Vadász Ferenc

Vadász Ferenc (Komárom, 1916. június 22. – Budapest, 2009. július 21.) József Attila-díjas magyar író, újságíró.

Vadász Ferenc
A Megáll a szél/Karolina, negyvenkilenc szeptember/Nyugtalanságok nyara című kötetében (Csigó László felvétele)
Született	1916. június 22.[1] Komárom
Elhunyt	2009. július 21. (93 évesen)
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Sudár Vilma (h. 1947–?)
Foglalkozása	újságíró író
Kitüntetései	Szocialista Hazáért érdemrend (1967) Szocialista Magyarországért érdemrend (1976) József Attila-díj (1976) Rózsa Ferenc-díj (1981) a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1984)
Sírhelye	Farkasréti temető
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Szülei Vadász Oszkár^[2] és Weinman Ilona voltak. 1934-től ifjúmunkás; levelezőként tudósításokat írt a csallóközi munkások és parasztok életéről. 1936–1938 között a szlovákiai Magyar Nap tudósítója volt. 1939–1945 között börtönben, valamint internáló- és koncentrációs táborban volt. 1945–1948 között Kecskeméten a MKP- és MDP tisztségekben dolgozott. 1947-ben házasságot kötött Kecskeméten Sudár Vilmával (1914–1994).^[3] 1949–1950-ben a Szabad Nép munkatársa volt. 1950–1957 között a MÚOSZ főtitkára volt. 1957–1959 között az Esti Hírlap főszerkesztő-helyettese volt. 1959–1984 között a Népszabadság rovatvezetőjeként dolgozott. 1984-ben nyugdíjba vonult.

A budapesti Farkasréti temetőben búcsúztatták.^[4]

Művei

• Szeged, Csillagbörtön (önéletrajzi regény, 1949)
• A harcnak nincs vége (ifjúsági regény, 1952)
• Obrád Radojevics küldetése (elbeszélés, 1952)
• Harcunk a magyar pokollal (emlékezés, 1961)
• Ketten a Remete utcából (önéletrajzi regény, 1962, 1979)
• Hajdúsági krónika (1965)
• A tizenharmadik tél (regény, 1966)
• A nagy optimista, Sollner József életregénye (1967)
• Megáll a szél (önéletrajzi regény, 1968)
• Föld alól a fénybe, Skolnik József életregénye (1969)
• Tenyérnyi ég, Schönherz Zoltán életregénye (1970, szlovákul: 1974, csehül: 1979)
• Ma mások halnak meg (regény, 1972)
• Legenda nélkül. Száz partizán és ellenálló története (1975)
• A védő (dokumentumregény, 1975)
• Karolina, negyvenkilenc szeptember (önéletrajzi regény, 1976)
• Küzdtünk híven. Berzeviczy Gizella, Martos Flóra, Braun Éva élete és politikai pályája (1978)
• Csorba Mária, Hámán Kató, Bagi Ilona élete és politikai pályája (Komáromi Magdával és Vida Sándorral, 1979)
• Nyugtalanságok nyara (önéletrajzi regény, 1979)
• Megáll a szél. – Karolina, negyvenkilenc szeptember. – Nyugtalanságok nyara (regény-trilógia, 1982)
• A statárium fiai (regény, 1985)
• Megtörténhetett?; Tízes Kft., Budapest, 1994
• A véres huszadik; Budakönyvek, Budapest, 1998

Díjai, elismerései

• Miniszterelnöki Elismerő Okirat (1948)
• A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1954)
• Magyar Partizán Emlékérem (1955)
• Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1955)
• Szocialista Munkáért Érdemérem (1955)
• Szocialista Hazáért érdemrend (1967)
• A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata (1968)
• A Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
• Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
• SZOT Művészeti Díj (1971)
• Szocialista Magyarországért érdemrend (1976)
• József Attila-díj (1976)
• Rózsa Ferenc-díj (1981)
• A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1984)
• Demény Pál-emlékérem (1999)