Unger Ernő

Unger Ernő (Arad, 1900. január 17. – Budapest, 1968. május 28.) karmester, zenetanár, zeneszerző volt. Évtizedekig vezette a karmester- és operaénekes-képzést a Zeneakadémián. Felesége Szabó Lujza, majd Miklóssy Irén opera-énekesnők volt.

Unger Ernő
Született	1900. január 17. Arad
Elhunyt	1968. május 28. (68 évesen) Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Szabó Lujza (1930–1933)[2] Miklóssy Irén (1935–1968)[3]
Foglalkozása	karmester zenepedagógus egyetemi oktató zeneszerző
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Sírhelye	Farkasréti temető (18-1-396)[4]
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Német eredetű családból származik. Édesapja, Unger Móric zenetanár volt Aradon.^[5]

A Zeneakadémián Szendy Árpád (zongora) és Koessler János (zeneszerzés) növendéke volt. 1922-től maga is tanított. A karmesterképzésnek évtizedekig vezető alakja volt. Az operaszakosok vizsgáit vezényelte. Az 1946-os B-listázások idején eltávolították állásából, a következő évben rehabilitálták.^[6] Visszatérhetett a Zeneakadémiára, 1948 és '50 között a tanszaknak vezetője is volt. 1950-ben ismét távoznia kellett a főiskoláról, 1957-től taníthatott újra. 1961-ben nyugdíjazták.

Az operavizsgákon sok, addig Magyarországon ismeretlen operát mutatott be. (Újra)felfedező munkájának legjelentősebb tette a Così fan tutte (Mozart) 1923-as bemutatása volt, amit addig csak egy német társulat játszott Magyarországon, még a 18. században.^[7]

1923-tól vezényelt. Ebben az évben lett a Műegyetemi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, ezt a posztot 1936-ig megtartotta.^[8] Sokakkal ismertette és szerettette meg a komolyzenét a Margitszigeten rendezett hangversenyeivel.^[9] 1950 és '52 között, „vidéki száműzetésben” a Győri Filharmonikus Zenekart és a Diósgyőri Vasgyár Szimfonikus Zenekarát vezette.

Karmesterként a kis mozdulatok, minimális csuklómozgás híve volt, amivel nem volt népszerű tanítványai körében.^[10][11]

Szerzeményei jelentéktelenek. Petőfi c. operájával remekművet akart alkotni, de mindössze három előadást élt meg az Operaházban is viharos 1944-es évben Halmos Jánossal a címszerepben és Unger feleségével Szendrey Júliaként.

Leánya, Unger Emőke (1936–2020)^[12] gordonkaművész, neki ajánlotta Kodály Magyar táncok című művét, amit 1957-ben Párizsban mutatott be.

Miklóssy Irénnel és lányukkal^[forrás?] közös sírjuk a Farkasréti temetőben található [18-1-396].

Művei

• Petőfi (opera, 1944)
• Cantata libertatis (1948)
• Oda Hungarica (kantáta)
• Magyar variációk
• Hungaria (szimfónia)
• Zongoraverseny Liszt Ferenc emlékének
• Romantikus koncert (gordonkaverseny)