Váncsod

Váncsod község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Váncsod
Református templom
Váncsod címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Berettyóújfalui
Jogállás	község
Polgármester	Szalay Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4119
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	1005 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	35,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	34,43 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 12′, k. h. 21° 38′47.2, 21.633333333333
Váncsod Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Váncsod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Váncsod témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Berettyóújfalutól keletre fekszik, természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík északi vidékén, a Berettyó–Kálló köze szomszédságában.^[3]

A szomszédos települések: észak felől Gáborján, kelet felől Bojt, délkelet felől Biharkeresztes, dél felől Mezőpeterd, nyugat felől Berettyóújfalu, északnyugat felől pedig Szentpéterszeg.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4815-ös út, ezen érhető el a 42-es főút mezőpeterdi szakasza, illetve Gáborján és az M4-es autóút ottani csomópontja felől is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal érinti, de megállási pontja nincs a területén, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget Mezőpeterd vasútállomás kínálja, mintegy 4 kilométerre délre.

Története

A 13. század elején már említik a település nevét Iváncsod néven, egy perrel kapcsolatban, amikor egy András nevű lakosa lett gyujtogatás vádja miatt a váradi istenítéletiszék elé idézve.

A község régen nem a mai helyén állt, hanem az ún. egyházasszigeten.

A 15. századtól ismerjük birtokosait is. Az 1400-as években a Váncsodi Horváth család, az 1500-as években pedig a Váncsodi, Dombrádi, Vajas, Vajay családok, majd a Fodor és Pallagi családok voltak a település birtokosai.

Az 1800-as évek első felében pedig már 17 családnak volt itt birtoka: a Csapó, Gazdagh, Szilágyi, Lányi, Vajda, Beliczay, Olasz, Sághó, Balogh, Géczi, Török, Tóth, Zilahy, Budaházy, Farkas, Lovassy, Miskolczy családoknak.

Az 1900-as évek elején Vécsey Arnold örököseinek voltak itt nagyobb birtokai.

A településhez tartoztak: Gyopáros, Ölyvös, Rekettyés, Berettyómellék és Szík puszták is.

Borovszky a község érdekesebb dűlőneveit is feljegyezte: Telek dűlő, mely elpusztult falu helye volt. Guszár dűlő pedig ugyancsak az elpusztult Guszár község emlékét őrzi. A Nemes, Seres, Tomajd sziget helynevek mindegyike egykori tulajdonosának nevét örökítette meg.

A település református temploma 2015-ben 27 millió forintból újult meg.^[4] A templom felújítása márciusban kezdődött, a felújítás során szellőző vakolattal látták el a lábazatot, kicserélték a nyílászárókat, megoldották a csapadékvíz elvezetését és elbontották a templomot körülvevő kerítést.^[5]

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Név	Jelölő szervezet	Megjegyzés
1990–1994	Bogáti Károly	független[6]
1994–1998		független[7]
1998–2002		független[8]
2002–2006		független[9]
2006–2010		független[10]
2010–2014	Szalay Csaba	Fidesz-KDNP[11]
2014–2019		Fidesz-KDNP[12]
2019–2024		Fidesz-KDNP[13]
2024–2025		Fidesz-KDNP[1]	A képviselő testület feloszlatta magát.
2025–

2025. szeptember 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kell majd tartani a településen, az előző képviselő-testület május 30-án kimondott feloszlása miatt.^[13]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	1203	1215	1223	1097	1013	1040	1005
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 3,1% románnak mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,5%, református 66,4%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,5% (18,4% nem válaszolt).^[15]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% románnak, 0,8% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, németnek, bolgárnak és ukránnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,5% volt református, 3,5% római katolikus, 0,9% görög katolikus, 0,9% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 13,8% felekezeten kívüli (28,7% nem válaszolt).^[16]

Nevezetességei

• Református templom - 1790 körül épült.
• Világháborús emlékmű.
• A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
• Muzeális értékű tűzoltó kocsi, a református templom mellett.
• Szent István mellszobor a református templom mellett.
• A falu főbb utcáit több, esztétikusan kialakított, kisebb park díszíti.
• Halastó a Kossuth utca Gáborján felőli végén.

Híres emberek

• Itt született Bihari Tóth Zsuzsanna operaénekes

• Itt született és itt halt meg Török Lajos (1813-1870) honvédszázados.