Vöckönd

magyarországi község Zala vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Vöcköndmap
Remove ads

Vöckönd község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Gyors adatok
Remove ads

Fekvése

Zalaegerszegtől északkeletre fekszik, mintegy 14 kilométernyire. Zsáktelepülés, közúton csak a Sümeg és Zalaegerszeg között húzódó 7328-as útról Kemendollárnál leágazó, bő 3 kilométer hosszú, 73 221-es számú mellékúton közelíthető meg.

Története

Vöckönd a kapornaki apátság ősi birtoka volt. A falu első említése 1451-es oklevelekben történt. Nem sokkal később, 1480-ban már egyházashely, vagyis temploma van. A faluból kiemelkedő kis dombra épített templomát az 1900-as évek elején építették.

A meredek domb oldalába épített kis falu zárt fekvése miatt a 20. század közepéig sok népi hagyományt őrzött meg, amelynek hatása a mai napig is érezhető. Jellegzetes volt az építészet a faluban, amit bizonyít az is, hogy egyik régi házát a híres Szentendrei Falumúzeumban állították fel. Ez az úgynevezett "Vöcköndi ház".

Remove ads

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Rohonczi Zoltán (független)[3]
  • 1994–1998: Rohonczi Zoltán (független)[4]
  • 1998–2002: Rohonczi Zoltán (független)[5]
  • 2002–2006: Kiss József (független)[6]
  • 2006–2010: Kiss József (független)[7]
  • 2010–2014: Kiss József (független)[8]
  • 2014–2019: Dóber Tamás (független)[9]
  • 2019–2024: Dóber Tamás (független)[10]
  • 2024– : Dóber Tamás (független)[1]

Nevezetességei

  • Nepomuki Szent János-szobor - a Zala-part közelében álló késő barokk műemlék szobrot a 18. század végén állították, 1990-ben állították helyre.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:
Lakosok száma
103
99
99
103
97
101
103
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 90,7%, cigány 8,1%. A lakosok 74,1%-a római katolikusnak, 3,5% reformátusnak, 10,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (11,7% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 85,6%-a vallotta magát magyarnak, 1% románnak, 1% ruszinnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,7% volt római katolikus, 4,1% református, 2,1% evangélikus, 8,2% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[12]

Remove ads

Jegyzetek

Források

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads