Tokalakúak

A tokalakúak (Acipenseriformes) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának egyik rendje. Két élő család, 6 nem és 31 faj. Korábban kecsegealakúaknak (Chondroganoidea) hívták őket.

Tokalakúak
Evolúciós időszak: Késő jura - jelen
Acipenser oxyrinchus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Chondrostei Rend: Tokalakúak (Acipenseriformes)
Család
Valódi tokfélék (Acipenseridae) Kanalastokfélék (Polyodontidae) Chondrosteidae – kihalt Errolichthyidae – kihalt
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tokalakúak témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tokalakúak témájú kategóriát.

Türkmenisztánban a főváros piacán tokot áruló asszony

Yanosteus longidorsalis

Kialakulásuk egészen a dinoszauruszokig, azaz több mint 200 millió évvel ezelőttre vezethető vissza. Az ide sorolt fajok többsége Észak-Amerikában, a Ponto-Kaszpi régióban Kelet-Ázsiában és Szibériában fordul elő. A fajok tokhalak két kanalasorrú faj kivételével, melyek közül az egyik Észak-Amerikában, a másik Kínában él.

E jellemzően nagyra növő halfajokat az intenzív halászat és a folyószabályozások fenyegetik. Az ikrájukból készített értékes kaviár miatt akár az orvhorgászatuk is gazdasági haszonnal kecsegtet. Emiatt több faj állománya annyira lecsökkent, hogy a kihalás fenyegeti őket.

Származásuk, elterjedésük

Az északi félteke tengereiben és/vagy az azokba ömlő folyókban élnek úgy, hogy több tengeri faj a folyókba vándorol ívni. Nagyobb számban a Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tengerben, valamint az Aral-tóban és vízrendszerükben fordulnak elő. Életterüket és a mozgásukat korlátozza, hogy a folyók szabályozása több ívóhelyüktől elvágta őket.

A rendbe tartozik a Magyarországon is ismert és régebben halászott viza.

Megjelenésük, felépítésük

Fejük ormányban végződik. Bár a csontos halak közé tartoznak (a fosszilis alakoknak csontos váza volt), vázuk többnyire porcos – a csontosodás hiánya másodlagos jelenség. Testük többé-kevésbé csupasz, azt mindössze elszórt, apró bőrcsontok és vértpikkelyek (ganoid pikkelyek) fedik. Úszóik alapja széles. Belükben általában csavarvonalú redő alakult ki.

Rendszertani felosztásuk

A rendbe két élő és két kihalt család tartozik:

• Valódi tokfélék (Acipenseridae)
• Kanalastokfélék (Polyodontidae)
• Chondrosteidae – kihalt
• Errolichthyidae – kihalt

Források

• Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 538. o. ISBN 963-9257-17-6
• Rideg Árpád, Pannonhalmi Miklós: Vizák születése Homokmégyen (magyar nyelven). hallepcso-fishpass.eu, 2009. május 19. [2011. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 19.)

További információk

• A rend adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2010. október 23.)
• 161063 A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. december 19.)
• Acipenseriformes (angol nyelven). BioLiB.cz. (Hozzáférés: 2010. december 19.)
• Order Acipenseriformes (angol nyelven). ADW: Animal Diversity Web. (Hozzáférés: 2010. december 19.)

• A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap