Ausztráliában izolálják az ízületi gyulladást, lázat okozó Ross River-vírust
  • 1962 — Sikerül sejttenyészetben szaporítani a rubeolavírust
  • 1964 — az utolsó nagy amerikai rubeolajárvány. Kb. 20 ezer csecsemő születik maradandó károsodással.[5]
  • 1969 — kidolgozzák a rubeola elleni oltást
  • 1971 — az utolsó venezuelai lóencefalitisz-járvány az USA-ban
  • 1972 — a rubeola-kanyaró-mumpsz (MMR) együttes vakcina kifejlesztése
  • 1986 — az embert is megfertőző Barmah Forest-vírus azonosítása Ausztráliában.[6]
  • 1991–92 — a legutolsó rubeola-világjárvány.
  • 2001 — Kutatók megfejtik a Semliki Forest-vírus felszíni fehérjének 3D szerkezetét.
  • 2005–2006 — chikungunya-járvány Réunion szigetén.[7]
  • 2006 — Chikungunya-járvány Indiában, több mint másfél millió megbetegedéssel.[8]

Taxonómia

  • Togaviridae
    • Alphavirus
      • Aura-vírus
      • Barmah Forest-vírus
      • Bebaru-vírus
      • Cabassou-vírus
      • Chikungunyavírus
      • Keleti lóencefalitisz-vírus
      • Eilat-vírus
      • Everglades-vírus
      • Fort Morgan-vírus
      • Getah-vírus
      • Highlands J-vírus
      • Madariaga-vírus
      • Mayaro-vírus
      • Middelburg-vírus
      • Mosso das Pedras-vírus
      • Mucambo-vírus
      • Ndumu-vírus
      • O'nyong-nyong-vírus
      • Pixuna-vírus
      • Rio Negro-vírus
      • Ross River-vírus
      • Lazac hasnyálmirigykór-vírus
      • Semliki Forest-vírus
      • Sindbis-vírus
      • Déli elefántfóka-vírus
      • Tonate-vírus
      • Trocara-vírus
      • Una-vírus
      • Venezuelai lóencefalitisz-vírus
      • Nyugati lóencefalitisz-vírus
      • Whataroa-vírus
    • Rubivirus
      • Rubeolavírus
Remove ads

Jegyzetek

Fordítás

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads