Várad (település)

Várad község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Ez a szócikk a magyarországi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Várad (egyértelműsítő lap).

Várad
Várad címere Várad zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Szigetvári
Jogállás	község
Polgármester	Kiss Ildikó (független)[1]
Irányítószám	7973
Körzethívószám	73
Népesség
Teljes népesség	120 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	14,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 17° 44′ 48″45.974788888889, 17.7467
Várad Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Várad témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Szigetvár déli vonzáskörzetében helyezkedik el; a szomszédos települések: észak felől Molvány és Hobol, kelet felől Szentegát, délkelet felől Bürüs, délnyugat felől Kétújfalu, nyugat felől pedig Gyöngyösmellék.

Megközelítése

Közigazgatási területét érinti a Szigetvártól Sellye térségéig (Drávafokig) húzódó 5808-as út, így mindhárom említett település felől ezen az úton közelíthető meg. Központját azonban az előbbi út elkerüli, azon csak az 58 147-es számú mellékút vezet keresztül, amelyre Kétújfalutól körülbelül egy kilométerre északra lehet letérni (ez az út Várad után még továbbvezet Bürüs centrumáig).

Története

Váradot 1332-ben említették először a pápai tizedjegyzékben Vorad néven, mint a Hahótiak birtokát. A későbbiekben a Dombai, majd a Bakonyai család családok birtoka lett. A török időkben e település is elnéptelenedett és csak a 18. században népesült be újra, mikor református magyarok érkeztek a községbe. Birtokosai voltak még a Rindsmaul, Czindery, Wenckheim és Andrási családok is.

Az 1910-es népszámláláskor 302 magyar lakosa volt, ebből 113 római katolikus, 189 református volt.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

Fényes Elek Magyarország geographiai szótára című művében 1851-ben írta a településről: „Várad, magyar falu, Somogy vármegyében, az Ókor mellett, utolsó postája Szigetvár, 128 református lakossal. Bírja Czindery László.”

Közélete

Polgármesterei

1990–'94	1994–'98	1998–'02	2002–'06	2006–'10	2010–'14	2014–'19	2019–'24	2024–
Séner Antalné		Kiss István				Balogh Ferenc	Kiss Ildikó
–		–				–	–

Bővebben: Polgármester-választások Váradon

A polgármester-választások főbb adatai
Év	Jelöltek száma	Részvétel	Megválasztott polgármester			Szavazat		Forrás
			név	szervezet		db	érv.%
1990	(nincs adat)		Séner Antalné		–	(nincs adat)		[3]
1994	1	44%	Séner Antalné		–	39	100%	[4]
1998	3	85%	Kiss István		–	49	58%	[5]
2002	2	78%	Kiss István		–	41	51%	[6]
2006	3	91%	Kiss István		–	51	61%	[7]
2010	2	87%	Kiss István		–	54	66%	[8]
2014	4	90%	Balogh Ferenc		–	39	41%	[9]
2019	3	88%	Kiss Ildikó		–	42	46%	[10]
2024	3	87,37%	Kiss Ildikó		–	107	64,46%	[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	116	115	114	120	131	125	132	120
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 18% cigánynak, 1,8% horvátnak mondta magát (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,4%, református 11,7%, felekezeten kívüli 16,2% (2,7% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 8% cigánynak, 1,6% horvátnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,2% volt római katolikus, 10,4% református, 18,4% felekezeten kívüli (24% nem válaszolt).^[12]